A szegényeknek is lakniuk kell valahol
Svájcban a lakosságnak 57, Németországban 53, Szlovéniában 23, Csehországban 22 százaléka lakik bérlakásban, nálunk 9,9.
Az Ukrajna elleni orosz invázió óta a semlegesség kérdése újból középpontba került.
Nyitókép: Fabrice COFFRINI / AFP
Egy csütörtökön közzétett jelentésben egy szakértői csoport radikális javaslatokat fogalmazott meg Svájc védelmi politikájának átalakítására. A csoport, amely diplomatákból, magas rangú tisztviselőkből és katonai vezetőkből áll, arra ösztönzi a kormányt, hogy a hagyományos semlegességi politikát felülvizsgálva szorosabb együttműködést alakítson ki az Európai Unióval és a NATO-val – írta meg a VG. Ez a javaslat azért jelentős, mert Svájc 1515 óta következetesen fenntartotta semleges státuszát.
A jelentés rámutat, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió óta a semlegesség kérdése újból középpontba került. Svájcot mind belföldön, mind külföldön egyre nagyobb nyomás éri, hogy tisztázza álláspontját ebben a megváltozott biztonsági környezetben. A szakértők szerint az ország semlegessége egyre inkább akadályozza a védelmi képességek fejlesztését és a gazdasági növekedést is.
A svájci fegyverexport jelentősen csökkent az európai konfliktusok miatt, ami gazdasági kihívásokat is okoz. A jelentés hangsúlyozza, hogy a NATO-hoz vagy az EU-hoz való közeledés nemcsak a védelmi képességek erősítését, hanem a gazdaság fellendülését is elősegíthetné. Svájc geopolitikai helyzete, amely két nagy szövetség közé szorult, különösen időszerűvé teszi ezen együttműködések fontolóra vételét.
A jelentést Viola Amherd védelmi miniszter, egyben a 2024-es Svájci Államszövetség elnöke kapta meg. Az ajánlások alapul szolgálhatnak az ország 2025-ös biztonsági stratégiájához, amelynek célja, hogy Svájc alkalmazkodjon a megváltozott európai biztonsági környezethez, amelyet az orosz-ukrán konfliktus is jelentősen formál.