Az Alaptörvény érvénytelenítéséről és a bírák listázásáról sem beszélt Márki-Zay Péterrel az uniós jogállamisági biztos

2021. november 15. 6:00
Genderideológia, gyermekvédelmi törvény, migránsok kitoloncolása, korrupciós helyzet – ezekről kérdeztük Didier Reynderst. Az Európai Bizottság jogállamiságért felelős tagja nem tudja, saját hazája milyen arányban teljesíti az OLAF-ajánlásokat, azt viszont elmondta, mit kért Márki-Zaytól és Karácsonytól. Interjúnk.

Kereki Gergő és Szilvay Gergely interjúja 

***

Mit gondol a genderideológiáról?

Több embert is ismerek, akik nem heteroszexuálisok. Ez nem ideológiai kérdés, hanem identitáskérdés. Az vagy, aki vagy. Fontos, hogy elkerüljük a nemi alapú diszkriminációt. Varga Juditnak mint miniszternek persze lehetősége van nem egyetérteni az Európai Bizottság álláspontjával. A kérdéses törvény kapcsán így elmehetünk az Európai Unió Bíróságára. De ha szexuális orientációról beszélünk, az nem ideológiai kérdés, hanem identitáskérdés. Meg kell védenünk az európai polgárok identitását!

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a gyermekvédelmi törvény miatt. Ursula von der Leyen hamarabb nevezte szégyenletesnek a törvényt, és jelentette be, hogy eljárást indítanak Magyarországgal szemben, minthogy egyáltalán megvárták volna a magyar kormány válaszlevelét és a törvény angol nyelvű fordítását. Miért nem hallgatták meg a magyar kormányt azelőtt, hogy eljárást indítottak volna?

Küldtünk egy figyelmeztető levelet, amelyben válaszokat kértünk. A válaszokat megkaptuk, ám nem láttunk hajlandóságot a magyar kormány részéről arra, hogy a törvényt megváltoztassák. A kifogásaink az Alapjogi Chartán nyugszanak, biztosak vagyunk abban, hogy a törvény diszkriminatív. Vannak persze kapcsolódási pontok különféle EU-s irányelvekkel, például az audiovizuális szolgáltatások szabad áramlásának elvével, de ezt leírtuk a levélben. Csütörtökön is volt erről szó, amikor Varga Judittal találkoztam. A miniszter asszonynak joga van nem egyetérteni a Bizottsággal, ha továbbra sem születik megegyezés, a Bírósághoz fordulunk.

Ursula von der Leyen szerint, aki szülő az egyik tagállamban, annak szülőnek kellene lennie egy másik tagállamban is. Ez azt jelenti, hogy ha az egyik állam liberalizálja a szabályozását, akkor az összes többinek követnie kellene? 

Az, hogy különféle szexuális orientációk léteznek, nem ideológiai kérdés, hanem az identitásunk része. Mi csupán meg akarjuk védeni a polgárok identitását a diszkriminációtól, éppúgy ahogy a vallási és etnikai diszkriminációtól is. Itt van a valódi probléma a magyar törvénnyel.

A kormány szerint ők csak a gyermekeket akarják megvédeni.

Ismerem a kormányzati álláspontot. Ha nincs megállapodás, elmegyünk a Bíróságra, majd a bírák megítélik, diszkriminatív-e a törvény.

Fotó: Hölvényi Kristóf

Az Európai Bizottság egy migrációs kérdésben is beperelte Magyarországot. Az Európai Bíróság a Bizottságnak adott igazat, és megállapította, hogy a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldieket nem lehet kitoloncolni. Évente 40 ezer illegális migráns jön Magyarországra, az ítélet értelmében őket nem lehet kitoloncolni az országból. Ez ön szerint nem sérti Magyarország szuverenitását?

A bírósági döntés arról szól, hogy biztosítani kell a tranzitzónában élők számára a bírói utat. Az ügyben megszületett a bírósági döntés,  a határozat kötelező érvényű. A Bíróság döntését teljes egészében tiszteletben kell tartani. A Bizottság egyébként új migrációs paktumot tett le az asztalra. Az a cél, hogy együttműködjünk, hatékonyabban tudjunk reagálni a migrációs kérdésre, például azokra az esetekre, amikor valamelyik kibocsátó ország nem akarja visszafogadni a menekülteket. Látjuk, mi történt Fehéroroszország határán. Láttuk az EU közös fellépését, de elég nehéz úgy tenni valamit, hogy állandóan csak a nemzeti szuverenitásról beszélünk. A migráció kérdését az uniós jog is szabályozza, biztos vagyok benne, hogy hatékonyabban tudjuk megszervezni a visszaküldéseket, ha együtt dolgozunk. Hamarosan miniszteri találkozót tartunk, megpróbálunk új szankciókat bevezetni Fehéroroszországgal és a migránsokat odaszállító légitársaságokkal szemben. Fontos megmutatni, hogy képesek vagyunk kezelni a migrációs problémát. A Magyarországra vonatkozó ítélet kapcsán viszont az a kérdés, teljes körűen alkalmazzák-e a bíróság kötelező határozatát. Mivel a Bíróság döntött, a határozatot alkalmazni kell. Ha a szabályokon szeretne Magyarország módosítani, azt a Tanácsban kell megbeszélni a többi tagállammal.

