Újraálmodott Citadella – Egy darabka történelem Budapest felett

2020. június 10. 16:20

Írta: Pap Lázár
Haynau építtette, Vorosilov kiegészíttette, 2023-ra pedig a magyar szabadságharcoknak állít majd emléket. A Citadella kalandos története és reményteli jövője. Riportunk a Gellért-hegyről, exkluzív képekkel.

Mihez kezd Magyarország a történelmi emlékeivel? A múltat végképp el kell törölni, vagy lehetséges új tartalommal megtölteni? A Gellért-hegyen álló Szabadság-szobor és a Citadella egy-egy korszak lenyomatai. Egy vesztes szabadságharc és a szovjet megszállás emlékét őrzik, ennek ellenére mindkét épület szimbóluma lett Budapestnek, és a városkép fontos elemei a mai napig.

A kormány a Várkapitányságot bízta meg a Citadella és közvetlen környezetének felújításával. A kiemelt kormányzati beruházást Fodor Gergely kormánybiztos vezetésével fogják megvalósítani. Nem egyszerű feladattal állnak szemben, hiszen a 19-20. század terhei alatt megrogyott erőd elaggott szerkezetének felújítása mellett új lelket is szeretnének lehelni az épületegyüttesbe.

A fejlesztések első ütemében 2022-ig az erődöt és a környezetét tervezik felújítani, és rendezni. A második fázisban pedig a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató állandó kiállítást rendeznek be 2023-ig. A kormánybiztos ígérete szerint a múzeum hiánypótló, a közpark pedig a főváros egyik legszebbje lesz. A munkálatokat még a héten, szakértők és történészek bevonásával kezdik meg.

Fodor Gergely hétfő délután sajtóbejárás során mutatta meg a jelenlegi állapotokat, hogy honnan indul a beruházás. A romos épület romantikája, a kilátás és a Szabadság-szobor monumentalitása önmagában is lenyűgöző. Az elhanyagolt és pusztuló erődöt kezdi visszafoglalni a természet. A valaha hotelként használt épület töredező vakolatát penész itatja át, és zöldes színekre váltott, leginkább egy posztapokaliptikus világot vetít elénk. Az egykori szálloda társalgójának panorámaablakai a Kádár-kor luxusát idézik, míg az üres szobák dohos szaga annak valóságát.

A felújítás koncepciójának megértéséhez a múlt ismerete is elengedhetetlen.

A Citadella épületét az 1848/49-es szabadságharc leverése után kezdték el építeni Julius Jacob von Haynau irányításával. Az elavult és régi Vár helyett egy modern erődrendszerrel kívánták megvédeni Budát, illetve onnan sakkban tartani Pestet. A már tervezésekor sem korszerű épületbe 1854-ben költözött be a helyőrség 60 ágyúval. Az erődrendszerből semmi sem lett, egyedül a Citadella készült el, ebből is látszik, hogy inkább a megfélemlítés volt a cél, mintsem a hadászati fejlesztés.

A vereség emlékét és a jogfosztottság állapotát őrizte a fellegvár egészen az 1867-es kiegyezésig.

Ezután már nem volt szüksége az udvarnak a terror eszközére, a főváros vezetése viszont csak 1897-ben vehette birtokba a szimbólummá vált Citadellát. Budapest alig várta, hogy kiürítsék az erődöt és elkezdődhessen a bontás. A sors fintora, hogy erre nem jutott elegendő pénz, így csak egy rövid falszakaszt romboltak le.

Annak ellenére, hogy hivatalosan csak a század végén kapta meg a főváros az épületet, a területtel kapcsolatban nagyratörő és néha rendkívül abszurd terveket szőttek.

Mint oly sok minden Magyarországon, ez is Széchényi Istvánnal kezdődött,

ugyanis a gróf még az 1840-es években felvetette, hogy a budai hegyekben lehetne létrehozni a nemzet panteonját, de a megvalósításnak gátat szabott a háború, majd a Bach-korszak. A kiegyezés után ismét előkerült az ötlet: 1871-ben pályázatot hirdettek a Gellért-hegyen felépítendő Nemzeti Pantheon megtervezésére. A győztes Berczki Gyula egy bizánci stílusú bazilikára emlékeztető panteont képzelt el a hegy tetején, de a beadott munkák között szerepelt Feszl Frigyes négy égtáj irányába vágtató lovakkal díszített műemléke is. Mivel a megvalósítás fázisába egyik terv sem jutott el, a Gellért-hegy tetejének kihasználatlansága a későbbiekben sem hagyta nyugodni az építészeket. A Millennium évére felmerült egy „Akropolis” kialakítása is, amely mellett egy Hungáriát ábrázoló szobor diadémja és fáklyája világított volna.

