A geopolitikát a technológia és a tudás fogja vezérelni – Abishur Prakash az MCC Feszten

2021. augusztus 6. 19:02
Automatizálás, technológiai fejlődés, államok és cégek közötti brain drain, nemzetállamok és big tech vállalatok közötti ellentét fogja jellemezni világunkat a közeljövőben – állítja A mesterséges intelligencia geopolitikája című könyv szerzője, kanadai jövőkutató. Abishur Prakash az Esztergomban zajló MCC Feszten A tehetség geopolitikája című angol nyelvű előadásában arról beszélt, hogyan alakítja a geopolitikát a technológia.

Egy jövőbeli globális vírusjárvány esetén az az ország kerül óriási előnybe, amelyiknek meglesz a know-how-ja egy hatékony vakcina gyártására – kezdte az aktuális helyzetben jól érthető példával a Center for Innovating the Future (CIF) geopolitikai jövőkutatója, társalapítója. „A tehetség, a tudás fog számítani” – hangsúlyozza az előadó, hozzátéve, hogy a technológiai tudás és a szektor képzett szakembereinek védelme egyre hangsúlyosabbá fog válni.

Abishur Prakash Kína példáját hozza a know-how legális megszerzésére:

az elmúlt évtizedekben rengeteg kínai diák tanult nyugati egyetemeken, és szinte maradéktalanul haza is tértek,

hogy az ott szerzett tudást otthon hasznosítsák. A jelenkor jelensége, hogy Kína a tudomány és a kutatás területén új intézményeket, egyetemeket alapít, amelyek már a nyugati intézmények riválisaiként funkcionálnak.

Abishur Prakash, a Center for Innovating the Future (CIF) geopolitikai jövőkutatója, társalapítója

A nyugati államok – nem véletlenül – Kína emelkedésétől félnek, ezért több nyugati állam egyre kevésbé nyitja meg a nemzetbiztonsági szempontból kényes kutatási-képzési tárgyait a Kínából érkező diákok, ösztöndíjasok előtt. De ez más államok egymással való viszonylatában is így van: Indiában Narendra Modi miniszterelnöksége idején jelentős technológiai fejlesztések indultak ugyan, de

tartottak a nagy külföldi cégek általi „technológiai gyarmatosítástól”, így szigorú adatvédelmi törvényt hoztak,

amely megnehezíti az érzékeny adatok gyűjtését külföldi csoportok számára – magyarázta Abishur Prakash.

A brain drain (a tehetséges szakemberek elszipkázása) régi jelenség, amely a technológiai tudás felértékelődésével a jövőben még problematikusabb lesz. A kanadai jövőkutató felhívta a figyelmet, hogy a kínai állammal több szempontból rivalizáló másik kínai entitás,

Tajvan jogszabállyal korlátozza a Kínába irányuló brain drain-t

– ekképp egy tajvani fiatal bármennyire is szeretné álmai állását elnyerni Sanghajban, geopolitikai okokból ez nem valósulhat meg. Ez a „protekcionizmus” már jelen van az Európai Unióban is: a mesterséges intelligencia területén tanuló diákokat külön program keretében próbálja megtartani.

A technológiai fejlődés, különösen a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása a kitörési pont; ezt érzi sok ország, így Szaúd-Arábia is, ahol az olaj értékvesztése miatt elkezdték újratervezni a gazdaságot, és az a

célkitűzésük, hogy a multicégek tehetséges fiatal szakembereit néhány éven belül Dubajból Rijádba csábítsák.

Ez a verseny természetesen a privát szektorban is jelen van – folytatja Abishur Prakash –, a Baidu (a „kínai Google”) a következő 5 évben 5 millió AI-munkást akar munkába állítani.

Jövőkutató péntek délután az esztergomi MCC Feszt nagyszínpadán

A technológiai változások átalakítják a geopolitikai játszmát, korábban szövetséges országok válhatnak egymás riválisává” – fogalmaz az előadó. Mint mondja, Dél-Koreában

a Samsung cég robotizálja gyárait, részben azzal a céllal, hogy leváltsa az olcsó kínai munkaerőt.

A képzett munkaerő iránti versenyt Amerika pedig éppen elveszti Kanada ellenében azzal, hogy a szigorú amerikai bevándorlási törvények miatt sok külföldi tehetség (diák, szakember) Kanada felé veszi az útját.

Miért lépik meg ezeket a radikális lépéseket az államok?” – teszi fel a kérdést a jövőkutató, és azonnal ad néhány választ is: az egyik magyarázat a demográfia, az öregedő társadalmakban a munkaerő-szükségletet részben a technológia (például automatizálás) tudja pótolni; vannak „geogazdasági félelmek”, vagyis hogy

egyes államok tartanak attól, hogy gazdaságilag, technológiailag más országokra fognak rászorulni;

végül a technológia megerősítésével a nemzeti szuverenitás, a saját államterület fölötti rendelkezés képessége is erősödik az adott kormány kezében.

 

Mi tartogat a jövő?” – veti fel előadásának utolsó részében Abishur Prakash, akinek Go.AI: A mesterséges intelligencia geopolitikája című, 2018-ban írt könyve tavaly jelent meg magyarul. „Fel fog gyorsulni az automatizálás, a robotizálás, a robottechnológia fejlődése” – sorolja az előadó, aki szerint az ebből fakadó elkerülhetetlen munkahely-vesztés társadalmi feszültségekhez vezet majd.

Az előbb említett brain drain-jelenség akadályozására egyre több ország fog a tajvanihoz hasonló „kiutazási” tilalmat bevezetni a túl értékes munkaerő számára. Az érem másik oldala pedig a beutazási korlátozás: Új-Zélandon már érvényben van az a rendelkezés, hogy

az alacsony képzettségű külföldieknek nem adnak letelepedési engedélyt.

Abishur Prakash úgy véli, a közeljövőben élesedni fog a nemzetállamok és a big tech vállalok közötti ellentét, és már küszöbön áll az „oktatási háború” is: egyes államok feketelistákat készítenek egyes egyetemekről, és aki ott tanult, azt nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva nem engedik az adott az országban elhelyezkedni. A torontói jövőkutató ugyanakkor úgy látja, hogy a globalizált gazdaság gyengülni fog,

egyre inkább előtérbe kerül majd a lokalizmus:

egyre több közösség a problémák helyi megoldását fogja szorgalmazni.

Fotók: Ficsor Márton

Összesen 26 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés