Nem adják fel a Minority SafePack kezdeményezői, a parlament visszaszólt Brüsszelnek

2021. május 7. 10:00
Történelmi lehetőséget mulasztott el az Európai Bizottság, amikor sokadszorra is elutasította a kisebbségvédelmi kezdeményezést. Ezt mondta ki határozatában a magyar törvényhozás. A történet azonban még nem ért véget.

Nizalowski Attila írása

Az Országgyűlés a múlt héten határozatban üdvözölte a Minority SafePack (MS) európai polgári kezdeményezést, megerősítve ezzel saját 2017-es, ugyanebben a tárgyban hozott határozatát. A híressé vált kisebbségvédelmi történet épp tíz évvel ezelőtt indult. A törvényhozók újabb megszólalásának apropóját az adta, hogy az Európai Bizottság ismét, immár másodszor is elutasította az indítványt. Közben véghajrához érkezett egy másik hasonló akció. A Székely Tanács uniós kohéziós pénzekkel kapcsolatos kampánya néhány napig még támogatható aláírással.

Ismeretes: az MS-t az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) indította el még 2011-ben. A FUEN megalapításában romániai magyaroknak és dél-tiroliaknak volt vezető szerepe, de belga, dán, holland, német és olasz tagjai is vannak. Kezdeményezésükkel az uniós szerveket kívánták ösztönözni az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek, valamint a nyelvi és kulturális sokféleség megvédéséhez szükséges jogszabályok megalkotására. Első javaslatuk 15 intézkedést tartalmazott, de az Európai Bizottság (EB) csupán kilenchez engedélyezte az aláírásgyűjtést.

A szükséges egymillió támogatás egy éven belül összegyűlt az európai polgároktól,

ám végül a Bizottság 2013-ban mégsem vette tárgykörbe az ügyet, mondván, az tagállami hatáskörbe tartozik.

A történet perrel folytatódott, melyhez a kezdeményezők részéről Magyarország, az EB oldalán pedig Szlovákia és Románia csatlakozott. Az Európai Unió Törvényszéke csaknem fél évtized múlva, 2017-ben hozott ítélete megsemmisítette a Bizottság elutasító döntését.

Ekkor újraindult az ügy, kezdve a Bizottság általi engedélyeztetéstől az aláírások gyűjtéséig. Utóbbi 2020-ban sikerrel zárult, leginkább Bulgária, Dánia, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia polgárainak köszönhetően. Ezúttal több mint 1,1 millió aláírás gyűlt össze ugyanis, amivel

az MS az Európai Unió történelmének ötödik legsikeresebb európai polgári kezdeményezésévé vált.

Magyarországról félmillió írásos támogatás érkezett hozzájuk.

A legújabb fejlemények megértéséhez tudni kell, hogy a Törvényszék ítélete bőven hagyott kiskaput a Bizottságnak. Nem magát a döntést, hanem csak azt tette szóvá, hogy nem kellő pontossággal indokolta meg a Bizottság az elutasítást. „Egyebekben a Törvényszék nyitva hagyja azt a kérdést, hogy az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat nem vehető-e nyilvántartásba, ha a javasolt intézkedések egy része nyilvánvalóan nem tartozik a Bizottság azon hatáskörébe” – írták a 2017-es ítélet utolsó mondatában.

Az Európai Unió nem élt a kiskapu által kínált lehetőséggel. Idén februárban egyszerűen kijelentette, hogy kellő idő telt el 2013 óta, és úgy látja, hogy további jogalkotásra nincs szükség, mivel időközben meghozták a kért intézkedéseket: „A Bizottság nem helyez kilátásba új jogi aktust, a már hatályos jogszabályok és szakpolitikai intézkedések teljes körű végrehajtásával a kezdeményezés céljai kellően előmozdíthatók.” 

A magyar Országgyűlés erre múlt héten határozatban válaszolt.

Egész pontosan mély megdöbbenését fejezte ki, hogy a Bizottság semmibe vette a polgárok és az Európai Parlament támogató véleményét, mely korábban megvitatta és támogatta az MS-t.

