Szimbolikus győzelem lenne a baloldalnak a „kálvinista Róma” bevétele. Ehhez Kósa Lajos Fidesz-alapítón, a város korábbi polgármesterén keresztül vezet az út.
2022. február 19. 20:05
p
0
0
0
Mentés
Veczán Zoltán írása a Mandiner különszámában.
| HAJDÚ-BIHAR MEGYEI 1. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLET |
A Hajdú-Bihar megyei 1-es számú választókerület a legnehezebb terep a kormánypártoknak a Debrecent érintő három körzetből, sőt a 2018-as eredmények alapján kijelenthető, hogy az egész megyéből. Noha a települést még a választókerületben induló baloldali jelölt, Varga Zoltán is a Fidesz bezzegfővárosának nevezte, a csaknem százezres lakosságú körzet szavazóinak zöme a liberálisabb egyetemi polgárság, a budapesti Gazdagréthez hasonló lakótelepek és az egykor szegénynegyednek számító, ma feltörekvő Nagysándortelep lakói közül kerül ki. Mi dönt majd?
„Mindenre, egész Debrecenre” – mondja kérdésünkre Kósa Lajos, amikor arról faggatjuk, mire a legbüszkébb az elmúlt harminckét évből. Azért néhány példát mégiscsak említ: a repülőtér megvásárlása és fejlesztése, a Déri Múzeum felújítása, és persze nem maradhat ki a Főnix Aréna megépítése, majd felújítása, a több tucat megrendezett világ- és Európa-bajnokság, továbbá a BMW-gyár odacsábítása. Emellett érdemes lehet megemlíteni, hogy valóban sok pénz áramlott a városba, két ipari park is felfutott, az infrastruktúra megújult. Persze lesznek nagy dobások a jövőben is, például az említett gyár megnyitása vagy a Magyar Természettudományi Múzeum városba költöztetése. Helyi forrásaink úgy látják, megjelentek az expatok, azaz Debrecen a külföldieknek is kezd vonzó lenni. A nemzeti oltóanyaggyár helyszíne sem véletlenül lett a cívisváros.
„Nem vagyok hibátlan, és persze az ember minél több időt tölt a politikában, annál többet dolgozik, így annál többet hibázik is, amiket aztán fel lehet fújni, akár van alapjuk, akár nincs” – válaszol a fideszes politikus, amikor a nemrég újra előásott diplomaügyéről kérdezzük. Megjegyzi, már két évtizeddel ezelőtt is, amikor felmerült a dolog, elmondta, hogy az abszolutóriumát írta be, ezt fordította le valaki egyetemi végzettségre. Példaként említi a csengeri ügyet is, illetve az állítólagos félrelépéséről szóló, a Blikk által indított botrányt, amire azóta sem sikerült senkinek bizonyítékkal szolgálnia.
2006-ban rengeteg szoci is Kósára voksolt”
Kósa mindig támadások célkeresztjében volt, többek szerint azért, mert rendre keményen beleállt a kampányba, de munkatársai úgy gondolják, hogy a munkába is. Nem véletlen, hogy népszerűsége csúcsát akkor érte el, amikor úgy érezték, hogy a városért dolgozik. „2006-ban rengeteg szoci is rá voksolt” – tudjuk meg. Aztán amint elindult az országos politika irányába, csökkent a balos átszavazók száma. „Nem nagyon örültek neki, amikor miniszter lettem” – erősíti meg a politikus. „A városlakók tíz százaléka szerintem még mindig azt hiszi, ő a polgármester” – illusztrálja egy másik forrásunk, mennyire összeforrott Kósa neve a városéval – jóban-rosszban. Botka-effektus – summáz egy harmadik megszólalónk, Szeged szintén sikeres városvezetőjére célozva, aki „alig úszta meg ép bőrrel az országos megméretést”, a 2018-as szocialista miniszterelnök-jelöltségi kalandot.
Akik a gyűlöletre, a negatív érzelmekre, a rombolásra építenek, azok meglehetősen sérült pszichéjűek, ez tehát visszaigazolhatja Magyar erősödésének okát. Ungváry Zsolt írása.