A világ legnagyobb országának – és egy atomhatalomnak – a vezetőjét ilyen módon sújtani kétségtelenül az eszkaláció irányába hat.
„Kétségtelenül a mai nap híre, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court) körözést adott ki az orosz elnökre, Vlagyimir Putyinra. Ebben a hírben ugyanakkor bőven van jó és rossz is, egyáltalán nem olyan egyértelmű a kép.
Nézzük sorban. Először is, a Nemzetközi Büntetőbíróság semmi esetre sem keverendő össze a másik, az ENSZ égisze alatt működő a Nemzetközi Büntetőbírósággal (International Court of Justice). És hogy nehezebb legyen a helyzet, mindkettőnek a hollandiai Hágában van a székhelye. Tehát az érintett, ebben a konkrét ügyben eljáró Nemzetközi Büntetőbíróság viszonylag új képződmény, 1998-ban jött létre a Római statutúm alapján. A bíróság ötlete még a II. világháború után, a messzi 1948-ban merült fel – legyen egy olyan szerv, amely háborús bűnöket és népírtást vizsgál. Azonban 50 év kellett hozzá, hogy legyen is belőle valami – a világpolitika fő szereplői nem nagyon akartak lépni az ügyben. A nagyhatalmak azt érezték – teljesen jogosan – hogy létrejön egy olyan nemzetközi szerv, amely az ő mozgásterüket és állami szuverenitásukat fogja korlátozni.
Ez ugyanakkor most sem változott sokat. A mai napra a világ 193 országából 123 ország a Nemzetközi Büntetőbíróság tagja. Ők mind elfogadták és ratifikálták is a bíróság alapokmányát. További 31 ország elfogadta, de nem ratifikálta az okmányt. Az EU országai, és a Balkán nem-EU országai is mind csatlakoztak az egyezményhez.
A probléma azonban azokkal van, akik nincsenek benne: az ENSZ Biztonsági Tanács 5 állandó tagja közül például hárman nem tagjai. Sem Oroszország, sem Kína, sem az Egyesült Államok.
(...) A világ legnagyobb országának – és egy atomhatalomnak – a vezetőjét ilyen módon sújtani kétségtelenül az eszkaláció irányába hat. Ez nem értelmezhető másként, hiszen a bíróságnak jelenleg nincs semmilyen eszköze Putyin tényleges letartóztatására és egy bírósági eljárás lefolytatására. Amíg Putyin hatalmon van (és még könnyen lehet, hogy bőven utána is), nincs erre semmilyen lehetőség. Tehát a döntés inkább erőteljes üzengetésnek tűnik.”
***
***
Nyitókép: Mikhail Klimentyev / Sputnik / AFP
Ez a szavazás Ursula Von der Leyen személyéról szólt, aki nem csak az Európai Uniót, de azzal együtt egész Európát kormányozza éppen a gazdasági, demográfiai és morális pusztulásba.
Zelenszkij toboroz, Brüsszel fizet, egy magyar férfi pedig meghal a fronton. Az ukrán hadsereg már a kárpátaljaikat is kényszerrel viszi, miközben a háború árát Európa állja.
Nehéz szavakba önteni, milyen sötét gyűlölethullám társul a rengeteg részvétnyilvánítás mellé.
A NATO nem fog békét teremteni, de a konfliktuskeresés és a háborús készülődés sem a feladata.
Sajtótörténeti esemény, hogy az orosz külpolitika vezetője korlátozások nélkül megszólalhat egy magyar médiumban.
Közben beindult a klasszikus ukrán dezinformációs kampány is, a kárpátaljai magyarok pedig az igazságot követelik.
A Facebook egykori jogtanácsosa havi szinten 8 milliót keresett.
