„Tőled úgy félek, hogy elrontod…” – 2018-ra várva

2017. szeptember 14. 10:23

Hajdu Tamara
Mindset Pszichológia
„Tőled úgy félek, hogy elrontod, te marha magyar szavazó!” Sokan osztják ma is a művész félelmét.

„A történelmünkből adódó észlelt tehetetlenség hozománya lehet a politikai érdektelenség. Ezt természetesen nem lehet általánosítani, de tény, hogy 2002 óta a részvételi arány folyamatosan csökken az országgyűlési választásokon. A politikai aktivitás megléte vagy hiánya nem csupán nemzeti sajátosság, számos kutatás igyekezett ezt különböző tényezőkkel összekötni, úgy mint az iskolázottság, vallás, nem vagy foglalkozás. A személyiségjegyek közül Janowitz és Marvick (1953, idézi Dean, 1960) hozták összefüggésbe Adorno F-skálájával, mely a tekintélyelvűséget méri (tekintélyelvű személy, aki támogatja a hierarchikus rendszereket, és örömmel veti magát alá egy felsőbb hatalomnak). Eszerint a kutatás szerint az F-skálán magasabb pontszámot elérők ritkábban szavaztak, mint az átlag, mivel a tekintélyelvűség arányos a politikai tehetetlenség érzetével. Vagyis akik hajlamosabbak voltak arra, hogy vakon kövessenek egy vezetőt, kevésbé érezték úgy, hogy politikai sorsuk alakulásába beleszólásuk lehetne. (Dean, 1960).

A címben idézett dal Cseh Tamástól mindenkinek más jelentéssel bírhat, ami a legtöbb művészeti alkotásról elmondható. A neki tulajdonítható tartalom azonban nem csak személy, de korfüggő is. »Tőled úgy félek, hogy elrontod, te marha magyar szavazó!« Sokan osztják ma is a művész félelmét, különböző okokból. 

A döntésképtelenség, illetve a szimpatikus pártok és politikusok hiánya sokakat a választásokon való részvétel, ezzel a döntés megtagadására sarkall. Ne feledjük azonban, hogy ezzel is döntést hozunk, méghozzá elég súlyosat: úgy döntünk, hogy nem kívánunk a továbbiakban részt venni a jövőnk alakításában, ezt a lehetőséget inkább mások kezébe helyezzük, az arányszámokat pedig adott esetben akár általunk nem kedvelt pártok javára alakítjuk. Szívünk joga megbízni abban, hogy szavazó polgártársaink helyesen képviselik az érdekeinket, ezzel azonban a panaszkodás jogát is feladjuk a következő négy évre.

A rengeteg különböző vélemény mellett és ellenére, integratív szempontból megközelítve a választásoknak nincs objektíven mérhető jó vagy rossz kimenetele: érdekképviseletről van szó, és mint ilyen, az egyetlen rossz döntés, ha nem képviseljük saját érdekeinket, így válva Cseh Tamás modern kori »marháivá«.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 18 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ez rendben is van, csak éppen az érintett passzívak nem olvassák az efféle véleményeket, ergo kevéssé produktív az írás,sajnos.

Ez az írás elszáll a levegőben, mert aki nem jár szavazni, azt saját élete sem érdekli, ergo nem olvas cikkeket. Az utaztatott, megvett szavazókat meg szintén nem érdekli semmi.
Vannak olyanok is, akik mindig délután szavaznak, arra a ballib pártra, amelyik a küszöb alatt van.
Aztán: Vannak, akik meg kiválasztják azt a pártot, amelyik a legkevesebb keserűséget okozza nekik.
Végül: Vannak a rajongók.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés