A nagy techcégek érdekképviseletét ellátó Edima az uniós és tengerentúli szabályozási irányvonalaknál jóval megengedőbb jogalkotást szorgalmazna a gyűlöletkeltő tartalmakért való felelősségvállalás kapcsán.
Jogalkotást várnak a nagy techcégek az Európai Unió részéről arra vonatkozóan, hogy a platformok mentesüljenek a felületeiken közölt gyűlöletbeszéd jellegű és egyéb illegális tartalmakért való felelősség alól.
A jelenlegi szabályozás csak akkor enged kibúvót a felelősség alól, ha a platform bizonyítja, hogy nincs tudomása arról, hogy felületén tiltott tartalmat tettek közzé. Ha viszont a felhasználó mondjuk kártékonyként jelöl meg egy tartalmat, onnantól kezdve a felület üzemeltetője köteles a lehető leghamarabb gondoskodni a káros tartalom eltávolításáról.
A cégek ennek kapcsán attól tartanak, hogy a későbbiekben jogi vélelem szól majd amellett, hogy minden, a felületeiken közzétett tartalomról tudomásuk van; ha ugyanis ez ily módon rögzülne,
A techcégek aggodalmát erősítheti, hogy az uniós jogalkotás irányai pontosan a közösségimédia-vállalatok felelősségének erősítése irányába hatnak. Ennek megfelelően épp, hogy olyan szabályok léphetnek majd életbe, amelyek eredményeképpen a techcégek közel teljes körű felelősséggel tartoznak majd a médiafelületeiken közzétett tartalmakért.
Az Európai Bizottság előtti javaslat szerint ugyanis a techcégek bírsággal sújthatók, ha a nem tesznek meg minden tőlük telhetőt azért, hogy a gyűlöletkeltő tartalmak eltávolításra kerüljenek a médiafelületekről. Ráadásul,
Mindemellett megkülönböztetett figyelem irányulna a kiemelt eléréssel rendelkező felületekre, amelyeknek a jövőben átlátható szabályokat kell alkalmazniuk a moderálási és marketing-tevékenységeikre vonatkozóan. A javaslat értelmében a fenti szabályok kikényszerítése érdekében az Európai Unió központi testületet állítana fel, amely aktívan segítené a nemzeti hatóságokat a jogkövetés monitorozásában.
Az Egyesült Államokban a jövő hónapban esedékes a Facebbok és a Twitter vezetőinek szenátusi meghallgatása a cégeik által alkalmazott tartalommoderálási politikát illetően.
Hogy a fenti szabályoktól eltérően, számukra „kényelmesebb” szabályozási környezetben működhessenek, a nagyobb techcégeket – így például a Googlet, az Amazont és a Facebookot is – tömörítő Edima nevű szervezet maga is előáll majd saját javaslatával.
Az uniós szabályok idén decemberben láthatnak napvilágot, de a hatályba lépésüket megelőzően még az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
„Tegnapelőtt is elmentünk bulizni” – dicskszik a hangfelvételen a Tisza Párt elnöke.
Súlyos következményekkel fenyegetőznek.
