A keresztény kultúra védelméről szóló alaptörvény-módosítás helyesen szakít a világnézeti semlegesség liberális elvével – nyilatkozta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.
A keresztény kultúra védelme és az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalma kerülhet be az Alaptörvénybe, amelynek jövő szerdán esedékes módosításáról Szánthó Miklóst kérdezte a 24.hu.
Alkotmányos önazonosság
A módosítással az Alaptörvénybe foglalják, hogy az állam egyes hatásköreit az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja, de ez nem állhat szemben az Alaptörvényben említett alapvető jogokkal, és nem korlátozhatja az ország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát – hangsúlyozta az Alapjogokért Központ igazgatója.
Szánthó előremutatónak tartja, hogy az alaptörvény-módosítás kimondja: az unióra átruházott hatáskörgyakorlás az alkotmányos önazonosságot nem sértheti. Ugyancsak fontosnak tartja, hogy a javaslat az állam valamennyi szervének kötelességévé teszi az alkotmányos önazonosság védelmét. Úgy véli, ebből következően, ha az uniós jog és a magyar Alaptörvény ütközik, akkor annak feloldására az uniós bíróság helyett a magyar Alkotmánybíróság lesz egyértelműen jogosult.
A keresztény kultúra védelme
A javaslat szerint ugyancsak az Alaptörvénybe kerül, hogy Magyarország keresztény kultúrájának védelme szintén az állam minden szervének kötelessége. Az Alapjogokért Központ vezetője ezt annak az Európa-szerte zajló vitának a leképeződéseként értékeli, amely arról szól, hogy „egy »demokrácia« csak és kizárólag akkor lehet »demokrácia«, ha egyben liberális, vagy úgy is lehet egy állam működése demokratikus, ha nem osztja a liberális kánont”? Mint mondta, tény, hogy a liberális felfogás szerint az államnak minden vallást és világnézetet egyenlő mércével kell mérnie, az egyenlő bánásmód elve a szekuláris és neutrális állam felvilágosodás-kori eszméjéből fakad. Úgy látja azonban, hogy ez az elmúlt évtizedek során lezajló, jellemzően muszlim hátterű bevándorlás fényében egyre nehezebben tartható, ha egy állam – nem vallási, hanem kulturális tekintetben – meg akarja óvni a zsidó-keresztény hagyományrendszeren alapuló társadalmi berendezkedését. A világnézeti semlegesség követelményéből ugyanis az is fakad, hogy a muszlim csoportokat, mint közösségeket, felekezeteket ugyanazon egyenlő bánásmódban kell részesíteni, mint az Európa történeti tradíciójához tartozó zsidó vagy keresztény felekezeteket.
Szakítás a világnézeti semlegességgel
Szánthó Miklós szerint az Alaptörvény-módosítás szakít a világnézeti semlegesség liberális követelményével: ha születik majd olyan jogszabály vagy intézkedés, ami preferálja a hagyományos keresztény kultúrát Magyarországon, azt nem lehet majd alaptörvény-ellenességre hivatkozva megsemmisíteni.
A módosítóval az Alaptörvénybe foglalnák, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Szánthó szerint ez azzal áll összefüggésben, hogy az Alkotmánybíróság a közelmúltban döntött arról, hogy a jogalkotónak kezdenie kell valamit azzal a helyzettel, amikor a szabad gyülekezés joga a magánélethez való joggal ütközik, és kimondta, hogy ennek nyomán új gyülekezési törvényt is kell alkotni. Ez a következő hónapokban várható.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
Izrael éppen annak köszönhetően tudott sikereket aratni a régióban, mert szinte minden alkalommal figyelmen kívül hagyták Washington tanácsait
