Kurz: Elfogadhatatlan a csúcsjelölti rendszer elutasítása

2019. július 7. 11:31
Sebastian Kurz az EU-val kapcsolatban csúcsjelöltek rendszerét mentegeti, szerinte azt a választók akarták. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy Ausztriában újra koalícióra lépjen az FPÖ-vel.

Ursula von der Leyen jó jelölt az Európai Bizottság élére, ám az eljárás, amely során kiválasztották, hajmeresztő volt – jelentette ki Sebastian Kurz volt osztrák kancellár, az Osztrák Néppárt elnöke a Welt am Sonntag című lapnak adott, vasárnap megjelent interjúban.

„A jövőben nem születhet több ilyen, hátsó szobákban meghozott döntés, meg kell reformálni az EU döntéshozatali rendszerét. Átláthatóvá és demokratikussá kell tenni a folyamatot” – húzta alá az ex-kancellár, aki a szeptemberi választás eredményeként ismét szeretne a bécsi kormány élére kerülni.

„Az nem lehet, hogy uniós kormányfők a választás után bejelentik, hogy a győztes csúcsjelöltet nem tartják elfogadhatónak az Európai Bizottság élére” – mutatott rá Kurz, aki első sorban a szociáldemokratákat kárhoztatja azért, hogy kategorikusan elutasították Manfred Webert.

„Hogy érezzék így a választók azt, hogy nem csapták be őket?” – tette fel a kérdést az osztrák politikus, aki a hét második felében járt Berlinben. Sebastian Kurz szerint elfogadhatatlan, hogy a balközép mellett más politikai erők képviselői is a csúcsjelölt ellen fordultak. Külön kiemelte

Emmanuel Macron francia elnököt mint azok egyikét, akik „el akarták ásni” a csúcsjelölti rendszert. Kurz úgy véli, hogy nem egyeztethető össze az uniós szerződés szellemével, hogy a választók akaratát egyszerűen figyelmen kívül hagyják.

Az interjúban Kurz méltatta von der Leyent, s reményét fejezte ki, hogy nem csak a Néppárt képviselői fognak bizalmat szavazni neki az Európai Parlamentben (EP), hanem más frakciókból is kap majd szavazatokat.

„Annak örülök, hogy a tanács nem a választásokon vesztes, szociáldemokrata Frans Timmermanst jelölte” – húzta alá a korábbi osztrák kormányfő. Kurz úgy véli, hogy Timmermansszal az Európai Bizottság, az unió legnagyobb hatalmú hatósága a versenyképesség és a migráció szempontjából veszélyes álláspontra került volna.

Kurzot a bécsi parlament mozdította el a kancellári posztról, miután az Ibiza-videóként híressé vált felvétel miatt felbomlott a jobboldali kormánykoalíció, a néppárt és a tőle jobbra álló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) együttműködése. Az Ibizán készült videón Hans-Christian Strache, az FPÖ akkori vezetője egy magát orosz milliárdosnak kiadó nőnek anyagi támogatásért cserébe a többi között politikai előnyöket, közbeszerzési szerződéseket ígért.

Ennek ellenére Kurz az interjúban egyáltalán nem zárta ki, hogy a néppárt ismét koalícióra lépjen az FPÖ-vel.

„Koalíciókról a választás után fogunk tárgyalni. Először a választóké a döntés” – hangoztatta Ausztria valaha volt legfiatalabb kancellára a szeptemberi előrehozott választásokra utalva.

(MTI)

 

Összesen 114 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Azt nem értem, hogy akkor a csucsjelolti rendszer előtt ( egyszer volt), nem volt demokrácia az eu- ban?
Senki nem teszi hozzá, hogy csak egyszer volt
Arról sem beszél senki, hogy melyik testületnek nagyobb a demokratikus felhatalmazása, az ET- Nek, vagy az Ep- Nek?
Szerintem a tanácsnak.
Az EP tagjai személyesen nem lettek megválasztva, pártcsomagban lettek megszavazva.

Hahóta!

Könnyen hőbörög, mert nem kellett szavaznia.
:-)

Válaszok:
kalotaszeg | 2019. július 7. 12:35

Kurz most csak kampányol, mert ősszel visszavenné a kormányrudat.

A jobboldal szavazatait boztosra veszi, most a bal perepemen is udvarol. Ha ott lett volna az Európai Tanács kerekasztalánál, egészen máshogy nyilatkozna.

Nem adnék sokat erre a retorikára.

Macron is csak addig föderalista, amíg allenzékből hősködik.
Mihelyt kormányfő, az EU-Tanácsot erősíti.

A győztes párt alakít kormányt, ha tud.
Ez történik.
Amikor Weber csúcsjelölt lett, máshogy beszélt.
Márciusban Orbánnak ultimátumot!! adott.
Többé-kevésbé a követelései teljesültek ,ettől elszemtelenedett és tovább feszítete a húrt.
Kijelentette, hogy a FIDESZ szavazati nem kellenek neki.
Kívánsága teljesült.
Ráadásul az egész csúcsjelölti rendszer nincs benn wegyetlen szerződésben sem.

