Bátor csapat

„Bátor mutatványra készültek. Előzőleg megígérték, bizony kordont fognak bontani, hiszen itt diktatúra van, a hatalom fél, el akar zárkózni az emberek elől. 

Az egykor az apostoli királyság visszaállításáért lelkesedő, ma inkább a Soros-féle civilekért aggódó, a 2006-os véres őszért is felelős Gyurcsánnyal és bandájával kokettáló műradikálisok neki is mentek a kordon helyén álló rendőröknek: nem féltek felmutatni képviselői igazolványukat, és kényelmesen besétáltak a törvényhozás alakuló ülésére. Aztán jöhetett egy vitriolos közlemény arról, hogy ők igazából kordont bontottak. Még az oviban is kínos magyarázat lenne, de szerintük a Fidesz annyira megrémült a csavarkulcsaiktól, hogy ezért nem állított akadályt a Kossuth térre. Na persze.

Ráadásul az elnyomás minálunk oly mértékű, hogy néhány tucat szabadnapos tüntető már a délelőtti órákban beszabadulhatott sípolni és hőbörögni a Parlament elé. Akkora lett a hangulat, hogy egyenruhásoknak kellett a taxijához kísérni az ülésről távozó Huszár Pált, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnökét is, nehogy szétszedje a demokráciáért aggódó csőcselék. Tévedés ne essék: a kormány ellen természetesen bármikor és szinte bárhol lehet demonstrálni, 2010 óta ezt fizikai épsége kockáztatása nélkül bárki megteheti, ám a legitim választási eredmény miatti csalódottságot egyházi méltóságon, illetve a szakszerűen és higgadtan eljáró készenlétiseken levezetni közelebb áll a barbársághoz, mint a jogállamisághoz. Ennyit a békés tüntetések mítoszáról!”