Egy középkori sír feltárása után a kutatócsoport tagjai életüket vesztik, az egyetlen túlélő pedig egy olyan hajsza közepén találja magát, amelynek a szálai Aba Sámuel korától napjainkig vezetnek. Gyarmati-Paor Zoltánnal, az Arc/vonal című regény alkotójával beszélgettünk.
Az olvasók talán nem tudják, hogy Ön részt vett az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb régészeti feltárásán Abasáron, ahol megtalálták az Aba-család csontjait. Hogy is volt ez? Mikor és hogyan pattant ki ennek az új kötet alapötlete?
Az Arc/vonal alapötletét valóban nem az íróasztal mellett találtam ki, hanem a valóság ihlette. A Magyarságkutató Intézetnek köszönhetően operatőrként jelen lehettem az abasári feltáráson, amely az elmúlt évtized egyik legjelentősebb régészeti kutatása volt. Ott álltam a régészek, történészek és genetikusok mellett, amikor olyan leletek kerültek elő, amelyek új megvilágításba helyezhették az Aba-nemzetség történetét.
A köztudatban egy régészeti feltárás Indiana Jones-epizódként jelenik meg: titkos alagutak, pislákoló lámpafény és elveszett kincsek. A valóság ennél sokkal hétköznapibb – és sokkal több munkával jár. Mégis láttam a kutatók arcán azt a pillanatot, amikor egy csontdarab már nem egyszerű lelet, hanem az ezer évvel ezelőtt élt világ üzenete a jelennek. A későbbiekben pedig úgy alakult, hogy a szakmai konferenciák és az eredmények dokumentálását is én végezhettem, így valóban elsőkézből származó információim voltak a felfedezéssel kapcsolatban. Szóval az új regény tudományos háttere voltaképpen adott volt.
Aba Sámuel alakja tökéletes választásnak bizonyult, hiszen személye körül ma is több a kérdés, mint a válasz. Ki volt valójában? Milyen szerepet játszott a magyar történelemben? Hogyan alakulhatott ki az alakja köré szőtt csodás legenda? Ezekből a kérdésekből született meg az Arc/vonal.
A regényciklus második része 140 oldallal hosszabb, mint az első rész, amelyben fölbukkant az Árpád-ház ma élő leszármazottja. Több szereplő, több jelenet, bonyolultabb cselekmény. Tudatosan feszíti a húrt?
Igen. A Vér/vonal befejezése után nem akartam megismételni az első rész jól bevált receptjét, nem akartam egy Vér/vonal 2-t írni. Olyan történetet kerestem, amely ugyanúgy a magyar történelemből táplálkozik, folytatja a cselekményt, de más megvilágításba helyezi az eddig megismert világot.
A Vér/vonal egy rendkívül feszes, szinte egyetlen lendületből végigolvasott történet volt, amely egyetlen éjszaka alatt játszódott. A szereplőknek nem volt idejük megállni, az olvasónak pedig levegőt venni. Az Arc/vonal ezzel szemben három nap eseményeit követi végig – igaz, ebből kettőt a főhős kómában tölt –, több szereplővel, több helyszínnel és jóval összetettebb cselekménnyel.
Megszokhattuk, hogy egy folytatásban általában mindenből többet kapunk: több akciót, több robbanást, nagyobb izomerőt, még ördögibb főgonoszt és még jobban kigyúrt hősöket. Én szándékosan nem ebbe az irányba indultam el. A két főhős, Herczeg Roland hadtörténész és Bíró Emma genetikus az első részben gyakorlatilag folyamatos menekülésben volt. Most először láthatjuk őket hétköznapi emberként is, akikhez érzelmileg közelebb lehet kerülni.
Szintén tudatos írói döntés volt, hogy Roland ezúttal ne klasszikus akcióhősként működjön. Szinte mindent kihúzok a lába alól: mindenbe belekeveredik, cserben hagyják a szövetségesei, elveszíti a fizikai erejét, a barátait, még a ruháit is… azért szorítunk neki, hogy egyáltalán talpon maradjon.
Mindemellett a nyomozati szál is összetettebb lett, a szereplők motivációi árnyaltabbak, és jóval több a szürkezóna, ahol semmi sem az, aminek elsőre látszik. Az Arc/vonal nagyobb figyelmet kér az olvasótól, de cserébe jóval mélyebb élményt kínál.
Mit tudhatunk a regény állításainak a tudományos hátteréről? Maradtak a jelenetek között fantasztikumba hajló részletek, vagy teljességgel a valóság talaján állunk?
