Ide figyelj, Herczeg Márk, édes egy aranyom, te, bajszos szar
Nem ellenzékellenes narratívát képviselünk többen az ÖT-ben, hanem ellenzékkritikusat.
Rossz kampány, rossz időzítésű kiállás Puzsér Róbert mellett, a szimpatizánsok számára idegen politikai fordulatok, rossz politikai klíma, és ahogy a párt lefejezte saját magát – a hvg.hu elemzése szerint ezek játszhattak közre az ökobaloldali párt EP-kudarcában.
Az online portál kedden megjelent összeállításában egy korábbi politikusuk szerint a 2013-as szakítás indította el a lejtőn az LMP-t, ez volt az a pillanat, amikor Szabó Tímea, Jávor Benedek, Karácsony Gergely kiváltak, és új pártot alapítottak. Ez egyrészt nyílt seb maradt az akkor a pártot vezető Schiffer András és a kilépők között, másrészt ezzel szerinte először a bal-, majd a jobboldal csapdáiba sétáltak bele. „Minden azzal kezdődött, hogy az LMP arcainak egy része két évvel a párt megalakulása után szövetségre lépett Bajnaiékkal” – nyilatkozta a névtelenséget kérő volt LMP-s.
Egy másik, névtelenséget kérő LMP-s politikus a vasárnapi vereségről azt mondta a portálnak, ugyan „rettentő abszurdan hangzik, de a kampányunk jó volt, hiszen pozitívum volt, hogy visszatértünk a zöld témához”. A baj szerinte inkább az volt, hogy „a saját szavazóink meg akartak minket büntetni”, amiért tavaly tavasszal hónapokig azzal kampányoltak, hogy Szél Bernadett legyen a miniszterelnök, aztán utána hatalmas fordulatot véve két évre eltiltották vezető pozíciókból, mert más pártokkal egyeztetett a választás előtt.
Mint a portál megtudta, az LMP-vezetők vasárnapi lemondása után van olyan párttag, aki azzal számol, hogy Vágó Gábor vagy Kanász-Nagy Máté lehet az új férfi társelnök, de kérdés, ki lesz a női, ugyanis az egyetlen szóba jöhető személyt, Schmuck Erzsébetet ugyancsak eltiltották korábban a vezető tisztségektől.
A hvg.hu-nak Róna Péter közgazdász, az LMP egykori szellemi holdudvarának tagja, aki a Szél-ügy után távolodott el a párttól, elmondta, az egyetlen európai szintű zöld politikus a pártban Jávor Benedek volt, illetve Szél Bernadett, de mára mindketten kiléptek. Akik pedig utána jöttek Keresztes László Lóránttól Ungár Péteren át Demeter Mártáig, irrelevánsak zöld szempontból Róna szerint. Schmuck Erzsébet pedig zöldként hiteles, de nem iránymutató politikusa a pártnak – tette hozzá.
Rosszat tett Puzsér
Amit az LMP elronthatott, azt elrontotta, mondja a hvg.hu-nak Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, aki szerint ezen a választáson a hitelesség, a baloldaliság, Európa és a nők hozták meg a sikert. Szerinte a hitelesség, elhasznált arcok problémája sújtotta az MSZP–Párbeszéd-szövetséget, míg a DK-nak Dobrev Klára meghozta a sikert, plusz a szlogenekben megjelenő erőteljes baloldali tartalom, például az európai minimálbér kérdése.
Az Európában „tomboló nacionalizmus” közepette a közös Európa gondolata még akkor is vonzó ellenpont Pogátsa szerint, ha ő úgy véli, az EU impotens, bürokratikus és neoliberális. A Fidesz által megteremtett „tesztoszteronkocsma” ellen ható női politikusok megjelenése volt az utolsó sikert hozó tényező. Ebbe tehát nem fért bele, mondja a szociológus, hogy az LMP kikötött az „agresszív King Kong”, azaz Puzsér Róbert mellett.
Meszerics Tamás EP-képviselő, aki 2018 októberének végén lépett ki az LMP-ből, a hvg.hu-nak elmondta, a párt EP-választási kampánya erőtlen volt, hiányoztak a karakteres, jól célzott üzenetek, de még a közösségi médiából is mintha eltűntek volna, miközben épp ezt az eszközt tudták korábban jobban kezelni.
Identitásvesztéstől tartottak, a megsemmisülés szélére kerültek
Mikecz Dániel politológus a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott: nehéz a 2 százalékos eredmény után felállnia a pártnak, hiszen az elnökség lemondása után még súlyosabb káderhiányba kerülhet a párt. Ezután a választók még inkább úgy érezhetik, hogy az LMP-re nem érdemes szavazni, a törzsszavazóik, az urbánus szavazók pedig úgy gondolhatják, ebben a helyzetben számukra biztosabb a Momentumra szavazniuk. A Jobbikhoz közeledés stratégiája sem vált be, nem érkeztek meg az LMP-hez a Fidesz-ellenes, globalizáció- és egyben liberalizmuskritikus szavazók.
2006 után kinyílt a politikai tér, lehetőség teremtődött harmadik utas próbálkozásoknak, de a Jobbik és az LMP aztán nem volt képes ezt a saját javára átrendezni. A jobboldali radikalizmusra van választói igény, de azt kielégíti a szinte végtelen erőforrásokkal rendelkező Fidesz, az ökopolitika pedig ugyan fontos identitásképző ügy, de nem szilárdult meg választói szinten – mondja Mikecz, aki szerint az LMP számára az is aggasztó lehet, hogy a Magyarországon is megjelenő klímamozgalom a Nyugat- és Észak-Európai országokéhoz képest gyenge, és jellemzően politika- és pártellenes.