„Az Országgyűlés meggyőződése, hogy az Európai Bizottság döntésével elmulasztotta azt a történelmi lehetőséget, hogy konkrét intézkedésekkel tegyen tanúbizonyságot az európai őshonos nemzeti kisebbségek iránti elkötelezettségéről, kultúrájuk támogatásáról és védelméről. Következetesen támogatja önazonosságuk védelmét, egyéni és közösségi jogaik kiteljesítését, szülőföldhöz való jogukat, az ottélés biztonságát” – áll a határozatban.

A Minority SafePack Facebook-oldalán szereplő bejegyzések alapján egyébként számos más országban is támogató kezdeményezések születnek, a szervezők nem adják fel, hogy az EB-t arra ösztökéljék, vegye újra napirendre az ügyet.

Vincze Loránt és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára hozza a Minority SafePack Magyarországon összegyűjtött aláírásait tartalmazó dobozokat a Nemzeti Választási Irodába Budapesten 2018. április 20-án. (MTI/Balogh Zoltán)

Vincze Loránt európai parlamenti képviselő bizakodó.

„A luxemburgi törvényszéknek újra állást kell foglalnia az ügyben. Döntenie kell arról, hogy helybenhagyja-e az Európai Bizottság döntését. Mi megfellebbeztük ezt a döntést, hiszen formai és tartalmi szempontból is több ponton kifogásolható a Bizottság huszonkét oldalas, elutasításról szóló indoklása” – nyilatkozta a Mandinernek az RMDSZ-es politikus, a FUEN elnöke.

A bizakodásra különös módon egy másik bírósági határozat is alapot ad. Ezt a Törvényszék az ügy egyik mellékszálában hozta. Románia ugyanis korábban megtámadta a Bizottságnak azt a döntését, ami engedélyezte az aláírásgyűjtést.

„A Törvényszék fontos tartalmi megállapításokat tett, amikor kimondta azt, hogy az európai nyelvi és kulturális sokszínűség kiteljesítése érdekében a Bizottságnak van lehetősége intézkedéseket elfogadni. Erre épül a továbbiakban minden érvünk a kezdeményezés mellett.

Ha a Törvényszék következetes marad, akkor nem marad más hátra, mint megsemmisíteni részben vagy egészen a Bizottság érveit,

ami új döntés meghozatalára kényszerítheti őt” – mondta Vincze.

A képviselő elmondta azt is, hogy Magyarország minden bizonnyal ismét be fog avatkozni a peres eljárásba a kezdeményezők oldalán. Szlovákiával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az ottani kormány az utóbbi hónapokban kedvező nyilatkozatokat és gesztusokat tett kisebbségi ügyekben. Romániával kapcsolatban pedig arra, hogy ha nincs is európai konszenzus az ügyben, az Európai Parlamentben mégis háromnegyedes arányban támogatták azt; ami talán a román kormányt is megfontoltabb és bölcsebb magatartásra ösztönzi, és beáll a támogatók sorába.

Végül a politikai eszközökről is beszélt az EP-képviselő, melyek a jogiak mellett ugyancsak fontosak és bőven rendelkezésre állnak. Folyamatosan érkeznek a reakciók Németországból, Dániából, Hollandiából, Ausztriából, Spanyolországból, Olaszországból és számos más tagállamból.

„Elfogadhatatlannak tartják, hogy egy ilyen, végül is széles körű konszenzusnak örvendő ügyben a Bizottság miért mondott nemet. Amúgy lesz még ennek következménye az Európai Parlamentben is, mert a különböző bizottsági üléseken, meghallgatásokon még elő fog jönni. Bízunk benne, hogy a reakciók válaszra kényszerítik majd a Bizottságot, hogy az ügy még előkerül, s nem lehet a szőnyeg alá söpörni” – hangsúlyozta az RMDSZ politikusa.

nyitókép: MTI

Összesen 42 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés