Európai struccpolitika és a periféria válsága

2012. március 05. 13:03

Az Unió lépésről lépésre termeli újra saját válságát, aminek ékes bizonyítéka a pénteken elfogadott költségvetési paktum.

2012. március 05. 13:03
Scheiring Gábor
Scheiring blog

Világosan kell látnunk, hogy a válság gyökere a Magyarországhoz hasonló helyzetű országok felzárkózásának elmaradása. Ezért teljes félreértés az európai válság megszorítás-központú értelmezése, miszerint kizárólag a dél és kelet-európai országok felelőtlen gazdálkodása lenne a baj, hogy az emberek túl sokat fogyasztanak, az állam pedig pazarol, a megoldás pedig a megszorítások. Ez a hozzáállás a válság folyamatos újratermelődéséhez vezet, ami mára akár az Unió szétesésével is járhat. A valódi probléma a valóságban az, hogy az Unió jelenlegi hibái miatt Görögország, Portugália vagy akár Magyarország állandó lemaradásra van ítélve. A paktum ezt a rossz gazdasági modellt, a centrum-országok versenyelőnyét betonozza be, a periféra országait pedig állandó függőségben tartja, amire jó példa Görögország esete.

Szakpolitikai értelemben az egyezmény nem jelent megoldást az aktuális válságra, annak csak egy későbbi válság során lehetne szerepe. Mindeközben rövidtávon éppenséggel kényszerzubbonyt tehet a gazdasági növekedés újraindulására az Euró-zónában. Ezzel párhuzamosan semmi garancia nincs arra, hogy megvalósuljon a paktum fokozatos kiegészítése, azaz az átállás, a primer költségvetési szigorról az európai periféria felzárkóztatásának programjára. A szerződés így nem járul hozzá az ökoszociális Európa felépítéséhez, sőt, gátolhatja azt.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 26 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
farkatlan kutya
2012. március 06. 02:09
Ja persze a görögök nem hibásak amúgy semmiben. Uram bocsá mi sem. A Medgyessy / Orbán-Matolcsy / Gyurcsány biztos a holdról pottyantak ide vagy mi
Feyszáll
2012. március 05. 21:06
Hol a faszomba génmanipulálták a lomposokat?
Tündér_Lala
2012. március 05. 21:00
A refinanszírozás kifejezés bankközi vagy kbank és nemzeti bank közötti ügyletekre is használják. De bizony én sokszor olvastam a lejáró hitelek új kölcsönökkel történő felcserélésére is (például országhitelek esetében). Ha az EKB felvásárolná az ország adóságokat, akkor természetesen az adósságok után kamatot is szedne. Csak nem 18-25-40%-ot, mert az bármekkora adósságot is kezelhetetlenné tesz. Az így befolyó kamatok (miután ezek mögött teljesítmény áll) nem okoznának inflációt, az használható fejlesztésre. ( A görögök egy 10%-os kamatszinten simán fizetnék az adósságaikat, de 40-45%-on (információk szerint, rádióban hallottam a görögök 45% kamatáról, a portugáloktól 18%-ot kérnek) az exponenciálisan nő, kezelhetetlen és akármit csinálnak csődöt jelent. A német adófizetők pénzén jelenleg a bankok extrém extra profiját fizetik meg, miközben Görögországon nem segítenek, mert a maradék sem fizethető ilyen kamatok mellett. Visszataszító álságos üzlet az egész, amellyel a saját kereskedelmi bankjaikat tömik ki közpénzzel, ami egyébként tilos volna és mindezért a görögöket állítják be bűnbaknak. - Nem mintha teljesen ártatlanok volnának-.) Természetesen, a fennti megoldás tiszta viszonyokat teremtene, nem lehetne spekulálni, a zavarosban halászni sem országoknak, sem bankoknak. Valószínüleg ezért nm történik hasonló megoldás. Nem lehetne továbbá a kiszemelt országokkal mindenüket eladatni és így atovábbi pénzkiáramlást biztosítani. Az hogy népek és emberek milliói jutnak koldusbotra, az nem számít. (Tényleg ennyire rosszul fogalmaztam meg vagy ön fáradt, hogy nem érti meg ? )
imres
2012. március 05. 17:39
"Világosan kell látnunk, hogy a válság gyökere a Magyarországhoz hasonló helyzetű országok felzárkózásának elmaradása." Hát nem. A válság gyökere az EU döntési mechanizmusban keresendő. Amikor az EU bővítés kampányszerű tevékenységgé vált, az EU irányító szervezetei olyan problémákkal találták szembe magukat, amiket képtelenek voltak megoldani. Mindaddig, amíg a nyugati demokráciák gentlemen's agreement - amit akár európai szellemiségnek is nevezhetünk - elve működött, addig az EU problémái kapun belül maradtak. A dél- és kelet európai bővítéssel akarva-akaratlanul olyan érdekellentétek kerültek a rendszerbe, amit ez a szervezet jelenlegi formájában nem tud megoldani. Ez nem a kelet-, dél európai országok hibája, hanem az a történelmi tény, hogy ezek az országok nem ugyanazt a fejlődési utat járták be, mint a tősgyökeres EU tagok. Meggyőződésem, hogy az EU szerkezeti reformja, döntési mechanizmusának átalakítása nélkül, a jelenlegi problémák kezelhetetlenek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!