Egy ország vállalja, hogy 2030-ig betiltja a hústermelést.

A világszerte termesztett gabonafélék több mint egyharmadát állati takarmányozásra, a globális szántóföldek mintegy 80 százalékát állatok legeltetésére használják, egy részüket korábbi erdő-, sőt esőerdő területektől veszik el. Ez a biológiai sokféleség elképesztő mértékű csökkenéséhez vezet, olyan helyi környezeti hatásokkal együtt, mint a talajerózió és a helyi vízkészletek szennyezése az állati hulladékok és a takarmánynövények túlzott műtrágyahasználata miatt. Globális szinten az élelmiszertermelés felelős a bolygó összes üvegházhatású gázkibocsátásának egyharmadáért, és az állatok húshasznosításra való tenyésztése kétszer akkora szennyezést okoz, mint a növényi eredetű élelmiszerek előállítása.

Sokan úgy gondolták, hogy a 2022-es energiadöbbenet miatt az országok visszalépnek az éghajlatvédelemmel kapcsolatos kötelezettségvállalásoktól, mivel a prioritások hirtelen áttevődnek az áramkimaradások elkerülésére és a következő tél átélésére. Nem lehet azonban túlbecsülni az éghajlatváltozással kapcsolatos prioritások iránt növekvő elkötelezettséget, különösen Európában, még a jelenlegi energiasokk ellenére sem. Az éghajlatváltozás és a kapcsolódó politika pedig nemcsak az energiáról, hanem az élelmiszerekről is szól.

Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a nettó nulla kibocsátási célt, egy jelentés becslése szerint a húsfogyasztást fejenként évi 24 kg-ra kell csökkenteni, szemben a jelenlegi 70 kg körüli OECD-átlaggal. Az éghajlatváltozás élelmiszerekkel kapcsolatos szempontjait leginkább azok az országok fogják figyelembe venni, amelyek jogilag kötelező érvényű nettó nulla kibocsátási célokkal rendelkeznek. Svédország vállalta, hogy 2045-re szén-dioxid-semlegességet ér el, míg mások, mint az Egyesült Királyság, Franciaország és Dánia 2050-re tűzték ki célul.

Emellett 2030-ra teljesen be akarja tiltani az összes hazai előállítású, élő állati eredetű húst, mivel úgy gondolja, hogy a növényi eredetű mesterséges húsoknak és a még kíméletesebb, kevesebb károsanyag-kibocsátást igénylő, laboratóriumban termesztett húsipari technológiáknak kellene kielégíteni az emberek étvágyát, hogy segítsenek megmenteni a környezetet és az éghajlatot.

Piaci hatás a Saxo szerint:

A hagyományos húsipari élelmiszer-részvények meredek visszaesést szenvednek el, amíg nem kezdenek fenntartható vagy akár laboratóriumban termesztett húsba fektetni.

Vissza az előrejelzésre.