Információink szerint találkozott Márki-Zay Péterrel, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjével. Miről beszélgettek?

Érdekes volt hallgatni, hogyan magyarázza a jelenlegi magyar politikai helyzetet. De találkoztam Karácsony Gergellyel is. Szívesen beszéltem volna Orbán Viktorral is, de erre nem kaptam lehetőséget.

Konkrétan miről beszélgetett Márki-Zay Péterrel?

Elmagyaráztam, mit csinálunk a jogállamisági eljárás kapcsán. Ő pedig arról beszélt, hogyan szervezték meg az előválasztást. Fontos számunkra, hogy kapcsolatban legyünk az ország minden politikai szereplőjével, így az ellenzékkel is.

Márki-Zay Péternek már több érdekes ötlete is volt. Az egyik ilyen az, hogy létrehozna egy weboldalt, ahol listázná a szerinte „vállalhatatlan ítéleteket” hozó bírákat. Erről is szó esett a megbeszélésen? 

Nekem nem említette, hogy készítene ilyen weboldalt.

Mit gondol erről az ötletről?

Semmit. Nem láttam még eddig ilyen weboldalt. Sokan beszélnek sok mindenről. 

Fotó: Hölvényi Kristóf

Márki-Zaynak annyira konkrétak az elképzelései, hogy még a tervezett oldal nevét is az orrunkra kötötte: vérbíró.hu.

Én még nem találkoztam az oldallal. Puszta lehetőségekkel pedig nem foglalkozom.

Nem gondolja, hogy egy ilyen húzás sértené a bíróságok függetlenségét?

Nem kívánok ilyen feltételezéseken alapuló kérdésekre válaszolni. Ha majd megtörténik, válaszolok. Csütörtökön hosszan beszélgettem Márki-Zay Péterrel, de nem említett ilyen terveket.

Egy másik terve az, hogy a minősített többséggel, legálisan elfogadott magyar alkotmányt egyszerű többséggel érvénytelennek mondaná ki. Ön szerint ez összeegyeztethető a jogállamisággal?

Mindenkitől a jogállamiság maradéktalan tiszteletben tartását kértük. Magyarországon jövő áprilisban választásokat tartanak. Nem kívánok reagálni a jelöltek nyilatkozataira. Meglátjuk, mi történik. A kampányban sokféle kijelentés el fog hangzani. De elmondtam Márki-Zay Péternek és Karácsony Gergelynek is, hogy tartsák tiszteletben a jogállamiságot.

Elmagyarázta nekik, hogy nem lehet egyszerű többséggel kétharmados törvényeket módosítani?

Azt mondtam nekik, hogy tartsák tiszteletben a jogállamiságot. Ha szándékukban áll bizonyos törvényeket, alkotmányos rendelkezéseket módosítani, akkor ellenőrizzük majd, hogy az megfelel-e a jogállamiságnak.

A magyar igazságügyi miniszter szerint az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének nincs jogalapja. Mi a jelentésük jogalapja? A Szerződés melyik szakasza alapján kezdte el értékelni a Bizottság a tagállamok jogállamiságát?

A jogállamisági jelentés a tagállamokkal való párbeszéd egyik eszköze. Nem szankciókat irányozunk elő vele. Ha súlyosabb aggályaink vannak, akkor a Bírósághoz fordulunk.

De konkrétan a Szerződés melyik pontjára hivatkozva értékelik a jogállamiságot?

Az uniós szerződésekben benne van, hogy a tagállamok kötelező érvényűnek tekintik magukra nézve a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok követelményeit. A tagállamok azt is vállalják, hogy elkötelezik magukat a független igazságügyi rendszer létrehozása mellett. A következő évben már lesznek ajánlásaink is, a tagállamoknak pedig lehetőségük lesz ennek megfelelően módosítani a törvényeiket. 

Mi a jogi következménye annak, ha egy tagállam nem reagál a jelentésre?

Ahogy mondani szokás, a Bizottság a szerződések őre. A jelentés csak egy eszköz arra, hogy ajánlásokat fogalmazzunk meg, és megmutassuk, merre lehet még fejlődni. Ha súlyosabb kifogásaink lesznek, vannak más eszközeink is a beavatkozásra, Bíróságra tudunk menni, ahol ki tudjuk kényszeríteni az uniós jog alkalmazását. Ha pedig szükséges, akár pénzügyi eszközöket is alkalmazhatunk, hiszen erre is megvan a lehetőségünk.

A jogállamisági jelentésben a Bizottság elégedetlen a magyar ügyészség teljesítményével a korrupciós bűncselekmények kapcsán. Az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) való együttműködést külön bekezdésekben tárgyalják. A 2020-as statisztikák szerint az OLAF-ajánlásokat követő vádemelések aránya Magyarországon meghaladja az uniós átlagot. Az uniós átlag 37 százalék, a magyar viszont 67 százalék, ez az egyik legjobb arány az egész Európai Unióban. Tudja, hogy az ön hazája, Belgium hogyan teljesít ebben a mutatóban?

Nem tudom. Nincs minden adat a fejemben.


Belgiumban ez az arány csupán 30 százalék, uniós átlag alatti. Ehhez képest a Belgiumról szóló jogállamisági jelentésben erről egy szót sem írnak. Sőt, megdicsérik Belgiumot azért, hogy milyen jól teljesít a korrupció elleni küzdelemben.

Ami a jelentésben szerepel, az benne volt az országspecifikus ajánlásokban is. Ha elolvassa azt is, akkor számos korrupcióellenes javaslatot fog találni. A Helyreállítási Terv kapcsán is ugyanezen az alapon javasoljuk a reformokat. Szeretnénk látni, hány ember kerül bíróság elé, és van-e valódi lehetőség arra, hogy bűnösségük esetén elítéljék őket.

A hazája rosszabbul teljesít, mint Magyarország. Ehhez képet, a Belgiumról szóló jelentésben egy sort sem írnak az uniós átlagon aluli OLAF-mutatóról. Nem gondolja, hogy kettős mércét alkalmaznak Magyarországgal szemben?

Nem, két külön helyzetről van szó. A témához tartozik még az Európai Unió pénzügyi érdekeit védő Európai Ügyészséghez való önkéntes csatlakozás kérdése. Reméljük, egy napon Magyarország is csatlakozik. Eddig huszonkét tagállam csatlakozott az ügyészséghez, jövőre csatlakozik Svédország is. A csatlakozási hajlandóság kinyilvánítása lenne a határozott jele annak, hogy egy ország küzdeni kíván a korrupció ellen. 

Ha már korrupcióról beszélünk. A témában ön is érintett. Miután biztosjelölt lett, a belga nemzetbiztonság egyik volt munkatársa azzal vádolta meg, hogy még külügyminiszterként kenőpénzeket fogadott el és pénzmosásban vett részt. Az önnel szemben folytatott nyomozást alig pár hét alatt, kommentár nélkül lezárták a belga hatóságok. Hogy tisztázta magát ilyen gyorsan?

Így döntött az igazságszolgáltatás. Tudják, húszéves tapasztalatom van a politikában, sokféle kritikát kaptam már különböző helyekről. Pályafutásom során viszont soha sem emeltek vádat ellenem semmilyen ügyben. Mielőtt biztos lettem, meghallgatott az Európai Parlament, és minden frakció támogatott, nagy többséggel. 

Szóval úgy érzi, elég hiteles ahhoz, hogy javaslatokat fogalmazzon meg korrupció kérdésében a tagállamoknak?

Nem feladatom magamat minősíteni.

***

A beszélgetés ezen pontján Didier Reydner munkatársai jelezték, hogy vége az interjúnak, lejárt az időnk, a biztosnak pedig mennie kell.

 

Nyitókép: Hölvényi Kristóf

Összesen 165 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Meg kell védenünk az európai polgárok identitását!"

Kezdhetik Erdélyben, meg a szlovák kettős állampolgársági törvénnyel.
Többen vannak, mint a buzik.

Ez a fószer egy méretes gazember, kiváló kérdés-nem-megválaszolási
képességekkel. Amit ebben a riportban elkövet annak önmagában is
büntethetőnek kéne lennie.

Az ilyen személyekre mondják: Már minden volt csak ....

- ügyvédként kezdte pályafutását 1981-ben, majd 1986 és 1991 között a belga nemzeti vasúttársaság elnökeként dolgozott
- pénzügyminiszter, 1999–2011
- külügyminiszter, 2011–2019
- honvédelmi miniszter, 2018–2019
- 2019-től napjainkig az Európai Bizottság igazságügyi biztosa

Ennél csak az érdekesebb, hogy diplomázás után 5 évvel már a belga
vasúttársaság elnöke.

Az EU, mint unió (Szövetség) gazdasági érdekek egyenjogú államok szövetségeként jött létre.
Majd az ezt követő évek során államszövetséggé alakították át napjainkra. Másként fogalmazva: egymással szoros politikai, gazdasági szövetséggé alakították át központosított döntések arányának növelésével. (L. Szovjetunió),

Ennem állomásai:
- Az EP és EP bizottságok létrehozása.
- A döntések folyamatos központosítása.
- A központi bíróság létrehozása.
- Az EP szerepének és döntési mechanizmusának a növelése, az állam és kormányfők Tanácsának rovására.
- 2004 évben kísérlet az Európai Unió Alkotmányának az elfogadására- Ezt azonban nem ratifikálták, mert Franciaország és Hollandia népszavazás keretében elutasította (2005. május 29-én, illetve 2005. június 1-jén)
- Erre volt válasz a Lisszaboni Szerződés, amelyben belecsempészték a ,,láthatatlan törvény,, keretében mindazt ami az alkotmány tervezetbe volt.
- - Létrehozták a közös valutát, az Európai Központi Bankot.
- Létrehozták a központosított ügyészséget és tervbe vették az állam és kormányfők Tanácsának átalakítását.
- Ezzel a következő ciklusra megteremtették annak feltételét, hogy létrejöjjön az Európai Egyesült Államok.
Ezek a tények és nem az, amit ez a belga elővezet. Egyben a probléma gyökere is ebben keresendő.

1. "ha szexuális orientációról beszélünk, az nem ideológiai kérdés, hanem identitáskérdés. Meg kell védenünk az európai polgárok identitását!"
- természetesen migránsmilliók - 36 millió első lépésben/G. Soros - behozatala biztosítja az európai polgárok identitásának védelmét!

2. "a tagállamok kötelező érvényűnek tekintik magukra nézve a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok követelményeit."
Ez világosnak tűnik és egyértelműnek. Csak az a gond, hogy sehol nincs leírva, elfogadva: mi a jogállam!

3. "Ahogy mondani szokás, a Bizottság a szerződések őre. "
Helyesen: a Bizottság G. Soros pártökle, - effektíve: terrorszervezet - mivel legitimáció nélküli magánszemély/egy elítélt spekuláns parancsait hajtja végre!

4. " az OLAF-ajánlásokat követő vádemelések aránya Magyarországon meghaladja az uniós átlagot. Az uniós átlag 37 százalék, a magyar viszont 67 százalék, ez az egyik legjobb arány az egész Európai Unióban. Tudja, hogy az ön hazája, Belgium hogyan teljesít ebben a mutatóban?
Nem tudom. Nincs minden adat a fejemben."!

5. "külügyminiszterként kenőpénzeket fogadott el és pénzmosásban vett részt. Az önnel szemben folytatott nyomozást alig pár hét alatt, kommentár nélkül lezárták a belga hatóságok. Hogy tisztázta magát ilyen gyorsan?
Így döntött az igazságszolgáltatás."!
a TELJES eu-ADMINISZTRÁCIÓ - BIZOTTSÁG, PARLAMENT, BÍRÓSÁG - NEM KERÜLHETI EL A BÍRÓSÁG ELŐTTI VÁDELJÁRÁST!

Aki csak feleslegesen fecsegve, ráadásul áttekinthetetlenül tud elmondani pár mondattal kifejthető érveket, azt nem érdemes végig olvasni.

A mentális problémák nyomán választott identitás orvosi eset, ezek alapján bárki meghatározhatja magát mondjuk Napóleonnak is. A társadalomtól pusztán annyi várható el, hogy tudomásul veszi, ez a maximum. Az már nem várható el, hogy plusz pontokat kapjanak, és a törvényeket, a társadalom normáit hozzájuk igazítsák, és az sem, hogy a gyerekek gondolkodását megfertőzzék.

"Ursula von der Leyen szerint, aki szülő az egyik tagállamban, annak szülőnek kellene lennie egy másik tagállamban is."

Aha, de a kettős állampolgárságot lehet tiltani, sőt, el is lehet venni a születési jogon megkapott állampolgárságot is, ahogy a kisebbségi nyelvtörvényt is lehet egyoldalúan csökkenteni egy tagállamban, ezeknél a pontoknál valahogy nem érvényesül az, hogy az egyik tagállamban részesül a jogban, akkor a másikban is automatikusan meg kell, hogy kapja, az hirtelen tagállami szabályozás lesz.
Olyan ez az unió, mint amilyen a szovjet volt, a rosszat megkapjuk, a jóból meg nem jut.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés