A név kátyú, vaddisznódagonya, omladék, szerelem – 2.

„Múlt vasárnapon este Kiskőszeghen, a nagyvendéglőben táncmulatság volt. Tánc után 20-25 egyén az ivóba vonult, hol a többi között három, a kiskőszeghi őrshöz tartózó csendőr is csendben iddogált. Az említett 20-25 egyén közül néhányan az ivóban iddogáló Wirth Imrével civódást kezdvén, székeket ragadtak, hogy ezekkel Wirthet leüssék. Erre az egyik csendőr a civakodók közé ment, hogy szétválassza őket.” 
(Mohács és Vidéke, 1900. december 12.) 

Az M.-gimnáziumban Wirth Imre négy éven át szerelmes volt (meg előtte és utána is). Megannyi történet. Álom.  Mi köze van ma Wirthnek a hajdanihoz, aki a nevét viselve többnyire reménytelenül próbálta megúszni a jövőt?  Mi köze ma Wirthnek 1981 őszéhez, mikor Gy. Ildikó reggelente arról suttogott a barátnőinek, kivel és hogyan töltötte az éjszakát? Wirth magába zuhanva magával sutyorgott egy nőről éjszaka. Gy. Ildikóba váratlanul lett szerelmes, miután nem törődve a szirénhangokkal, levelezni kezdtek egymással. Wirth Imre lázadó fehér köpenyében dobálta az összegyűrt üzenetcetliket, míg B. osztályfőnök el nem tanácsolta Ildikót a gimnáziumból. Előtte Wirth Imre és Gy. Ildikó együtt moziba mentek, Wirth ötlete volt a film – sajnos, később is felmerült –, Marlon B. és Maria S. a Filmmúzeumban. Wirth Imre nem fogta meg a kezét sem Gy. Ildikónak. Wirth éretlen tangótáncos volt, aki dúdolva ölelte át elképzelt partnerét, miközben sírt a hiánytól.