Egyelőre csak egy kétéves kísérleti program keretében.
A Portfolio vasárnapi cikkében arról számolt be, hogy egy kétéves kísérleti program keretében Oroszország szeptember 1-től bevezette az iszlám bankrendszert. Az írás szerint bár az iszlám bankolás eddig csak „félhivatalosan” működött az országban, szeptember 1-től viszont
négy muszlim többségű tartományban – Tatárföld, Baskíria, Csecsenföld és Dagesztán – hivatalosan is megjelenik.
Ha a program sikeresnek bizonyul, a tervek szerint a szabályozásokat az ország többi részén is bevezetik. A Portfolio szerint az iszlám bankrendszerben a pénzintézeteknek általánosságban öt alapelvet kell betartaniuk, amelyek jól bemutatják a főbb különbségeket a nyugati (keresztény) és a saríára épülő rendszer között. Az öt alapelv a következő:
- Tilos a riba, vagyis a kamatszedés. Ez a nyugati világnak sem újdonság, hiszen egy időben a keresztény egyház is tiltotta a kamatok felszámítását. Mivel a vallás alapvetően az emberek életét hivatott jobbá tenni, ezért kénytelen megakadályozni a túlzott eladósodást, ezért előbb az uzsora, majd a kamat is tiltott lett.
- Tilos az iszlám erkölccsel ellentétes (haram) ügyletekbe befektetni. Az iszlám bankok pénzéből nem lehet „tisztátalan” tevékenységeket finanszírozni, ilyenek például az alkoholhoz, szerencsejátékhoz, pornográfiához kapcsolódó ügyletek. Ezek ellenőrzésére és megítélésére a bankok saríabizottságokat állítanak fel.
- Tilos a gharar, vagyis a túlzott kockázatvállalás. Ennek értelmében be van tiltva a határidős és a spekulatív, azaz tulajdonképpen minden magasabb kockázattal járó ügylet. Azt, hogy mi számít kockázatosnak, a bankoknak kell maguknak eldönteniük.
- Kötelező az eredmény megosztása. Mivel a kamatszedés tiltott, a bank nyereséget csak a finanszírozott vállalkozás által megtermelt profitból kaphat. Az iszlám bankrendszerben a bankok és a támogatott vállalatok megosztják egymással a tevékenységből származó pénzt.
- Kötelező a zakát, vagyis a jótékonykodás. A jótékonykodás gyakorlása az iszlám vallásban is elvárt, így a tehetősebb embereknek (és intézményeknek) kötelező adakozniuk.
Nyitókép: Pixabay
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Moszkvának kártérítést kell fizetnie Kaja Kallas szerint.
Jelentős hódításról számolt be az orosz tárca.
Nemzetközi tornát rendeznek az akadémián. Szijjártó Péter a közösségi oldalon árult el részleteket.
Nem várta meg az orosz elnök a következő uniós szankciót.
A nemzetközi helyzet fokozódik.
Most már nem titkolózik az orosz elnök.
Egy ukrán újságíró arról számolt be, hogy a Magyarországon lefoglalt jelentős pénzösszegből Zelenszkij mellett a magyar ellenzék is részesült volna.
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
