Százhatvanhárom országból Magyarország a 21. helyen áll a fenntartható fejlődési célok teljesítésének listáján. Hazánk ezzel négy országot is megelőzött a legutóbbi értékelés óta.
Kiadták a legfrissebb, idei jelentést az ENSZ 193 tagországának (közülük harmincat nem mérnek) SDG (Sustainable Development Goals – Fenntartható Fejlődési Célok) indexéről. A célrendszert még 2000-ben fogadták el a tagállamok, akkor alapvetően a fejlődő országok társadalmi problémáit fókuszba állítva. A rendszert a globálissá váló problémák miatt 2015-ben bővítették a fejlett országok monitorozásával is. A mért adatok dokumentálása a jelenlegi tervek szerint 2030-ig tart, az ENSZ pedig évente kiadja az aktuális változásokat és eredményeket tartalmazó jelentését.
Az SDG alapja egy 17 fenntartható fejlődési célból álló csomag, amelyhez számtalan alcél-csoportot társítottak. A tizenhetes alaprendszer tartalmazza többek között a szegénység felszámolása, az egészség és jóléti fejlődés, a minőségi oktatás, a tiszta energia, az innováció, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az egyenlőtlenség csökkentése vagy a fenntartható városok, közösségek kérdéskörét, ezek alapján mérik tehát az egyes országok közeledését a kitűzött célok felé. A fejlődési célok a kormányzat mellett az üzleti szférát is cselekvésre ösztönzik, elsősorban az innovatív megoldások előtérbe helyezésével.
Az index alapján Magyarország kiemelkedően jól teljesít a szegénység felszámolásának területén, de javult a nemek közötti egyenlőség, a tiszta energia, a GDP-növekedés, a foglalkoztatottsági ráta, a kutatás-fejlesztés, az ipar, innováció és infrastruktúra, valamint a fejlesztési támogatások mutatója is.
A listát Finnország vezeti 86 ponttal, mögötte Dánia és Svédország a dobogósok. Magyarország előtt közvetlenül Portugália áll, a sort pedig Izland folytatja. A mért teljesítményű országok rangsorát Dél-Szudán zárja a 163. helyen.
Fotó: 123rf
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
Legalábbis a Dumb és Dumber – Dilibogyók és a Keresd a nőt! szerzőpárosa szerint. Akik a Dear Santa, egy családi vígjáték álcája mögött a sátánból és egy család veszteségéből csinálnak viccet.
Orbán Viktor telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal, majd a német kancellár is kifejezte szándékát egy hasonló beszélgetésre. Közelebb kerültünk a békéhez, vagy még nagyobb eszkaláció várható?
