Fideszes EP-képviselők: Magyar szempontból nem bizalomkeltő az Európai Bizottság helyreállítási javaslata

2020. május 27. 20:41
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán mutatta be a koronavírus járvány okozta gazdasági válságból való kilábalásra vonatkozó uniós javaslatokat.

Magyar szempontból nem ad okot bizakodásra az Európai Bizottság újabb, 2021-től érvényes hétéves keretköltségvetési (MFF) javaslata, és a tagországok nemzetgazdaságainak koronavírus-járványt követő újraindulását támogató helyreállítási programja – jelentette ki a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja, az MTI-hez eljuttatott közleményében szerdán.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán mutatta be a koronavírus járvány okozta gazdasági válságból való kilábalásra vonatkozó uniós javaslatokat. Az Európai Bizottság csomagja a korábban már tárgyalt, de még jóvá nem hagyott többéves pénzügyi keretterv (MFF) mellé javasol egy helyreállítási csomagot, amely 750 milliárd euró (mintegy 262,5 ezer milliárd forint) lenne. A többéves pénzügyi kerettervben 1100 milliárd eurót (mintegy 3850 ezer milliárd forint) osztanának el hét évre.

A közleményben Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője sikernek nevezte, hogy a javaslat szerint az új helyreállítási eszközt nem a többéves pénzügyi keretterv (MFF) forrásainak a terhére, és ezáltal nem a hagyományos uniós fejlesztéspolitikák, a regionális fejlesztési programok és a közös agrárpolitika rovására hoznák létre.

Kijelentette, ezek a fejlesztési programok már többszörösen bizonyították hasznosságukat. A kohéziós forrásokkal összefüggésben kiemelte, elosztásuknál figyelemmel kell lenni a tagállamok eltérő gazdasági fejlettségére, valamint a válság által érintett gazdasági szektorok állapotára. A felzárkózás és a gazdasági növekedés előmozdítása a kohéziós politikán keresztül kulcsfontosságú lesz a válságot követően – tette hozzá.

Megjegyezte továbbá, hogy az új helyreállítási program forrását az Európai Bizottság hosszú lejáratú hitelek felvételével fogja előteremteni. A hitelt a tagországok 30 év alatt fizetik vissza, a többéves uniós keretköltségvetéshez történő befizetéseik arányában. Magyarországnak az 1 százalékos befizetési arányával a 750 milliárdos tartozás 1 százalékát, azaz 7,5 milliárd eurót kell visszafizetnie. Ehhez az adóssághoz képest elfogadhatatlan, hogy ezt az összeget alig meghaladó, csupán 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapna Magyarország – húzta alá.

Győri Enikő, az EP gazdasági és monetáris ügyek bizottságának tagjaként hangsúlyozta, a koronavírus okozta válság várhatóan kevésbé fogja megviselni a magyar gazdaságot, ugyanakkor indokolatlan lenne, ha a közép- és kelet-európai tagállamok azért nem részesülhetnének kellő mértékben a forrásokból, mert sikeresen kezelték a járványt és fegyelmezett költségvetési politikájuk révén éveken át csökkentették államadósságukat. A válság valamennyi országot sújtotta; fontos, hogy a helyreállítási forrásokból is igazságos módon, ugyanolyan feltételek mellett részesüljenek az eurózónához tartozó és az azon kívüli tagállamok – emelte ki.

Hidvéghi Balázs, az EP mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a közös agrárpolitika (KAP) költségvetésére vonatkozóan Magyarország álláspontja változatlan: azt reálértéken a jelenlegi szinten kell tartani. Az új KAP jóval magasabb környezeti elvárásai komoly többletterhet jelenthetnek a gazdálkodók számára. A vonatkozó uniós bizottsági stratégiákban megjelent célszámok jelenleg kivitelezhetetlennek tűnnek. Veszélyeztetik a biztonságos élelmiszerellátást, és az élelmiszer- és alapanyagárak emelkedéséhez vezethetnek – hívta fel a figyelmet.

(MTI)

Összesen 25 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A francia és német, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének elképzelése nagy vonalakban egybevág.
Szerintem a cél az euró megmentése és az euróövezet megtámogatása, amelynek költségét ráterhelik a tagállamokra.
Az igazságos az lenne, ha akik igénybe veszik a hitelt, azok fizessék vissza.
Esetleg a másik: a hitel összege ugyan olyan arányban kerülne elosztásra, amilyen a befizetések aránya.

Válaszok:
pollip | 2020. május 28. 8:08

Nemcsak Franciaország van nehéz helyzetben, hanem az összes déli ország. Ebből eredően pedig az euróövezet.

Már pedzegetik, hogy változtatnának a szavazáson, ne kelljen egyhangú.....

A dunai árvíz esetén ugyanígy osztották. Ahol nagy károkat okozott az árvíz, mert nem volt megfelelő a védekezés, oda rendesen adtak pénzt. Aki jól védekezett (az is pénzbe kerül), az alig kapott valami alamizsnát, hiszen kevés kárt okozott az árvíz.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés