„Annak követelése, hogy a sajtóüzletbe komoly összegeket befektető tulajdonos, a szent sajtószabadság nevében legyen köteles lapjában korlátozás nélkül közzétenni bárki (»kommentelő«) bármely szövegét, nyilvánvalóan a viccek világa. Ennyi erővel akár helyet kívánhatnának maguknak a drága pénzért felállított köztéri hirdetőoszlopokon éppúgy, mint mondjuk a szendvicsemberek nyakába akasztott táblákon is.
Ellenérvként szokták a tárgyban felhozni, hogy a hozzászólóknak teret engedő oldalak látogatottságának számait alapul véve a piac igenis igényli az ilyesmit, meg hogy mennél hosszabb pórázra eresztik őket, annál népszerűbbek. Úgy lehet, csak éppen a felelősség dolga tisztázatlan. Akkor most ki viseli például a kétségtelenül létező büntetőjogi terheit a – névtelenül közreadni lehetővé tett – szövegekért, az ismeretlen szerző, avagy a nagyon is ismert honlap tulajdonosa?”