Magyarországon kiherélték a jóléti államot

2015. március 6. 13:41

Pogátsa Zoltán
Népszabadság
A jóléti állam nem arról szól, hogy ha egy ország gazdag, akkor osztogathat támogatásokat. Fordított a logikája. Interjú.

Kész Zoltánt amerikásat játszó fővárosi liberálisként írta le. Ön nem Budáról játszik skandináv szociáldemokratát?

De, én is egy marginális klub vagyok. Csakhogy az a nézetrendszer, amelyet képviselek, Nyugat- és Észak-Európában a második világháború óta létező főáramú valóság. Amit Készék, az sehol nem létezik.

Nagy-Britannia vagy Németország azért nem ugyanazt az utat járja, mint az ön által vázolt jóléti társadalmak.

Valóban, Nagy-Britanniában Margaret Thatcher kicsinálta ezt a modellt, Németországban az újraegyesítés tompította. De ott van Svédország, Izland, Norvégia, Dánia, Finnország, Ausztria, Belgium, Hollandia, Olaszország, Franciaország és Portugália – mindenhol 80 százalék feletti a kollektív alkuk lefedettsége. Magyarországon harminc. Mutassanak egy országot, ahol működik az a tankönyvi absztrakció, amiről Kész Zoltánék beszélnek! Még az Egyesült Államokban sem a magángazdaság innovációja hajtja a gazdaságot. Hol tartana a Szilícium-völgy a katonai megrendelések és az állami fejlesztések nélkül? Egy iPhone-ban az internet, a GPS, az érintőképernyő technológiája eredetileg mind állami fejlesztés. Meg kellene érteni, Thomas Piketty gyönyörűen kimutatta, hogy a kapitalizmus csak akkor fenntartható, ha van jóléti állam, annak pedig része a béralku.

A jóléti állam alapja az, hogy befektetünk az emberbe, képessé tesszük valamire. A jóléti állam nem arról szól, hogy ha egy ország gazdag, akkor osztogathat támogatásokat. Fordított a logikája. Ha egy ország beruház az alul lévők felemelésébe az oktatáson, a szociálpolitikán és a közösségi közlekedésen keresztül, akkor erős, versenyképes középosztálya lesz. Már az OECD és az IMF is azt mondja, lassabb a növekedés ott, ahol az alul lévő három tizedet nem segítik meg.

Magyarországon viszont csökkennek a szociális kiadások. Ráadásul az ön által sorolt mintaállamok egyike sem kelet-közép-európai.

Pechünkre a mi térségünk akkor váltott rendszert, amikor a szociáldemokrata modell időszakos válságban, a neoliberalizmus pedig a csúcson volt. Ez mára alapvetően megváltozott. Az a fajta kapitalizmus, ami itt meghonosodott, sehol máshol nem működik. Külföldi működő tőkére épülő szabadkereskedelmi felzárkózásra egyszerűen nincs példa, itt viszont ragaszkodnak hozzá. Miközben Magyarországon a rendszerváltás óta azt látjuk, a társadalom elvárja a jóléti államot. Sőt, már a nyolcvanas évektől civilizációs vívmánynak gondolta az ingyenes oktatást, egészségügyet. A Fidesz 2008-as szociális népszavazása is ezt erősítette meg.

Csakhogy a jóléti államot időközben egyszerűen kiherélték. A legfontosabb ellátórendszerek diszfunkcionálissá váltak. Az oktatási rendszer például hihetetlen módon szelektál. A PISA-felmérések szerint a diákok tanulási eredményeit 73 százalékban az határozza meg, hogy az ország melyik részén járnak iskolába. Vagyis az irányítószámuk. Ráadásul ez 2009-es adat, nem a Fidesz-kormányzás következménye. Finnországban ez az arány 8 százalék. Tizenhat éves korára egy kelet-magyarországi gyereknél eldől, hogy sohasem lesz esélye a kitörésre, miközben a II. vagy a XII. kerületben tanulót kirobbantani sem lehet az elitből.

A szociális rendszer is csak felerősíti a piac polarizáló hatását. Ferge Zsuzsa perverz redisztribúciónak nevezte ezt a jelenséget; a szociálpolitikában – főként a nyugdíjrendszer miatt – a szegényektől a gazdagok felé megy a pénz. Ezek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy lényegében nincs középosztály, ezt társadalomtudományi kutatások is megerősítik. Már ha az anyagi függetlenségen kívül azt is érjük alatta, hogy a középosztályhoz tartozók képesek értelmezni a közéleti vitákat. Az atomerőműről vagy az eurózónáról szóló disputákat az emberek jó része hiányos fogalomrendszerrel próbálja követni, ha ugyan próbálja egyáltalán. Komolyan vehető politikai vitaműsort félmillió ember néz a nyolcmillió választópolgárból. De nemcsak a tudáshiány a baj, hanem a szegénységből adódó anyagi függés is. Az ilyen emberek nem merik vállalni a véleményüket. A megtakarításokkal rendelkező és képzett emberekből álló középosztály nélkül nem lehet demokráciát működtetni.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 32 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A 'jóléti állam' arról is szól, hogy el kell taposni, aki nem illik bele? L. Wilhelm Fruzsina.

"Mutassanak egy országot, ahol működik az a tankönyvi absztrakció, amiről Kész Zoltánék beszélnek!

Még az Egyesült Államokban sem a magángazdaság innovációja hajtja a gazdaságot.

Hol tartana a Szilícium-völgy a katonai megrendelések és az állami fejlesztések nélkül?

Egy iPhone-ban az internet, a GPS, az érintőképernyő technológiája eredetileg mind állami fejlesztés."

Totálkész Zoltán, a Veszprémi Győztes arról értekezik,

hogy csodálatos lenne, ha az állam kivonulna az elemi és a középfokú oktatásból valamint az egészségügyből.

A sok veszprémi pedig mégis rá szavaz.

Megérdemelnék, hogy Veszprémben az állam vonuljon ki elemi és a középfokú oktatásból valamint az egészségügyből.

A rendszerváltással (a Szu. összeomlásával) egyidőben kezdett leépülni a jóléti állam Nyugaton is.
Nálunk meg még mindig abba reménykednek egyesek, hogy majd nálunk is olyan lesz, amilyen a Nyugat volt!

Hogy mit lehet tenni ? Pontosan azt amit tesznek.

Munkahelyek tömegeit kell teremteni. Azért, hogy megéljenek az emberek, az állam és a nagy ellátó rendszerek. Azonkívül azért, hogy végre a bérszinvonal elinduljon felfelé. Ugyanis ameddig egy állásra 15 hasonló képességű ember ácsingózik, addig bérharcról szó sem lehet, csak kussolásról és önkizsákmányolásról.

Aután ha kicsit is összeszedjük magunkat, akkor el kell kezdenünk a saját iparunk legalább részleges visszaépítését az elherdált gyárak, üzemek helyett. Az ezekkel együtt elherdált piacaink helyett újakat kell kerítenünk a termékeinknek. Ezért van szükség a keleti nyitásra, mert a nyugati piacok telítettek és hallgatólagosan a saját árúikat részesítik előnyben (miközben nekünk ezt nagy hangon tiltják).

Ez persze nem megy máról holnapra, a kártételhez is hosszabb idő kellett, pedig rombolni könnyebb és gyorsabb mint építeni. Viszont egészen bizonyos, hogy ez fenntartható és hosszútávú megoldást jelenthet.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés