Zacher Gábor, vírushullám, Szerencs, Kelet-Ázsia, Cséfalvay, Paár Julianna – megjelent az új Mandiner!

A „Maradj otthon!” után mi lehetne a mostani időszak szlogenje? Most miért a fiatalok kapják el a koronavírust? Be kell-e zárni az iskolákat? Címlapos interjúnkban Zacher Gábor toxikológust kérdeztük a lakosság részéről tapasztalt lazuló fegyelemről, a koronavírus mentális állapotunkra gyakorolt hatásáról, az egészségügyi ellátórendszer felkészültségéről és az első hullám tapasztalatairól. „Az ellátó-rendszert felszerelték eszközökkel, és az ágyszámok betöltésével kapcsolatban is lehet szigorításokat hozni, de csak ha nem veszélyeztetik vele az akut ellátást” – hívja fel a figyelmet Zacher. 

Vezércikkünket, az Első karaktert főszerkesztőnk, Szalai Zoltán jegyzi, aki írásában hetilapunk egyéves születésnapjára emlékezik. 

Közélet

Szerencsen lesz az ország szeme októberben: a Fidesz–KDNP színeiben induló Koncz Zsófia apja örökébe lépve szeretne a parlamentbe jutni, az ellenzék a Jobbik antiszemita kijelentései miatt össztűz alá kerülő politikusát indítja az időközi választáson. Megnéztük, milyen eséllyel indulnak a jelöltek, és elemzőket kérdeztük a voksolás tétjéről. 

Augusztus 31-én lejárt a nyáron felmondó nyolcvan távozó indexes felmondási ideje Magyarország legolvasottabb hírportáljánál, szeptembertől teljes mértékben az „újak” készítik a lapot. Vajon mi volt a botrány mögött, és miként fest majd az átalakuló Index? Körbejártuk a kérdést.

Balog Zoltán református lelkész, miniszterelnöki biztos a magyar református egyház közelgő tisztújításáról, annak jelentőségéről ír publicisztikájában.

„A történelem nem könyörületes. Nem bocsátja meg a gyengeségeket. Ha a vértelen szépelgőkre hallgatunk, elveszünk” – írja véleménycikkében Szánthó Miklós igazgató arra reagálva, hogy az Alapjogokért Központ „Igazság, erő, felemelkedés – Együtt tesszük naggyá a Kárpát-medencét!” felütésű kampányát a kritikusok háborúra uszítónak és megfélemlítőnek nevezték.

Külhon & Külföld 

Külhon rovatunkban a nyolcvan évvel ezelőtti bécsi döntésről olvashatnak, amellyel a sokat szenvedett térségben megkezdődött a négy esztendeig tartó, a királyi Romániánál jóval toleránsabb és szabadabb „kis magyar világ”. A témáról könyvet író Ablonczy Balázst kérdeztük a korszak valóságáról.

Augusztus 28-án egészségi okokra hivatkozva lemondott posztjáról Japán leghosszabb ideig regnáló miniszterelnöke. Abe Sinzó új lendületet kívánt adni a helyben járó gazdaságnak, bátrabbra hangolta a külpolitikát, kevésbé önkritikus nemzeti múltértelmezést akart megvalósítani – mi lett végül a távozó japán kormányfő életműve? Külföld rovatunkban mérlegre tettük a politikus teljesítményét. 

Kína, Japán, az Egyesült Államok és a Kelet számos másik kisebb-nagyobb hatalma folytat játszmát a stratégiailag rendkívül fontos tengerek uralásáért. Baranyi Tamás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese a kelet-ázsiai térséget terhelő konfliktusokról, a nagyhatalmak közti vitákról írt elemzésében.

Milyen üzenete van Mike Pompeo amerikai külügyminiszter közép-európai látogatásának? Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója a bolgár Ivan Krasztev véleménycikkében leírtakra reagál.

Precedens & Makronóm

Precedens rovatunkban a török-görög konfliktussal foglalkozunk, amelynek megoldását több száz éves szembenállás, energiapolitikai ellentétek és a fenyegető migrációs nyomás egyaránt hátráltatja. 

Milyen kapcsolat van szeretet és törvény között? – ezzel a kérdéssel foglalkozik publicisztikájában Deli Gergely, az Alkotmánybíróság főtanácsadója.

A Nyugathoz való gyors felzárkózást hozta az utóbbi évtized a magyar gazdaság számára, most pedig új fejlődési fokhoz érkeztünk – ezt is kutatja majd a Mathias Corvinus Collegiumban a spanyolországi kutatói állásából hazatérő Cséfalvay Zoltán. Az egyetemi tanárral, korábbi államtitkárral a magyar gazdaság önállóságáról, a kapitalizmus jövőjéről, a vírus utáni életről beszélgettünk.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

A Mandiner hetilap második évfolyamában is folytatódik Böszörményi Nagy Gergely könyvajánló sorozata, ezúttal Matthew Crawford fizikus, a Chicagói Egyetemen végzett politikatudós kötetével, aki az autóvezetés jövőjéről elmélkedik, hangsúlyozva: a gépkocsi-tulajdonlás visszaszorulása, az autómegosztás és az önvezető járművek térnyerése mindent elárul arról, mit veszíthet a civilizációnk az óriás techcégek dominanciájával.

A Feminens oldalán a Nemzeti Színház első örökös tagjára, a 170 éve született Blaha Lujzára emlékezünk.

Budapesti történetek kisrovatunkban a piacozás kultúrájának kialakulásáról olvashatnak.

Szombathy Pál folytatja Itália-sorozatát: ezúttal a Vespa-életérzésről ír jegyzetében.

„A Vespa dacol cserélhetős, eldobhatós, tervezetten elavulós korunkkal (persze van már elektromos is), örök darab bármely évjárata és változata; a szépség és a praktikum ritkán összebékülő megnyilvánulása ez a jármű. Minél sűrűbben látom valahol, annál inkább érzem: jó helyen vagyok. Ebbe a Darázs-fészekbe kerülni olyan, amit Hamvas ír le Az öt géniuszban: az ember világosabb és melegebb földre ér. A napfény fehérebb, a Vespa feketébb, a színekről a köd eltűnik, a tárgyak körvonala élesebb; túl a Karszton két keréken is otthon vagy: oldottság a tájban, az emberben, a mozgásban – és bizony mondom, a tárgyakban is.”

„A gyerek csak kicsi, nem hülye” – idézi Weöres Sándor nyomán Sebő Ferenc hitvallását Paár Julianna népdalénekes-zeneterapeuta, aki tavaly megjelent Kerekerdő meselemezével bizonyította is a szellemi folytonosságot. A művésszel a népi kultúráról, előadói hitelességről és az új népdalok születéséről is beszélgettünk Élet rovatunkban.

Ezen a héten a Hosszúlépés. Járunk? programját ajánljuk figyelmükbe: a csapat a nyár végétől Térey János svábhegyi vonatkozású szövegrészletei nyomán szervez sétálószínházas produkciót. Olvasnivalóval is készültünk, Szilágyi István Messze túl a láthatáron című regénye a Rákóczi-szabadságharcot követő évtizedekbe kalauzolja az olvasót.

A rovat tárcáját Győrffy Ákos írta.

„Ha Lelére néztem, egy idő múltán mindig az erdőt láttam. Barázdált, vékony arca mintha egy ajtó lett volna, ami a régi, mára jórészt eltűnt rengetegekre nyílt. Olyan volt, mint egy kopott bundájú, vén hiúz, aki az emberektől távol, érintetlen erdőkben él, mindent látott már, és többé nem kíváncsi semmire.”

Végül a lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban az Ufi korábbi szerzője, Névai Gábor ezúttal a konditermek társadalmi életébe vezeti be az olvasót.