Tényleg betilthatják Németországban az AfD-t?
Hiába egyre népszerűbb a párt, továbbra is sokan követelik az AfD egyszerű betiltását Németországban.
Az AfD-től jobbra álló Haza (Heimat) kispárt állami finanszírozásának beszüntetéséről döntött a német alkotmánybíróság – sokan az AfD-ről várnak hasonló ítéletet.
Döntést hozott a német szövetségi alkotmánybíróság: megvonják az állami finanszírozást a Haza (Heimat) nevű radikális jobboldali kispárttól.
Az egykor Németország Nemzeti Demokrata Pártja (NPD) néven futó szerveződés sokáig a teljes német szélsőjobb szcéna gyűjtőpártja volt, a bőrfejűekig bezárólag. Az 1964-ben alapított NPD neve hasonlított is az egykor NSDAP-ra, és a kezdetektől a nyugatnémet radikális jobboldali szimpatizánsok pártja volt, amelynek rögtön a hatvanas években volt a legsikeresebb időszaka. Az 1965-ös választáson 2 százalékot, az 1969-esen pedig 4,3 százalékot értek el, tehát a hippikorszak és balos mozgalmak csúcsidőszakában majdnem bejutottak a Bundestagba. 1968-ban Baden-Württembergben pedig 9,8 százalékkal masíroztak be a tartományi parlamentbe.
A hanyatlás hosszú évtizedei jöttek ezután,
a változó korszellem és az NSZK-jólét kihúzta az NPD lába alól a talajt.
A kilencvenes-kétezres években a párt már a legszélsőségesebb elemek, bőrfejűek és radikális ideológusok kispártja lett, ami leginkább azzal került a hírekbe, hogy a német hatóságok folyamatosan vizsgálódás alatt tartották. A betiltás Damoklész-kardja is ott lebegett fölöttük, és nincs kétség afelől, hogy a szolgálatok be is épültek a párt szervezetébe.
A legutóbbi évek már a mérhető támogatottság elszivárgásáról és a pénztelenségről szóltak az NPD életében, miközben
a jobboldali érzelmű, rendszerrel elégedetlen tömegeket elszívta magához egy új erő, az AfD.
Az NPD talán utolsó próbálkozásként 2023 nyarán átnevezte magát Haza (Heimat) párttá, az 1945 előtti időkre emlékeztető vörös-fehér-fekete színeiket pedig friss élénksárgára cserélték.
Újjászületési terveiket viszont talán véglegesen ellehetetleníti a német alkotmánybíróság keddi döntése, mely szerint kizárják őket hat évre az állami pártfinanszírozási rendszerből. Az indok: a párt szerintük továbbra is a szabad, demokratikus alkotmányos államrend ellenében határozza meg magát, annak gyengítése a célja.
A német sajtó miközben beszámol a Heimat-döntésről, jellemzően rögtön rátér az AfD-re. A kérdés ma már az, hogy a Heimatnál jóval nagyobb, immár minden negyedik német választó által támogatott AfD-t is betiltja-e a bíróság, vagy legalábbis megvonják-e tőlük az állami finanszírozást.
Igény, az volna erre a döntésre: a CDU-tól a német baloldali mainstream pártokig és sajtóig
sokan követelik a rendszerkritikus kihívók betiltását.
A Heimat párt ellen hozott finanszírozás-megvonási döntés pedig sokak szerint jó precedens arra, hogy legközelebb az AfD-vel szemben járjanak el így.
A német közszolgálati Tagesschau is ezt a kérdést firtatja friss cikkében, emlékeztetve olvasóit arra, hogy az AfD 2023-ban több mint 11 millió eurót kapott az államtól.
Heribert Prantl korábbi bíró, a Süddeutsche Zeitung szerzője pedig arról beszél: az alaptörvényben „ott vannak a fegyverek a demokrácia és a jogállam védelmében, és ezeket használni is kell, ha szükség van rájuk”. Prantl hozzáteszi:
„Nem lehet azt mondani, hogy ha sokan választják az AfD-t, akkor még támogatnunk is kell őket”,
és ha az AfD megsérti az emberi jogokat és ezzel az alkotmányt, akkor az alkotmány „fegyvereit” is be kell vetni ellene – érvel a volt bíró.
Ezt is ajánljuk a témában
Hiába egyre népszerűbb a párt, továbbra is sokan követelik az AfD egyszerű betiltását Németországban.
Nyitókép: Frank Hoermann / SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance via AFP