Felfedték a lapjaikat az oroszok: ez a tűzszüneti tárgyalások feltétele

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője hangoztatta, hogy az orosz álláspont hetek óta változatlan, miközben Ukrajna megpróbál kibújni a tárgyalások alól.

Świnoujście egy kis tengeri kikötő Lengyelország északnyugati részén, a Nyugat-pomerániai vajdaságban. A februárban kirobbant ukrajnai háború óta különös figyelem irányul erre a kis kikötőre, hiszen itt található Lengyelország legnagyobb cseppfolyósított földgáz terminálja.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
A háború kitörése előtt Oroszország jelentette az Európai Unió földgázimportjának 40 százalékát, de az invázió kezdete óta egyre nagyobb az aggodalom, hogy Oroszország leállítja az Európába irányuló földgázszállítást. Éppen ezért több alternatív útvonal keresése is megindult e tekintetben. Ez a fenyegetés már jelentkezett lengyel vonatkozásban is, hiszen Oroszország áprilisban leállította a Lengyelországba irányuló földgázszállítást. Emiatt döntően az északnyugati kikötőre Świnoujście városára támaszkodnak, amely szerves részét képezi a kieső orosz gáz pótlásának. Júniusban viszont jelentősen megemelkedett a gáz ára, Németország fontolgatja a fogyasztóknak a gázadagolást, Olaszország pedig több európai országgal egyetemben tervezi az oroszországi szállítások csökkentését.
Świnoujście kikötőjében a lengyelek nekikezdtek egy betonakna alapjainak lerakásába, ami azért szükséges, hogy képesek legyenek kapcsolódni a mintegy fél kilóméterre lévő kirakodó helyekhez. Ez azért fontos, mert ezekre a kikötőhelyekre érkezik az LNG tartályhajók segítségével, leginkább az Amerikai Egyesült Államokból és Katarból, de érkezik Norvégiából, Nigériából és Trinidad és Tobagóból is. Świnoujście LNG terminálját 2016-ban helyezték üzembe, amelynek építésének költsége 3,5 milliárd złoty volt. Lengyelországnak jelen állás szerint évi 21 milliárd köbméter gázszükségletének 23 százalékát (4,83 milliárd köbméter) fogadja és újragázosítja ez a terminál. Ez az arány emelkedhet, ahogy befejeződnek a zajló bővítési munkálatok: 2023 végére azzal számolnak, hogy ez 7,5 milliárd köbméterre emelkedhet, ezt követően pedig akár 10 milliárd köbméterre is.
Igaz, Lengyelország több európai országhoz hasonlóan egyre inkább mellőzi a széntüzelésű erőműveket, ezzel szemben ott van, hogy a hazai gázfogyasztás egyre növekvő tendenciát mutat annyira, hogy nem zárható ki, hogy évi 30 milliárd köbméterre növekszik, ami mintegy 9 millió otthon fűtését teszi lehetővé.
Świnoujście közelebb található a német fővároshoz, mint Varsóhoz: csupán 90 kilóméterre szemben az 560 kilóméterrel. De a lengyeleken kívül a németek is LNG terminál építésébe kezdtek az észak-németországi Wilhelmshafen környékén, igaz ez már régóta tervben volt. Ezen túlmenően Hamburg mellett is folyik két terminál építése. A lengyeleknél azonbana környékbeli lakosság tetszését nem igazán nyerte el a terminál bővítése, mivel az ezáltal létrejött új munkahelyek elsősorban más lengyel területekről és külföldről érkező szakembereket vonzanak. Ugyanakkor a város nem csak az LNG terminál miattérdekes, hiszen a turisták számára is elég népszerű. A 30 ezer fős lakossággal rendelkező város nyaranta nagyjából 300 ezer turistát fogad.
Lengyelország az utóbbi időszakban azon fáradozik, hogy megerősítse az összeköttetését Litvániával, Ukrajnával, Csehországgal és Szlovákiával azzal a céllal, hogy többletgázt tudjon biztosítani a szomszédos piacokra, ezzel pedig létrehozna egy regionális gázközpontot. A stratégia részét képezi ezen kívül, hogy a közép-európai gázpiacot átirányítsák és a jelenleg is meglévő kelet-nyugati kapcsolatok helyett észak-déli gázútvonalakat hozzanak létre. Lengyelország ezzel is kulcsszerepet vállal az orosz gázimport fokozatos megszüntetésére vonatkozó Európai Uniós erőfeszítésekben, de emellett az üvegházhatású gázok zéró kibocsátásának hosszú távú célját is prioritásként kezeli.
A lengyel rövid távú prioritások között szerepel az Oroszországtól kapott mintegy 10 milliárd köbméternyi gáz pótlása, amelyet főleg az idei évben elkészülő balti csővezeték fok biztosítani. Ezt az indokolja, hogy az ellátásbiztonságot nagyban feljavítja a balti vezeték és az LNG import kombinációja, de ami a hosszú távú célokat illeti, Lengyelország további elkötelezett lépéseket tervez tenni az energiaforrások vonatkozásában, hiszen elengedhetetlen a széntől való függőség csökkentése, ha el akarják érni 2050-re a nulla nettó célt. Szlovákia csaknem teljesen függ az orosz gázimporttól, így nem csoda, hogy felajánlotta támogatását a beígért terminál vonatkozásában, de így tett Csehország is, akik még azt is felvetették, hogy befektetnének a Świnoujście gázterminál bővítésébe. A tengerentúlról is érkeztek pozitív fejlemények: az amerikai LNGE cég felajánlotta, hogy finanszírozna egy új gázrendszer-összeköttetést Lengyelország és Ukrajna között.
Mindezek új helyzetet teremtettek Európa és különösen Lengyelország számára. A jelek arra utalnak, hogy Lengyelország helyzete a közeljövőben gyökeresen meg fog változni Közép-Európában. Németország eddigi tervei, amelyek szerint Közép- és Kelet-Európa gázközpontjaként határozza meg magát, immár nem reálisak, hiszen jelenleg a saját piacaira is alig tud gázt szállítani és nem igazán világos jelenleg, hogy mennyiben számíthatnak az orosz gázra a jövőben. Lengyelország ezzel szemben jó úton halad abba az irányba, hogy Európa gázközpontja legyen.
Még márciusi fejlemény, hogy a lengyel kormány további 3 milliárd złotyt biztosított a Świnoujście gázterminál üzemeltetője számára. Ugyanakkor ezzel a projekttel kapcsolatban több kritika is napvilágot látott annak ellenére, hogy a Świnoujście terminál felkerült az Európai Unió 2022-es közös érdekeltségű projektjeinek listájára. Többen hangoztatták, főleg német oldalról, hogy erős túlzás arról beszélni, hogy Lengyelország a térség gázközpontjává válhat, hiszen habár a terminál bővítését jó szándék vezérli, de a bővített terminál sem lesz ehhez a címhez elegendő.
Borítókép: MTI/ EPA-PAP/ Tomasz Waszczuk