Újabb eljárás a Korrupciókutató Központ miatt, az Akadémiát perli a Közbeszerzési Hatóság

2021. szeptember 18. 15:00
A Soroshoz is köthető, az Európai Bizottság által is figyelembe vett kutatásokat készítő szervezet egyik tanulmányáról bíróság mondta ki, hogy manipulált adatokból készült. A Központ vezetője a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, így elvileg vonatkozik rá a tudományetikai kódex, s miután az MTA elnöksége nem indított eljárást, a Közbeszerzési Hatóság a bírósághoz fordult. Ismét.

Továbbra is perben áll egymással a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a jogvita tárgya a Korrupciókutató Központ (CRCB), pontosabban annak vezetőjének, Tóth István Jánosnak a tudományos tevékenysége – értesült a Mandiner. Az ügy kissé szövevényes, ám a lényege az, hogy a hatóság előzőleg pert nyert a CRCB-vel szemben, a bíróság ugyanis jogerősen is kimondta: a szervezet megsértette a Hatóság jó hírnevét. Mégpedig azzal, hogy

a Soroshoz is köthető szervezet egy 2018-as tanulmányában valótlan, manipulált tartalmakat közölt,

valós tényeket hamis színben tüntetett fel, illetve a valótlan tényállítások segítségével azt sugallta, hogy a Közbeszerzési Hatóság honlapja rossz, félrevezető, alacsony minőségű.

Perben a tudományos akadémiával

A Hatóság ezt nem hagyta annyiban: az eset nyomán levélben fordult az MTA elnökéhez, és a kutatásetikai normák súlyos megsértése miatt etikai eljárás kezdeményezését kérte. A tanulmányt kiadó kft. egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője, Tóth István János ugyanis az MTA tudományos főmunkatársa, akire a Hatóság értelmezése szerint az MTA tudományetikai kódexe vonatkozik.

A Közbeszerzési Hatóság lapunknak is elküldött álláspontja szerint – az olvasók félrevezetésére alkalmas kijelentések mellett – az említett kódex rendelkezései is sérültek azzal, hogy az 54 oldalas tanulmány közel 90 százalékát beollózott képernyőképek teszik ki, Zambia és Banglades párhuzamba állításával hatásvadász túlzásokat tartalmaz azért, hogy a magyarországi helyzetet elkeserítőnek fesse le (ráadásul az előbbi kettő nem uniós ország, így teljesen más jogi környezet vonatkozik rájuk). Továbbá: szerintük

a tanulmány forráskritika és lektorálás nélkül készült, így elfogultan, egyoldalúan és valótlan adatok alapján vont le a tudományosság igényeit ki nem elégítő következtetéseket.

Az Akadémia tudományetikai bizottsága azonban elutasította a panaszt, mondván, a „megnyert pert követően az etikai eljárás lefolytatása a kétszeres értékelés tilalmába ütközne”. Miután ezt a Hatóság vitatta, fellebbezett az elnökséghez, ám így sem járt sikerrel. A Hatóság ezt követően, idén tavasszal nyújtott be keresetet a Fővárosi Törvényszékhez az MTA elnökségének határozata ellen, az eljárás még folyamatban van.

A Tóth István János által vezetett, saját bevallása szerint a politikától és a pártoktól független szervezetet már korábban bemutattuk.  Megírtuk: számos nemzetközi kutatási programban vett részt, amelyeket bevallása szerint az Európai Bizottság, a Nyílt Társadalomért Alapítvány, a Francia Köztársaság Kormánya, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a Világbank támogatott. Ami az átláthatóságot illeti: az elmúlt évekből nem szerepel pénzügyi beszámoló a jórészt külföldről, illetve az Európai Unió intézményei által finanszírozott szervezet honlapján.

Közreműködés a jogállamisági jelentésekben

Fontos adalék, hogy a CRCB tanulmányai még mindig forrásanyagként szolgálnak az Európai Bizottság (EB) által Magyarországról készített anyagokhoz is, így például

a tavalyi és az idei jogállamisági jelentésekben is szerepelnek a megállapításaik.

Ez abból a szempontból lényeges, hogy a magyar kormány által vitatott, a kettős mérce kategóriájába sorolt, kifejezetten elmarasztaló dokumentumokra hivatkozva vonhatnának meg a jövőben uniós forrásokat hazánktól (is). Vagyis a budapesti székhelyű Korrupciókutató Központnak közvetve hatása lehet a támogatások elosztására.

Talán éppen ezért fordult a Hatóság 2019 májusában levélben az EB akkori főtitkárához, kérve, a testület vizsgálja felül az – immár jogerősen is megállapítottan manipulált adatokkal dolgozó – Korrupciókutató Központ tanulmányait felhasználó uniós dokumentumokat – különösen a Magyarországra vonatkozó 2018. és 2019. évi országjelentéseket.

Erre a levélre válasz információink szerint azóta sem érkezett, a hivatkozások felülvizsgálata sem történt meg, igaz, a 2020-as országjelentésben már csak egyetlen helyen utaltak a CRCB egyik tanulmányára. Ettől függetlenül a szervezet büszkén jelentette be Facebook-oldalán, hogy közreműködhetett a dokumentum elkészítésében.

Nyitókép: MTI Fotó: Bruzák Noémi

Összesen 36 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Le kell állítani az illetmények kifizetését, csak az épület őrzését és rezsijét utalni. Természetbeni juttatásokat megvonni.
Egy fillért sem egy tagnak sem.
Ha már úgyis idegen pénzen idegen érdekeket szolgálnak.
Pár nap alatt rend lenne.

"A Soroshoz is köthető, az Európai Bizottság által is figyelembe vett kutatásokat készítő szervezet egyik tanulmányáról bíróság mondta ki, hogy manipulált adatokból készült.
A tanulmány forráskritika és lektorálás nélkül készült, így elfogultan, egyoldalúan és valótlan adatok alapján vont le a tudományosság igényeit ki nem elégítő következtetéseket."

A magát professzorként bemutató emberről kiderült, hogy egy sarlatán. Tóth a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának (MTA KRTK) tudományos főmunkatársa.
Az MTA vezetése eltűri, hogy egy ilyen tudománytól távol álló alak egyik kutatóközpontjuk tudományos főmunkatársa lehessen és az MTA tekintélyét élvezve terjeszthesse tudománytól távol álló rágalmait, hazugságait.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés