„Orbán Viktor feltehetően olvasta a közhelyessé lett kossuthi idézetet, miszerint a politika az egzigenciák tudománya, azaz a szükségességek és a lehetőségek összehangolásának művészete. Ám nem értette meg. Az ő világa a vágyak országa, az ő eszméje az akarat diadala. És valóban: tömegeket tudott maga mögé állítani akaratának erejével. Nem vitathatjuk el politikusi karizmáját. Kell, hogy legyen, hiszen sokszor képes volt megújítani táborát, új embereket nyert meg, s széles rajongóköre van most is.
Vajon miért fogadja el továbbra is őt vezetőnek sok millió magyar, akiknek pedig érezniük kell, hogy O. V. kormányzásának következtében romlik az életszínvonala? Kisebb a létbiztonság, és gyerekének jövője is bizonytalanabb lett. Az orbáni hetyke és nem ortodox lépések veszélybe sodorták a szegényebbek egzisztenciáját, de a tehetősek megtakarításait, ingatlanvagyonát és beruházási terveit is.
A nemzeti pöffeszkedés legolcsóbb trükkjei nyilván tetszenek a jobbra hajlóknak. A nemzeti nagylétet, akárcsak az elkésett igazságtételt, olcsó törvénybe foglalni.”