A választási eredmény egyik fő oka, hogy a választók azt érzékelték, a biztonság és a megélhetés tekintetében jobban bízhatnak a regnáló kormányban, mint abban a jövőképben, amit az ellenzék felvázolt – mondta a Mandinernek Pálinkás József, az Új Világ Néppárt elnöke. Az egykori miniszter azt is hiányolta, hogy az ellenzéki pártok egyike sem képviselte a jobbközép, polgári értékrendet. Pálinkás József szerint még a jövő zenéje, hogy mi lesz az ÚVNP-vel, de a Márki-Zay Péter által beharangozott párthoz nem kíván csatlakozni.
Mi történt a választáson? A Mandiner a magyar nyilvánosság neves szereplőit kérdezi meg új sorozatában a választás tanulságairól. Újabb interjúalanyunk: Pálinkás József egykori miniszter, az MTA volt elnöke, az Új Világ Néppárt elnöke.
***
Hogyan értékelné a választási eredményt? Mi okozhatta, hogy az ellenzék most sem tudott közelebb kerülni a kormányoldalhoz?
Ennek több oka is van: az egyik mindenképpen az, hogy a választók azt érzékelték, a biztonság és a megélhetés tekintetében jobban bízhatnak a regnáló kormányban, mint abban a jövőképben, amit az ellenzék felvázolt. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a kormánypárti médiatúlsúly miatt csak a kormány üzenetei jutottak el a választók döntő többségéhez, az ellenzéki összefogás üzenetei nem. A háború alapvetően megváltoztatta a helyzetet, amelyben az ellenzék és Márki-Zay Péter is hibázott, ezt pedig jelentősen fel is nagyította a kormánymédia. A harmadik elem, hogy
Én már 2019-ben is mondtam, hogy szüksége lenne egy jobbközép, polgári politikai erőre, amelyre azok is szavazni tudnak, akik elégedetlenek a kormány intézkedéseivel vagy éppen nemzetközi elszigeteltségével. A balodali előválasztással azonban eltűnt ez a lehetőség, hiszen az összefogásban szereplő pártok egyike sem képviselte ezt az értékrendet. Ráadásul már az előválasztás után megjelentek a széthúzás jelei, amit a választók is megéreztek. Egy járvány végén és egy háború közelében egy kormányon belüli várható széthúzást nem díjaznak a választók.
Korábbi szövetségese, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter bejelentette, hogy önálló pártot alapít, de már megjelentek ezzel kapcsolatban olyan hírek, hogy Ön nem csatlakozna ehhez.
Szó volt korábban is egy polgári jobbközép párt létrehozásáról. Ezt én kezdeményeztem még 2020 elején, és Márki-Zay Pétert is szívesen láttam volna benne. Meg is hívtam és el is jött az első, a pártalapítást kezdeményező összejövetelre. Nem jártam azonban sikerrel, nem tudtam elég támogatót és támogatást sem szereznem hozzá.
Nem is ismerem Márki-Zay Péter elképzelésének részleteit. Egyébként is az Új Világ Néppárt egy létező, bejegyzett párt. Tartozom annyival a tagságnak, hogy a közgyűlés nélkül nem döntenék ilyen lépésről.
A saját pártját megtartja?
Ez egy nyitott kérdés, erről is a közgyűlésnek kell döntenie. Mi egy kis párt vagyunk, döntenünk kell majd a jövőről is. “Kamupártot vagy játékpártot” nem kívánok fenntartani.
Milyen jövőt jósol a baloldali ellenzéknek?
Már korábban is hangsúlyoztam, hogy nem tartom jónak a magyar közélet kétosztatúságát, amelyben a két oldal ellenségként kezeli egymást. Ahogy azt sem, hogy korlátlan hatalma legyen egy pártnak, főleg, ha azt meglehetősen autokrata módon vezetik. Most is azt szeretném, hogy a különböző nézeteknek legyenek képviselői a parlamentben, és legyen egy olyan koalíciós kényszer, amely tényleges vitát és munkát követel meg az Országgyűléstől.
Sok azonban a kérdés. Például, hogy egy magát baloldalinak mondó, valójában a klasszikus baloldal által képviseltektől messze álló DK milyen viszonyt tud kialakítani az MSZP-vel. Az LMP és a PM nem nagyon létezik, parlamenti képviseletük erősen felülreprezentált lesz. A Momentum egy feltörekvő, generációs párt, amely erősödhet. A legnehezebb helyzetben a magát jobbközép néppártnak hirdető Jobbik van, mert a DK-val kötött rendkívül erős szövetsége a pártot sajátos módon átvitte egy nagyon erős baloldali kommunikációba. A párt jobboldaliságát ez a kommunikáció és viselkedés nagy mértékben cáfolja, a magukat ehhez az értékrendhez sorolók így nem is tudnak azonosulni a Jobbikkal. A legnagyobb nehézségnek azonban azt látom, hogy a pártok vezetői és országgyűlési képviselői, szinte kivétel nélkül, elsősorban saját megélhetési érdekeiket tekintik, az ország sorsát legfeljebb ez után.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Utódja minden bizonnyal Andy Burnham, Manchester népszerű polgármestere lesz.
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
A globális nagytőke agresszív nyomulása Magyarországon eddig nem látott koalíciókat eredményezhet, véli Schiffer András. A volt képviselő szerint a „mikroadományozók” már készülnek a Tisza szekerének elnehezülésére. Arról is kérdeztük, visszatér-e a politikába.
A miniszterelnök szokásos ellenzék gyalázásába csomagolva épp megágyaz az elkövetkező megszorítások magyarázatának.
Terjedelmes interjút adott a The New Yorker című lapnak a Nobel-díjas magyar író.
