A baloldali tömegkultúra patthelyzete

2011. augusztus 31. 17:02

Vagy nem lesz a baloldalnak társadalmi kultúrája hazánkban, vagy pedig másik modell után kell nézni.

2011. augusztus 31. 17:02
Antal Attila
Antal Attila
HVG

„A kulturális hátország kiépítésének és a társadalmi meggyökeresedésnek az igénye nem éppen új jelenség a baloldalon. A modern (rendszerváltás utáni) hazai baloldalnak – itt és a következőkben a »baloldal« nem pártpolitikai értelemben értendő – tulajdonképpen mindig is ez volt az egyik legfontosabb kihívása. A megoldási kísérleteknek két állandó eleme volt: egyrészt mindig »pártosak« voltak, vagyis az MSZP-től eredtek (lévén, hogy nem alakult ki erős civil hátország), másrészt rendre elbuktak. Sem a jobboldali polgári körök importálása, sem pedig Gyurcsány Ferenc kezdeményezései (ilyenként fogható fel a Harmadik Út, vagy a Demokratikus Charta is) nem hozták meg a várt áttörést.(...)

Deliberatív. Mi maradt tehát? – tehetnénk fel a kérdést. Vagy nem lesz a baloldalnak társadalmi kultúrája hazánkban, vagy pedig másik modell után kell nézni. Ezt tette, ezt próbálja tenni a fent idézett Istvánffy András és a 4K! is. Nem véletlenül hozza példaként a szélsőjobb által alkalmazott modellt, amelyet nevezzük ezúttal deliberatívnak. A szélsőjobb megerősödése mögött nem csupán a gazdasági-társadalmi válság áll, s a Jobbik sem a hagyományos értelemben vett politikai párt. A szélsőjobb tulajdonképpen egymással szorosan összekapcsolt társadalmi szubkultúrák és ellenkultúrák szövedéke, amelynek politikai szárnya is van. Ez a deliberatív módon szerveződő mozgalmi struktúra egyrészt áldás, másrészt átok is. Áldás, mert a társadalmi és internetes hálózatokon keresztül hallatlan beágyazottsággal, mobilitással és mozgósító erővel rendelkezik. Tulajdonképpen még az a szimpatizáns is politikai aktivitást fejt ki, aki egy internetes shopban tarsolyt vásárol, vagy épp nemzeti taxival utazik. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, hiszen a szélsőjobbos (vagy radikális) szubkultúrák ugyan többnyire ismerik egymást és összetartanak, de a sokszínűség nyomán gyakoriak az ellentétek és eltérő irányok is. A Jobbik e szubkultúra-tömeg egyfajta ernyőszervezete, amelyik megpróbálja képviselni és összefogni ezt a diffúz egyveleget. Ez nyilván nem egyszerű dolog, s ezért vannak állandó tőrváltások a párt és a hátországa között.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
soelmo
2011. szeptember 01. 10:04
Ezzel a részlettel egyet kell értenem....
TroppauerH
2011. szeptember 01. 09:53
Hát Antal úr! Maga itt összehordott hetet-havat! Kész Gréczy.
abcd
2011. augusztus 31. 22:13
Aszongya " összekapcsolt társadalmi szubkultúrák és ellenkultúrák szövedéke..." tudná ezt valaki értelmezni? A szubkultúrának mi lehet az ellenkultúrája, amivel összeszövedékelődik, vagy micsinál? Az ilyen zagyvaságot szokták a művelt nyugaton bullshitnek , bikaszarnak nevezni. Ez van, mikor szerény képességű emberek, elhiszik, hogy az iskoláktól okosak és tehetségesek is lesznek. Ez az ember kb. annyira ismeri a magyar társadalom szerkezetét, mint meztelen csiga a horizontot.
kalasnyikov
2011. augusztus 31. 18:09
Milyen baloldalról beszéltek? Csak nem arról a nyolc millió körüli melósról, alkalmazottról, utódaikról , akiket a gyurcsótányista tonyblairek kiárultak kutyaszaláminak??DDD
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!