Merkel a NATO-csúcson: Nem egyszerű elfogadni Putyin rakétatelepítési moratóriumát

2019. december 4. 20:09
Boris Johnson a törökökkel tárgyal, Dánia megvédené Grönlandot, Lengyelország is bővíti fegyverarzenálját. Hírek a NATO vezetőinek találkozójáról.

Nem olyan egyszerű elfogadni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azt a javaslatát, amely a szárazföldi állomásoztatású közepes hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítésének moratóriumára vonatkozik – jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdán a NATO Londonban tartott vezetői találkozójának végén tartott sajtótájékoztatók egyikén.

Merkel szerint a javaslat elfogadása ugyanis azt jelentené, hogy

a NATO-tagállamok nem tudnának reagálni

a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződés (INF) Oroszország általi megsértéseire. Ennek ellenére meg kell vitatni – különösen az Egyesült Államokkal – , hogy a Nyugat miként folytathat párbeszédet ebben a kérdésben Oroszországgal – mondta a kancellár.

Merkel utalt arra, hogy a NATO már világossá tette: nem fog szimmetrikus módon reagálni az INF-szerződés megsértésére közép hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésével.

Lengyel elnök: Nem mindig értünk egyet Oroszországgal

Andrzej Duda lengyel elnök kijelentette, hogy Oroszország nem ellensége a NATO-nak. „Nincs semmiféle ellenség. A NATO-t jelenleg senki sem támadja” – válaszolt arra az újságírói kérdésre az államfő, hogy Oroszország milyen összefüggésben merült fel a csúcstalálkozón.

„Ellenségként csak a terrorszervezeteket lehetne megnevezni, amelyek veszik maguknak a bátorságot és

civileket meg katonákat támadnak.

De nem beszélhetünk államok szintjén ellenségekről” – mondta Duda hozzáfűzve: „Oroszország szomszédunk, nem mindig értünk vele egyet ugyan, sőt, egyes tetteit megengedhetetlennek tartjuk”.

A lengyel államfő beszélt arról is, hogy országa egy deszantos egységgel és két vadászrepülőrajjal erősíti a NATO gyorsreagálású erőit. Törökországgal összefüggésben elmondta: a NATO-csúcs résztvevői ismételten hangsúlyozták, hogy Ankara álláspontját is figyelembe kell venni – különösen ami a közel-keleti térséget illeti – az aktuális fenyegetésekről szóló vitákban.

Boris Johnson: Törökországban valós a terrorfenyegetés

Boris Johnson brit kormányfő sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az „E3 plusz Törökország” formátumú, vagyis Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Törökország képviselőivel zajló tárgyalásokat fenn kell tartani. Kedden Johnson a német kancellárral, illetve Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Emmanuel Macron francia államfővel tanácskozott a török haderő által megszállt észak-szíriai területekről.

„Elismerjük, Törökország úgy érzi, hogy nagy nyomás nehezedik rá” 

– mondta Johnson. Ehhez hozzátartozik az a négymillió szíriai menekült, akit az ország befogadott, és a Törökországban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadár szervezet „nagyon is valós” terrorista fenyegetés – hangsúlyozta Johnson. Felhívta a figyelmet arra is, hogy tisztában legyünk az ankarai vezetés valós szándékaival. Ennek érdekében megállapodtak abban, hogy a párbeszédet ebben a formátumban folytatják – tette hozzá.

Dánia megvédené Grönlandot, mert „növekszik a katonai érdeklődés a sarkkör iránt”

Mette Frederiksen dán miniszterelnök jelezte, hogy

Grönland növekvő geostratégiai szerepe miatt megnövelik a védelmi kiadásokat a térség biztonsága érdekében.

A Dániához tartozó félautonóm terület légtérfigyelésére és tengeri járőrözésre további 1,5 milliárd koronát (66 milliárd forint) szánnak. A dán kormányfő Donald Trump amerikai elnökkel tartott kétoldalú találkozóját követően bejelentette, hogy országa további négy harci repülőgépet bocsájt a NATO rendelkezésére 2020-ban és 2021-ben.

Hírügynökségek felidézték, hogy a koppenhágai kormány mindenekelőtt a sarkköri régióban tevékenykedő orosz tengeralattjárók miatt aggódik. A dán katonai hírszerzés (FE) novemberi elemzése szerint a sarkköri régió a királyság védelmi politikájának Achilles-sarka. „Növekszik a katonai érdeklődés a sarkkör iránt, illetve Oroszország, az Egyesült Államok és Kína hatalmi játszmái is fokozzák a feszültségeket a térségben” – áll a dokumentumban.

(MTI)

Összesen 32 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nincs tobbe INF szerzodes, az USA felmondta. Akkor mirol beszel?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés