Szakértői visszhang: valóban az ekho lehet a megoldás a katások egy részének

Jól indult, csúnyán végződött

A katát 2013-as indulásakor a gazdaság fehérítése érdekében alkotta meg a kormány. A cél az volt, hogy a legkisebb gazdasági szereplőknek nyújtson egy olyan mikrovállalkozói adózási formát, amely egyrészt minimális adminisztrációval jár, másrészt rendkívül kedvező és alacsony adózási megoldást tartalmaz.

A Pénzügyminisztérium közleményében úgy fogalmazott a kata szigorítása kapcsán: „az új szabályozásra azért van szükség, mert a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították”. A kata valóban a színlelt szerződések játszóterévé vált, amelynek nagyon hamar komoly következményei lettek. A vállalkozások saját munkavállalóikat gyakorlatilag belekényszerítették a katás rendszerbe, így megúszták a járulékok, valamint a személyi jövedelemadó fizetésének kötelezettségét. A kata szigorítása – az államkasszának okozott károk miatt – elkerülhetetlen volt, hiszen az adózási forma éppen azt a tulajdonságát veszítette el, amiben a legjobb volt a 2013-as törvény életbe lépésekor. 

Tilt, támogat, továbbmutat

A változások közül a legfontosabb az volt, hogy az új szabályok tiltják a katás vállalkozók cégek felé számlázását, egyben pedig kizárja, hogy bármilyen cég katás körülmények között működjön. (Egyedül a taxisok képeznek kivételt ezen szabály alól.) A kata nem sok mindenben változik azok számára, akik miatt eredetileg is létrejött.

Esetükben az újdonság abban mutatkozik meg, hogy a jövőben főállású katás vállalkozóként fognak tevékenykedni. 

Azoknak, akik eddig katásként egyformán számláztak cégeknek és magánszemélyeknek, már dönteniük kell. A legegyszerűbb megoldás egyéni vállalkozók esetében az egyszerűsített átalányadózás, cégeknél a kisvállalati adó választása, a kormány azonban augusztus 9-én kihirdetett egy rendeletet, amely az ekhót könnyítette meg annyira, hogy az a volt katások jókora százalékának – elsősorban a médiában dolgozók, a művészek, a szórakoztatóipari segédszakmákban tevékenykedők, a sportolók részére – a legkézenfekvőbb és legtöbb pénzt zsebben hagyó alternatívát nyújtja.

Visszhangzik az egyszerűségtől

A már nevében is egyszerűsített hozzájárulás forma a rendelet értelmében valóban még szimplábbá válik. A munkaadói oldal által fizetett 13 százalékos járulékot ugyanis eltörölte a kormány, így annak a munkavállaló felé megállapított díjazáson felül semmit nem kell fizetnie. Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő a Kossuth Rádiónak úgy nyilatkozott: 

Ugyanakkor – tette hozzá – az ekhós csak a bevételei utáni 15 százalékot fizeti, ez pedig még könnyebb adminisztrációt jelent, mintha katás lenne. A szakértő arra is felhívta a figyelmet: az egyszerűsített ekhót évi 60 millió forintos bevételig lehet alkalmazni, sőt, ha a munkavállaló bruttó 385 ezer forintnál kevesebbet kap havi szinten ekhós járulékfizetés esetén, még jobban is jár, mint amikor katás volt. „Adózási szempontból az összes munkavállalói forma közül ez az egyik legkedvezőbb” – fogalmazott Szalai Piroska. 

A műsorban a szakértő hangsúlyozta: aki ezt az adózási formát választja, az – a fő- vagy részállású munkahelye mellett – a vállalkozói státuszát egy, a hagyományostól sokkal rugalmasabb és speciálisabb munkavállalóira cseréli, ezzel – a kata után – megszabadul a vállalkozói adminisztrációval járó terhektől is, hiszen

„Az ekho friss adózási forma, viszonylag kevesen használták eddig, de a kata kapcsán most reflektorfénybe került. Sokkal egyszerűbb, mint a kata, a családi kassza számára azonban mégis szinte ugyanazt jelenti” – mondta Szalai Piroska, hozzátéve: a munkavállalók mellett ezzel a formával a munkáltatók is jól járnak, hiszen az adókötelezettség megszüntetése miatt valóban érdekeltté válnak abban, hogy ekhósokat alkalmazzanak.