„Nagyon konfliktusos és nehéz idők jönnek, amikor rendkívüli súllyal bír, hogy ki irányítja az országot” – mondja Földi-Kovács Andrea a Mandinernek. A Védett Társadalom Kuratóriumának tagja szerint ha a progresszió megtámadja az oltárt, a keresztényeknek hathatós választ kell adniuk. A televíziós újságírót Mi történt? című interjúsorozatunkban kérdezzük a választásról.
Mi történt a választáson? A Mandiner a magyar nyilvánosság neves szereplőit kérdezi meg új sorozatában a választás tanulságairól. Újabb interjúalanyunk: Földi-Kovács Andrea, a Védett Társadalom Alapítvány kuratóriumának tagja.
***
Mi vezetett a magyar jobboldal óriási választási győzelméhez? Húsz százalékos listás előnyről kevesen álmodtak…
Mi a magyar? című, ’39-es kötetében Babits Mihály arról gondolkodik, mi minden különböztet meg minket más nemzetektől. Szerinte a magyarság lényege az, ami benne sajátos és összetéveszthetetlen, ami mindenkitől megkülönbözteti. Nyelvünkön és kultúránkon kívül, úgy látta, a jogi állandóság védelme a magyar hivatás. Egészen pontosan így fogalmazott: „A kultúra védelmének érdemét, ahogy erre már több író rámutatott, más, körülöttünk lakó népek is igénylik. A jogi állandóság védelme azonban jellegzetesen magyar hivatás.”
Ez a sajátosság még mindig él bennünk, ezért éltük túl a történelem viharait is: mert pusztán a változtatás kényszere, a progresszió miatt nem dobtuk el magunktól azt, ami jó. Nagyon örültem, amikor a miniszterelnök a választás éjszakáján azt hangsúlyozta, hogy mindez közös sikerünk, mert valóban mindenki érezte a tétet és a saját területén, mikrokörnyezetében elvégezte azt a munkát, ami szükséges volt az újabb kétharmados felhatalmazáshoz.
Miben ragadja meg az eredmények igazi jelentőségét?
Kulcsfontosságú és történelmi jelentőségű lesz ez a felhatalmazás a következő években, mert nagyon konfliktusos és nehéz idők jönnek, amikor rendkívüli súllyal bír, hogy ki irányítja az országot. A választások előtt a Mandinernek azt mondtam, „bennünk Európa túlélheti magát”. Nem csak mi kaptunk most lehetőséget, hanem Európa is, hogy a jó mintát, a magyar modellt kövesse és kibontakozhasson ebből fakadóan az újjáéledés, az európai reneszánsz hitéleti, politikai és identitásvédelmi értelemben egyaránt.
A baloldal nehezen nyugszik bele a történelmi vereségbe. Kígyót-békát kiabálnak a nemzeti táborra és a keresztény értelmiség egy része sem örül az eredmények láttán. Mit gondol erről?
Lássunk tisztán; egyre több lesz a hamis ígéret, az „úgynevezett-keresztény”, a csapda és a félrevezető információ.
erőteljessé válnak ugyanis a megtévesztésekre irányuló kísérletek és a hamis beszéd.
Persze erre és a farizeusi magatartásra a kampányban is bőven láttunk példákat. Le kell szögeznünk: nem erkölcsi értékítéletet alkotunk és nem a hithez, Istenhez való viszonyát vizsgáljuk senkinek, ugyanakkor ki kell mondani, ha valaki a Szentírással és a tanítással ellentétes kijelentéseket tesz. Emlékezzünk az evangélium soraira: „Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak”, azaz nem az lesz a keresztény, aki pusztán mondja magáról.
Perintfalvi Rita, aki végzettségét tekintve teológus, odáig merészkedik, hogy az egyházak bojkottjára szólít fel.
Az egyházban uralkodó hierarchia, a szent rend nem rúgható fel, még Perintfalvi Rita megmondásai alapján sem. Lázadásra, bojkottra szólítani – ez nincs benne a katekizmusban, az azonban igen, hogy alázattal forduljunk egyházunk és tanítása felé.
Ez bolsevik beszéd, amit megpróbálnak újra ránk erőltetni. Nyugodtan politizáljanak csak a papjaink és erősítsék meg a társadalomban a keresztény értékrendet!
Olyan értékeket akarnak lerombolni – család, élet, házasság, hűség, szexuáletikai alapvetések –, amelyek a legalapvetőbb értékrendszerünkhöz tartoznak. Kötelességünk megvédeni a társadalmat. Nem mi léptünk be a politikába, hanem – ahogy Mindszenty József bíboros fogalmazott – ők jöttek be a templomba és támadták meg az oltárt. A rombolást, amelyet egykor a kommunisták végeztek, azt most progresszívek folytatnák. De mi itt vagyunk és nem engedjük!
Nyitókép: Mandiner/Mátrai Dávid
Választásértékelő sorozatunk eddigi interjúi:
A plenáris üléseken több volt a politikai színjáték, mint a kézzelfogható eredmény a Parlamentben. A Tisza-kormány első hete megmutatta: a vitákban nincs hiány, a kormányzásban viszont annál több a kérdőjel.
A magát függetlennek mondó intézet egy április 12-e előtti elemzésében azt vetette fel, hogy Magyarország elveszítheti európai uniós tagságát, amennyiben az Orbán Viktor vezette pártok nyerik meg a parlamenti választásokat.
Ha a Tisztelet és Szabadság Pártja számára ez a tisztelet, akkor milyen lesz a szabadság, amit megvalósítana?
A magyar nemzetiségűek körében is enyhe többségben vannak a negatív várakozások.
Egy rendszer nem akkor omlik össze, amikor elveszíti a választást.
„A kormány visszalépett a módosítási szándéktól” – fogalmazott Gulyás Gergely.
Kardos Péter 1936-ben született és 1971-ben avatták rabbivá és a következő évben a Zuglói Körzetbe került, ahol mostanáig tevékenykedett.
Az iskola feljelentést tett, a rendőrség pedig vizsgálja a vajdasági magyar közösséget megrázó incidenst.
