Emlékezetes, az Európai Bizottság Zupkó Gábort nevezte ki a magyarországi uniós képviselet élére – ezt a posztot egyébként is ő töltötte be 2015 és 2022 között, azóta nincs kinevezett személy helyette, szóval lényegében a saját székébe tér vissza, hogy Ursula von der Leyen elnök politikai irányítása alatt az Európai Bizottság hivatalos képviselőjeként eljárjon.
A Bizottság úgy indokolta a kinevezést, hogy Zupkó jókora diplomáciai és vezetői tapasztalattal rendelkezik, amelyre az elmúlt 25 év során a Bizottság alkalmazásában, valamint a magyar diplomácia szolgálatában tett szert.
S hogy kicsoda Zupkó Gábor?
Az 1964-es születésű Zupkó 1985-ben diplomázott a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán; életrajza szerint 1985 és 1990 között építészmérnökként dolgozott. Az 1990-es évek első felében az Egyesült Királyságban, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte tanulmányait, PhD fokozatot szerzett menedzsment és üzletirányítás szakterületen.
Volt némely közéleti szerepvállalása is, 1990-től Budapest 19. kerületének volt polgármester-helyettese és polgármestere is, majd 1998-tól a Postabank igazgatója is volt. A külüggyel 2000-ben kezdett foglalkozni, ekkor a Külügyminisztérium gazdálkodási kérdésekkel foglalkozó helyettes államtitkára lett; 2003 és 2005 között Magyarország helsinki nagyköveteként szolgált, ezt követte a bizottsági karrier.
Ugyanis 2005-ben az Európai Bizottság alkalmazásába lépett Brüsszelben, ahol 2006-ban az infrastrukturális és logisztikai hivatal (OIB) vezetője lett – hét esztendőn át. Majd 2012 és 2015 között a Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának erőforrásokért felelős igazgatójaként is dolgozott – ezt követte a magyarországi EU-képviselet vezetése. Emellett egyébként bizottsági főtanácsadóként eddig Magyarországon az Európai Uniós Ügyek Minisztériumához kirendelve segített előkészíteni a Tanács soron következő magyar elnökségét.
Aki zaftos interjúkat vagy markáns állásfoglalást keresne tőle egyik vagy másik oldalon, nem találna: 2016-ban adott interjút a Népszavának, ebben inkább szakmai alapon felelgetett a riporter kérdéseire, és – brüsszeli tisztségviselőtől nem egészen idegen módon – tett hitet amellett, hogy „az EU mi vagyunk”, ugyanakkor nem volt hajlandó belemenni a fekete-fehér kép felfestésébe. De megszólalt megyei lapnak, a HírTV-nek és a COVID-válság kapcsán egy podcastműsornak is, szót ejtett az uniós források hatékony felhasználásáról ; általában a konszenzus és a megegyezés mellett érvelve. Emellett olyan – viszonylag semleges – témák kapcsán voltak hallhatóak nyilatkozatai, mint például a duális szakképzés és annak dicsérete.