Vihar előtti csend - közzétette 2020-as alapjogi jelentését a Frontex

Közzétette éves alapjogi jelentését az Európai Unió Határ- és Partvédelmi Ügynöksége, közismert nevén a Frontex. Az ügynökség alapjogi tisztje a 2020-as évről ad áttekintést, amely – ahogy arról a Precedens beszámolt – közel sem volt konfliktusmentes. Elég, ha csak az égei-tengeri szituációra gondolunk, amelynek kapcsán egyesek egyenesen humanitárius válságot emlegettek a Frontex működése kapcsán.

Tekintettel arra, hogy a jelentés a 2020-as évre fókuszál, ebben a dokumentumban inkább a koronavírus-járványból levonható következtetések szerepelnek. Arról a súlyos migrációs válságról, amellyel az afganisztáni konfliktus fenyeget, ebben a jelentésben még szó sem esik

(legfeljebb annyiban, hogy a Frontex már a tavalyi évre vonatkozóan is az afgánok felülreprezentáltságát rögzítette szíriai, tunéziai, pakisztáni és algériai állampolgárokkal egy sorban. S már most jól látszik, hogy

2020. decemberéig becslések szerint nagyjából 110 ezer menekült és migráns érkezett az Európai Unió külső határaihoz. Közülük közel 88 ezer fő tengeren érkezett, 7 ezer fő a Földközi-tenger térségében található szárazföldi útvonalakon (Görögország, Spanyolország), közel 18 ezer fő pedig Délkelet-Európán keresztül jutott el a határokig.

a csökkenést pedig a Frontex javarészt a világjárvány miatti szigorú határőrizet visszaállításának tudja be. 

A Frontex jelentése kitér azokra a vádakra is, amelyek az ügynökséget a migránsok jogellenes visszatoloncolása miatt érték. Ennek kapcsán a szervezet rögzíti, hogy 2020-ban az Évrosz folyó mentén húzódó görög-török határon (ahol jelenleg kerítés épül) a migrációs nyomás megnövekedett. Ezzel egyidejűleg a török hatóságok bejelentették, hogy a továbbiakban nem tartóztatnak fel egy migránst sem, amelyre a görög fél a határvédelem megerősítésével reagált. A megnövekedett migrációs nyomással szembesülve a Frontex azonnali beavatkozás keretében segítséget nyújtott a görög hatóságoknak.

Részben ezek hatására – áll a jelentésben – egyes humanitárius nem kormányzati szervezetek (NGO-k) visszatoloncolásokra hivatkozva a Frontex és a tagállamok humanitárius felelősségét kezdték el pedzegetni, jóllehet nemcsak az Égei-tenger térségében, hanem más migrációs útvonalak esetében is.

Amiről az alapjogi fókuszú jelentés csak érintőlegesen számolt be, az az hatalmas technológiai fejlesztés, amely ugyanebben, tehát a 2020-as évben ment végbe a Frontex berkeiben (s amely jelenleg is tart).

amelyekre különösen az afganisztáni válság migrációs utóhatásai kapcsán számít igazán. Ezzel kapcsolatban egyes személyiségi jogvédőknek az a kifogása támad, hogy e technológiák alkalmazása egyszer és mindenkorra megszüntetheti az Európai Unióba belépők személyiségi jogainak egy részét. 

A személyiségi jogok mellett arról is kevés szó esett, hogy a Frontex – illetve annak közreműködésével a tagállamok – egyébként milyen elrettentő technológiákkal akarja, megakadályozni azt, hogy az illegális migránsok az Európai Unió területére jussanak. Kihasználva a koronavírus-járvány okozta migrációs csillapodást, high-tech eszközökkel, köztük hangfegyerekkel, mesterséges intelligencia által vezérelt kamerarendszerrel és „virtuális határőrséggel” készül a görög határrendészet a következő migrációs hullámra. A fejlesztéseket pedig Görögország az Európai Unió támogatásával hajtja végre.

Kép: Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Dobozi Gergely