A regényeim alapját minden esetben valós történelmi, régészeti és tudományos kutatások adják. Az írás során ezúttal is történészek, régészek, genetikusok, jogászok, rendőrök, nyelvészek, újságírók, harcművészek és hagyományőrzők segítségét kértem. A könyv végén szereplő köszönetnyilvánítás önmagában is jelzi, milyen sok szakember járult hozzá a munkához, javarészük az előzménykötetnek számító Vér/vonalnál is közreműködött.
Természetesen a történet fikció, a Tutanhamon-legendára emlékeztető tragédia – a feltárt sír körül álló tudósok másnapra gyanús körülmények között elhaláloznak – szerencsére eddig nem következett be, az ásatáson részt vevő szakemberek azóta is jó egészségnek örvendenek. És bár a szereplők jelentős része is kitalált, igyekeztem úgy felépíteni a regény világát, hogy minden fontos állítás mögött létezzen tudományosan védhető alap.
Az Arc/vonal egyik központi gondolata éppen az, hogy különbség van a múlt és a történelem között. A múlt az, ami megtörtént. A történelem pedig az, ahogyan azt értelmezzük. Ezért a könyvben nem a fantasztikum dominál, hanem a kérdésfeltevés. Hol húzódik a határ bizonyított tény és történelmi értelmezés között? És vajon mennyire biztos az, amit biztosnak hiszünk?
Mit árulna el a cselekményből?
A történet ott folytatódik, ahol a Vér/vonal abbamaradt: az új fejezet egy rendkívüli régészeti felfedezéssel kezdődik. Egy középkori sír feltárása után a kutatócsoport tagjai rejtélyes körülmények között életüket vesztik – egyetlen túlélő kivételével, aki továbbra is képtelen kimaradni a balhéból. Ez nem más, mint Herczeg Roland történészprofesszor, aki ezúttal egy olyan hajsza kellős közepén találja magát, amelynek szálai Aba Sámuel korától egészen napjainkig vezetnek.
A háttérben titkos hálózatok, történelmi legendák, genetikai kutatások és hatalmi játszmák bontakoznak ki. Miközben a főhősök próbálják az őket körülvevő rejtélyeket megfejteni – és közben persze életben maradni –, egyre világosabbá válik, hogy nem csupán egy régészeti szenzációról van szó. Valaki mindenáron meg akarja akadályozni, hogy az igazság napvilágra kerüljön.
És természetesen a romantikusabb lelkű olvasók által követelt kapcsolati szál is elkezd kibontakozni, értelemszerűen nem az elképzeléseknek megfelelően, hiszen mégiscsak egy krimi-thrillerről van szó.
Készül a folytatás?
Igen. A Vonal-sorozatot kezdettől fogva többkötetes történetként képzeltem el, ahol fokozatosan bontom ki a karakterek mélységeit és bonyolítom a cselekményt. Az Arc/vonal számos szálat lezár, ugyanakkor új kérdéseket is felvet, amelyek már a következő rész felé mutatnak.
A harmadik kötet címe Idő/vonal. Míg a Vér/vonal középpontjában az Árpád-ház és a Szent Korona állt, az Arc/vonal pedig Aba Sámuel és a Királyi Lándzsa legendáját járja körül, a következő rész is egészen más, sokkal „filmesebb” irányba indul majd el, amely talán kevésbé a múlt titkairól, sokkal inkább az igazság áráról fog szólni.
Ezt is ajánljuk a témában
Gyarmati-Paor Zoltán történelmi krimije fölhasználja a modern tudományos eredményeket, és meglovagolja az Árpád-kor iránti érdeklődést egy filmszerű jelenetekkel tűzdelt mai történet formájában.
Nyitókép és képek: Gyarmati-Paor Zoltán
Jó, ha figyelnek az Alkotmány utcában: nehogy előbb hozzák nyilvánosságra az ítéletet, mint a vádiratot.
A Nature megírta: akit folyamatosan azzal bombáznak, hogy a szexuális irányultság „fluid”, hajlamos fluiddá válni. Francesca Rivafinoli írása.
„Amikor a forróság idején kitárjuk templomaink kapuját, ezzel egyszerre szolgáljuk embertársaink testi jólétét és lelki megerősödését, a keresztény szeretet és az egymás iránt érzett felelősség megvalósulását” – fogalmazott az MKPK elnöke.
Kemény Dénes jelentette be a hírt.
Megkapta a Parma fidei - Hit pajzsa díjat Magyarország prímása.
A vidék- és településfejlesztési miniszter javaslatára született meg az elhatározás.
Az energiajogász szerint Kapitány István ötletével ellentétben nem a fogyasztói korlátozás a megoldás.