Ezt kéne először tisztába tenni. Et vagy ep joga a jelölés?
Szerintem az EP bosszút fog állni és nem szavazza meg Leyent.

Az EU-ban nem most kezdődött el az Európai Egyesült Államok gondolata, megszervezése hanem már akkor, amikor létrehozták az EU Tanácsát, az EP-t és megnyirbálták sandán-bundán az EB döntési hatáskörét. Ettől az időponttól kezdetét vette az önálló államszervezet kialakítása.

Az ezt követő lépés az EU Alkotmányának az elkészítése és elfogadtatása volt. https://tinyurl.hu/8kPu/ Ezt azonban minden tagállamban nem ratifikálták így nem lépett hatályba. Ezért helyette különböző szerződésekbe csempészték bele burkoltan. Ilyen a Lisszaboni szerződés. Ezzel – bár elméletileg megmaradt, hogy az EU szuverén államok gazdasági szövetsége, azonban a gyakorlatban pártpolitikai alapon működik ahogy a tagállamok. Így trükközték bele a csúcsjelöltséget is.

Az EU közvetett demokrácia elvén működik. Bár létezik a népszavazás intézménye, mint közvetlen demokrácia, de jelentősége nulla.

Elérkezve a csúcsjelöltség intézményéhez, akár honnan is nézzük, a tagállamok által ratifikált szerződést nézzük antidemokratikus, hiszen nem a választók válasszák. Az állam- és kormányfők tanácsa csak jelölt és az EP választ.

Előzmény. Trükközés.

„2009-ig az Európai Bizottság elnökét az Európa Tanácsot alkotó állam- és kormányfők választották meg, az Európai Parlamentnek csak jóváhagyási joga volt. A Lisszaboni szerződés aláírását követő első európai parlamenti választásokon, 2014-ben vezették be a listavezető elvet. Ezen a választáson nevezték meg az európai pártok (pártcsoportok) először jóval a választásokat megelőzően a listavezetőjüket, az Európai Bizottság elnökségének várományosát. Gyakorlatilag ezzel kivéve az Európa Tanács kezéből az európai bizottsági elnök jelölésének jogát. Ez az európai kormány- és államfők ellenállása miatt csak a három legnagyobb pártcsalád (EPP, S&D, ALDE) összefogásával valósulhatott meg. A 3 legnagyobb frakció közös nyilatkozatban nyilvánította ki, hogy csak olyan, az Európa Tanács által javasolt bizottsági elnököt hajlandó megszavazni, aki valamelyik pártcsoport hivatalos listavezetője volt. Hozzátéve, hogy az első szavazáson a posztra a legerősebb frakció listavezetőjét kell megpróbálni megválasztani.[11] A 2014. évi választások eredményeként az Európai Néppárt lett a legerősebb frakció, és a néppárt listavezetőjét, Jean-Claude Junckert választották meg az Európai Bizottság elnökének.”

Kiemelve!

Gyakorlatilag ezzel kivéve az Európa Tanács kezéből az európai bizottsági elnök jelölésének jogát. Ez az európai kormány- és államfők ellenállása miatt csak a három legnagyobb pártcsalád (EPP, S&D, ALDE) összefogásával valósulhatott meg. A 3 legnagyobb frakció közös nyilatkozatban nyilvánította ki, hogy csak olyan, az Európa Tanács által javasolt bizottsági elnököt hajlandó megszavazni, aki valamelyik pártcsoport hivatalos listavezetője volt.

Nos ilyen az EU demokrácia.

Válaszok:
Berecskereki | 2019. július 7. 16:01

Az ep T nem a demokrácia érdekli, hanem a lehetőség, hogy az ő akarata érvényesüljön.
Eddig nem volt senki, aki megmondta volna az Ep-nek, hogy felrúgták a rendszert a bizottság segítségével.
Remélem, az ET visszaszerzi a jogosítványait.

Figyelembe véve az általam írtakat, a megoldás csak az lehetne, ha visszaállítanák a 2009 előtti állapotot, amikor az Európai Bizottság elnökét az Európa Tanácsot alkotó állam- és kormányfők választották meg. Ugyanez vonatkozna az EP elnökének kivételével a többi szervezet elnökére is.

Továbbá az EP-től minden olyan döntési jogot vissza kellene utalni az állam- és kormányfők tanácsához, amely más esetekben a tagállamok hatáskörébe tartozik.
Egyébként szerintem az EP-re nincs szükség, mert az EU nem állam. Ezzel a költségek és a bürokrácia csökkenne.

A labanc már megint sündörög?

"A Jobbik Magyarországért Mozgalom nyert.
Folyamatosan tisztul a Mozgalom. :)))"

Na ja! Ha már senki sem lesz benne, akkor egész tiszta lesz.

Kurznak az osztrák sasból már csak a harmada jutott. A szeptemberi választás után meg csak a farka. ;--)

Szerintem az et-nek nagyobb a felhatalmazása, hiszen választott kormany-és államfőkből áll. Az országgyűlési választásokon mindig magasabb a részvétel, mint az EP választáson.

Ja. Mert a Juncker elnöksége aztán kurvára a választói akarat érvényesülése volt.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés