Sokan csak a hazai árváltozásokkal találkoznak. A magyar infláció valóban megnövekedett, nemzetközi viszonylatban azonban egészen megdöbbentő értékekkel is találkozhatunk.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
A koronavírus-válság utórezgései, az amerikai pénzbőség, az orosz-ukrán háború és az EU elhibázott szankciós politikája együtt megteremtették azt a tökéletes vihart, mely most forgószélszerűen vágtat végig a világgazdaságon, és dobálja sorra a magasba a különböző termékek és szolgáltatások árait. A fenti folyamatokat az Európai Unió lakosai is egyértelműen megérezték. Ahogyan azt az 1. ábra kiválóan megmutatja, az öreg kontinensen a szén és a folyékony tüzelőanyagok ára közel duplázott 2021 áprilisa és 2022 áprilisa közötti 12 hónapban. De több mint másfélszeresére emelkedett a gáz ára is, és közel ennyivel emelkedett az egyéb üzemanyagok és az egyéb étkezési olajak ellenértéke is. A grafikon a húsz legmagasabb árnövekedést felmutató kategóriát mutatja. Beszédes, hogy még a húszas lista végén található termékek és szolgáltatások ára is negyedével növekedett egyetlen év leforgása alatt.
1. ábra: Éves infláció értéke áprilisban egyes termékek és szolgáltatások tekintetében az EU-ban. Forrás: Eurostat.
Az egyes országokban azonban természetesen eltérő volt az áremelkedés üteme. Ha a legmagasabb inflációs értékeket tagállamonként vizsgáljuk, akkor egészen megdöbbentő kép tárul elénk (2. ábra). A legbrutálisabb áremelkedést az észt földgáz árak mutatják. A balti állam lakosai idén áprilisban közel három és félszer annyit fizettek a fűtésért, mint egy évvel korábban. Ha ez a magyar fogyasztókkal történt volna meg, akkor ma egy átlagos háztartás havi 60.000 forintnál is többet fizetne minden egyes hónapban.
2. ábra: Éves infláció értéke áprilisban egyes termékek és szolgáltatások tekintetében az EU egyes országaiban. Forrás: Eurostat.
De szédületes ütemben növekedtek az árak azon írek számára is, akik garázst, parkolót vagy gépkocsit béreltek. A 220 százalékos áremelkedés azt jelenti, hogy a mostani költségek több mint tripláját teszik ki az egy évvel ezelőttieknek. De két és fél, háromszorosára növekedtek a bolgár, dán és holland gázárak, a norvég hőenergia-költségek, és a holland áramárak is. Hollandiában nehéz olyan energiaköltséget találni, melynek az ára nem emelkedett több mint duplájára. Ugyancsak több mint duplázódott az észtek oktatási költsége és a krumpli ára, ahogyan a litvánok postai szolgáltatásainak ellenértéke is.
Arról, hogy a magyar infláció esetében nem lehet rekord szintekről beszélni, már többször írtam (például itt és itt). Ezt az állításomat az Eurostat adatai is egyértelműen alátámasztják. A termék és szolgáltatás szintű inflációs mutatók toplistájának első 100 helyén nincsen egyetlen magyarországi adat sem. A legmagasabb hazai inflációs értékkel (út- és parkolási díjak, 54 százalékos áremelkedés) a 132. helyen találkozunk. Jelentős árnövekedést mértek itthon a margarin és egyéb növényi zsírok tekintetében is (38 százalék), azonban ez a tétel európai szinten még az első háromszázba sem fért bele.
Másrészt az egyik legjobb inflációs mutatót Magyarországon mérték. Közel negyedével csökkentek az oktatási tankönyvek árai, mely mutató a több mint 15.000 tétel közül a legjobb tízben szerepel uniós szinten. Ugyancsak csökkent itthon a kempingfelszerelések, a játékok, az internet-hozzáférési szolgáltatások, a hallókészülékek, a mobiltelefonok, a telefon- és faxberendezések és a kommunikációval kapcsolatos szolgáltatások árai is.
Mindezek fényében nem meglepő, hogy hazánk áprilisban nem volt rajta a tíz legnagyobb inflációt mérő Európai Uniós ország listáján (3. ábra). A magyar egyszámjegyű áremelkedésnél magasabbat mért minden másik V4-es ország (a cseheknél 13,2 százalék, a lengyeleknél 11,4 százalék, míg a szlovákoknál 10,9 százalék volt a drágulás üteme), a románok (11,7 százalék) és minden egyes balti állam is (az észtek 19,1 százalékkal az uniós rangsort is „vezették”, a litvánoknál 16,6 százalékot, a letteknél pedig 13,1 százalékot mért az európai statisztikai hivatal).
3. ábra: Éves infláció értéke áprilisban az EU egyes országaiban. Forrás: Eurostat.
Összefoglalás
A balti államokban, élükön Észtországgal félelmetes sebességgel száguldanak az árak. De Csehország, Bulgária, Románia, Lengyelország, Hollandia, Szlovákia és Észak-Macedónia is kétszámjegyű drágulási ütemet mutatott fel idén áprilisban. Az egyedi termékek tekintetében pedig nem ritka az éves szintű két-háromszorozása az áraknak. Ez különösen az energiával kapcsolatos termékeknél tapasztalható. Minket ettől az inflációtól már 2013 óta véd a rezsicsökkentés. Jó hír azonban, hogy uniós szinten a legnagyobb árnövekedést felmutató ország-termék párosok listájának első száz helyén egyetlen magyar terméket vagy szolgáltatást sem találhatunk meg. A magyar kormány és a hazai jegybank tehát eddig kifejezetten sikeresen védte meg hazánk állampolgárait a külföldön tomboló inflációtól.
„Nem elég a jó kormányzás, nem elég a fejlesztés"– hangsúlyozta a Mandiner teltházas Klubestjén, a Groupama Arénában Kubatov Gábor. A Fidesz pártigazgatója Lentulai Krisztián kérdéseire válaszolva, többek közt arról is beszélt, hogy a Fidesznek újfajta kampányban kell helytállnia.
Legalább négy okból problémás a Tisza Párt és Magyar Péter vagyonadóra vonatkozó tervezete Sebestyén Géza közgazdász szerint. Az MCC-s szakember elmondja: a vagyonadó okozta bajokat még a leggazdagabb országoknak sem sikerült megugraniuk.
„Ez az egyik legfontosabb indikátor, mert nem a statisztika hideg számait, hanem a mindennapi valóságot tükrözi” – írja Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
Teljesen megtört a Tisza Párt lendülete az elmúlt hónapok botrányai és nyilvánosságra került megszorítócsomag miatt.
A Mandiner kárpátaljai kényszersorozásokról szóló dokumentumfilmjének második részével rajta szeretnénk segíteni.
A kormányfő, aki fővédnöke volt rendezvényünknek, többek között azt mondta, „azért van a nyugati világban polarizálódás, mert sikertelenség van”.
Így megy ez.
Mi már csak egy kávét kérünk.