A grandiózus elképzelések egyike sem vált valósággá, a Citadella maradt. És ha már ott volt, megpróbálták hasznosítani, így lett belőle rendőrök lakása, majd nyomortelep és bűnözők tanyája. A két háború között születtek elképzelések az átalakításra, de a gazdasági válság megakadályozta ezek kivitelezését.

A második világháború kitörése után ismét katonai funkciókat látott el a régi erőd,

bunkert alakítottak ki az udvarán, kazamatáiban pedig sebesülteket ápoltak. Az ostrom alatt nem érte komoly találat, csupán golyónyomokat lehet felfedezni a falakon. A háborút követően laktanyaként használták, majd az 1960-as években hivatalosan is műemlékké nyilvánították az épületet, bár nem bántak vele ahhoz méltóan.

A Kádár-korszakban nem hagyták üresen állni a Citadellát, turisztikai központtá fejlesztették, falai között étterem és hotel is működött. A kialakítás érdekében a műemléken sok kár esett, de így sem tudott egyenletes színvonalú szolgáltatást nyújtani: míg a panorámás étterem hangulata a luxus kategóriát idézte, addig a szobák állapota inkább emlékeztetett egy diákszálló hangulatára. A rendszerváltás után pedig szórakozóhelyeket üzemeltettek a Kádár-kor maradványain.

A Gellért-hegy mai látképéhez a Citadella mellett hozzá tartozik az előtte álló Szabadság-szobor is, amelynek megalkotására Vorosilov szovjet marsall Kisfaludi Strobl Zsigmondot választotta ki 1945-ben, sőt szovjet művészeket is kijelölt mellé „segítőnek”. Hivatalosan a Budapesti Nemzeti Bizottság kezdeményezte a szobor felállítását, de a hatóság „tekintettel volt a Szovjet Ellenőrző Bizottság [sic!] óhajaira is” – ahogy egy iratban olvasható. Az mű mai formája viszont csonka, hiszen a nőalak alatt álló géppisztolyos szovjet katona – 1956-ban egyszer már ledöntött – szobrát a rendszerváltás után végleg eltávolították a szovjeteknek köszönetet mondó magyar és cirill betűs felirattal együtt. A helyére a következő szöveg került:

Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért.

A történelem feliratainak átírását a múzeum létrejötte fogja kiteljesíteni, amely a szabadságharc leverése utáni megfélemlítés jelképéből és a szovjet diktatúra cinizmusából, a múltat nem kitörölve, hanem értelmezve állít majd emléket olyan embereknek, akik méltóak rá.

Fotók: Ficsor Márton

Összesen 57 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Gyönyörű történet a földre kényszerített Magyarország újjáépítése + a határon túliak segítése.
Az államcsőd utáni idő 10. esztendejében...
Ennyit jelent, mikor egy országnak nemzeti kormánya van.

A "Szabadság Szobrot" az ember már megszokta, nem kellene eltüntetni. Nem mellékesen ahogy tudom, ez eredetileg a lezuhant Horthy István emlékműve lett volna. ( Úgy emlékszem Pátzay kész volt az elképzeléssel, így aztán gyorsan meg lehetett csinálni.) Az elegáns vendéglő, csodálatos kilátással nem ördögtől való, ahogy emlékszem én is voltam itt néhányszor. A maradék területre meg ki kell valami jót találni. ( Nemzeti jelképnek maga az épület nem alkalmas hiszen a Habsburgok építették a levert Szabadságharc után, mintegy a várost fenyegetve.)

Így jár az, aki a memóriájában bízik. A szobrot nem Pátzay, hanem Kisfaludy Strobl alkotta.

Azért annak örülök, hogy Gergő ezt nem tudja megakadályozni.

Ez nem tartozik a hatáskörébe.

A Várkert bazár helyreállítása és remek működtetése után kifejezetten izgatottan várom, mit hoz ki a Várkapitányság a Citadellából. Miután a közelben lakom, külföldi ismerőseimmel általában felsétálunk ide, ami remek alkalom, hogy a város történetéről meséljek nekik. A VK egészen biztosan megőrzi a hely autentikus történetiségét, és valószínűleg új színekkel is gazdagítani fogja. A Liget projekthez hasonlóan izgatottan várom az eredményt.

Kérdezd a görögöket, volt államcsőd, vagy nem volt.
Majd ők megmondják, esetleg még pofán is vágnak.

Én úgy érzem, hogy a magyar államiság jelképe inkább a "Szent Korona".

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés