Migrációellenes népszavazás és Frexit – így kampányol az EU volt Brexit-főtárgyalója

Migrációellenes népszavazással és a francia szuverenitás elveszejtése miatti aggodalmakkal vágott bele a kampányba az Európai Unió korábbi Brexit-főtárgyalója, Michel Barnier. Az elnökjelölt-állító választás során a francia jobboldal republikánusainak (Les Républicains) jelöltje ezekkel az üzenetekkel éles ellentétbe kerül azzal az állásponttal, amelyet a Brexit-tárgyalások során az Európai Unió oldalán képviselt. Megjegyzésképpen: a francia jobboldal előválasztásán a gaullista republikánusok színeiben Barnier és a kultúrkereszténységet a francia alkotmányba belefoglalni kívánó Eric Ciotti is indul. Ragaszkodott például ahhoz, hogy az Európai Unió Bírósága a Brexitet követően is eljárási hatáskörrel rendelkezzen a szigetországban, hangsúlyozva a luxemburgi fórum kitüntetett és kizárólagos szerepét az uniós jog védelmezése tekintetében. 

A francia elnöki székért indulva azonban Barnier már Franciaország jogi szuverenitásának visszanyeréséről, egészen pontosan arról beszél, hogy Franciaországot többé nem szabadna kitenni az Európai Unió Bírósága által hozott ítéleteknek.

Hasonlóképpen korlátozná a nem EU-s keretek között működő Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) eljárási jogosultságát is. Megjegyzésképpen elmondható, hogy Brexit-főtárgyalóként az EJEB jelentőségét sem győzte hangsúlyozni a szigetország viszonyában. Sokáig úgy tűnt, hogy Barnier javaslata nem másra vonatkozna, mint Franciaország felmentésére az alól, hogy teljesítse azt, amelyre az EU Bírósága és az Európa Tanács kötelezi.

A politikus ezt később annyiban árnyalta, hogy valójában nem teljes függetlenedést kíván, pusztán

és ezt is főleg az EU-ba irányuló bevándorlás tekintetében. Sőt, időközben – írja  a POLITICO – a politikus jogi szuverenitásról szóló elképzeléseit megerősítő tweetjét is eltávolította.

Barnier további kampánytémája az illegális migráció visszaszorítása is. Éppen ezért a politikus szeptemberben népszavazást kezdeményez a bevándorlási moratóriumról, amely lényegében egyfajta öt éves, Franciaországba irányuló bevándorlási tilalmat takar. Barnier koncepciója érintetlenül hagyná ugyan az Európai Unión belüli szabad mozgás elvét, a menekülteket és a diákokat kivéve azonban

Barnier az utóbbi időben egyre többször emel szót a „német túlsúly” miatt az Európai Unió jogalkotásában, és úgy véli, hogy Franciaország jelentőségét emelni kell. 

A Telegraph úgy becsüli, hogy még Barniernek a fentiek ellenére is kevés esélye van arra, hogy győzedelmeskedjen a jövőre esedékes francia elnökválasztásokon. Ez ugyanis vélhetően az egyre inkább jobbra tolódó, de elvileg centrista Emmanuel Macron jelenlegi elnök és Marine Le Pen jobboldali jelölt között dőlhet el.

Fotó: Pascal GUYOT / AFP

Dobozi Gergely