Díjat kap a MÚOSZ-tól a Telex, Gulyás Márton és a Partizán is

2021. március 15. 12:15
Március 15., a Szabad Sajtó Napja alkalmából kihirdette a Magyar Újságírók Országos Szövetsége az idei Magyar Sajtódíj, valamint az Aranytoll díj és a Földes Anna Interjúdíj győzteseit.

A Magyar Sajtódíj győztesei

A Magyar Sajtódíj a MÚOSZ három éve alapított szakmai díja a legmagasabb színvonalú újságírói teljesítményt nyújtó sajtómunkások és alkotóközösségek elismerésére.

Idén a Telex szerkesztősége, Lukács Csaba (Magyar Hang) és Keller-Alánt Ákos (Szabad Európa) kapta meg a Sajtódíjat.

A Telexről a zsűri úgy nyilatkozott: „Ezzel a különleges magyar médiaviszonyok és a világjárvány kellős közepén képes volt egy Magyarországon korábban nem tapasztalt, egyedülálló teljesítményt felmutatni. Magyarországon rossz bőrben van a szabad sajtó, az elmúlt tíz évben egyre csökkent a hatalmat korrekten ellenőrző szerkesztőségek száma, és egyre több az olyan újság, rádió és tévé, aminek a tulajdonosai kötődnek a politikához, politikusokhoz. Minden valamirevaló demokráciának szüksége van a sokszínű médiára.”

Lukács Csaba a Magyar Hang hetilap újságíró-lapigazgatója. Az indoklás szerint „Bár lapot vezet, aktív szerző is egyben: riportjai, tudósításai, publicisztikái (írásai sokszor mindhárom újságírói műfaj sajátosságait ötvözik) a mai magyar zsurnalisztika legkiválóbb darabjai közé tartoznak. Témái között sok a romániai vonatkozású (romániai EP-választások, romániai kizsákmányolt gyermekek, bukaresti építkezések, unitáriusok, Olténia, a székelyudvarhelyi járványkórház stb.), ami érthető, mivel szerzőjük Erdélyben nőtt fel, beszél románul, jól ismeri Romániát. Lukácstól ugyanakkor teljesen idegen a nemzeti, etnikai elfogultság, egyforma tisztelettel ír magyarokról és románokról. Témáinak földrajzi és tárgyi sokoldalúságát jelzik a többi között az amerikai elnökválasztásról, az EB humanitárius konferenciájáról, az Edda kanadai koncertkörútjáról, a felvidéki magyar sajtóról, a Fertő-tó mellett épülő turistaközpontról, a Hit Gyülekezetéről megjelent írásai. Mindezeket az élvezetesen megírt cikkeket a gondos adatgyűjtés, az olvasók objektív, elfogulatlan tájékoztatására irányuló törekvés hatja át. Ugyanerre az objektivitásra, a különféle demokratikus pártok, társadalmi csoportok, rétegek, vallások tagjai, hívei közötti egyetértés megteremtésére irányuló törekvés, a korrupció, a hatalom monopolista megragadása elleni harc, a világban végbemenő politikai és gazdasági folyamatok tárgyilagos bemutatása jellemzi a Lukács Csaba által igazgatott hetilapot, a Magyar Hangot is.”

Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, de több külföldi lapban is megjelentek írásai (Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is.

A Magyar Sajtódíjra a közmédiában működő cenzúra mechanizmusainak, személyi összefüggéseinek és gyakorlatának részleteit bemutató írásaiért jelölték. Az indoklás szerint:

„Hogy a közmédia a Fidesz és a kormány politikai befolyása alatt áll, azt mindenki tudja, aki a magyar közéleti sajtóban dolgozik és/vagy fogyasztja a közmédia tartalmait. Keller-Alánt Ákosnak azonban sikerült az, ami előtte még senkinek: cikksorozatában az érintetteket megszólaltatva kézzelfoghatóvá és átélhetővé tenni a politikai cenzúra működését. A cikkek a magyar sajtó teljes (nem kormányoldali) részét bejárták, és világszerte figyelmet keltettek. A cikksorozat a tavalyi évben az egyik legfontosabb közéleti tartalom volt a hazai médiában/médiáról.”


A Földes Anna Interjúdíjat Serdült Viktória, a HVG munkatársa kapta.

Az újságíró a koronavírus-járvány második hullámának csúcsán Csilek András infektológussal készült interjújáért (Van az emberi szenvedésnek egy olyan foka, amit nem szabad megmutatni) kapja az elismerést.

Gulyás Mártonnak és a Partizán szerkesztőségének ítélte a MÚOSZ Gazdaságpolitikai és Médiatudományi Szakosztálya a Gazdasági Újságíró Díjat. Mint a szakosztály a méltatásában írja: „Gulyás Márton és a Partizán szerkesztősége néhány hónap alatt robbant be a köztudatba, és lett az egyik legfontosabb tájékozódási pont. Arról kérdez a műsorvezető, amire azokban a napokban a legfontosabb rákérdezni, azt kérdezi, akit meg kell szólítani, olyan tempóban és olyan felkészülten, amire már nagyon régen volt példa. Aki ismeri a műfajt, tudja, hogy ez nagyon komoly csapatmunka. A témaválasztás, az alanyok becserkészése, a beszélgetések dramaturgiájának felépítése, a hangütés jó megválasztása, a pártatlanságban a fegyelmezettség, az interjúalany menekülési igyekezetével szemben a bátorság, a többszöri visszakérdezés, a tények alapos ismerete, a történelmi összefüggések figyelembe vétele, ezek mind folyamatosan és magas színvonalon, valahonnan mindig új lendületet is merítve jelennek meg Gulyás Márton és a szerkesztőség munkáiban. Eredeti megközelítésük szinte mindig megerősíti a felismerést, hogy a közgazdasági összefüggések nem hagyhatóak figyelmen kívül a látszólag csak politikainak tűnő játszmák elemzésekor sem. Médiatörténelem is, amit a Partizán művelt. Felvette a versenyt a milliárdos költségvetéssel dolgozó politikai propaganda-nagyüzem „kaptafa” gyáraival , és bebizonyította, hogy szinte csak a közösségi forrásokra támaszkodva is előállítható magas színvonalú, sokak számára elérhető médiatermék.”

Aranytoll díj

Az Aranytoll díj a MÚOSZ több évtizedes múltú életműdíja, amelyet hagyományosan a határainkon inneni és túli magyar nyelvű újságírás magasan jegyzett képviselői kaphatnak meg.

Idén az Aranytoll Bizottság szavazatai alapján Kereszty András, Farkas László, Szűcs Gábor, Rózsa Péter Varsányi Zsuzsa, valamint – a szakma határon túli reprezentánsai közül – Markó Béla részesült az elismerésben.

 

Összesen 167 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Elég szomorú ezt olvasni. Különösen Markó Bélát.
Szégyen!

A belterjes bolsevikok szokás szerint egymásnak osztogatnak díjakat. Hányás az egész.

Ah, a függetlenobjektívek...

(És akkor ez lenne a DIKTATÚRA? Ez?)

Az Egyesült Államokban 1976-ban Walter White a Western Front nevű szervezet vezetője interjút készített a 29 éves Harold Wallace Rosenthal-lal, aki akkor Jacob K. Javits new yorki szenátor mellett adminisztrációs segédként dolgozott.
"Mi irányítjuk az összes hírközlőszervet, folyóiratot, újságot, képeslapot, rádiót és televíziót. Még a zenét, és kiadásra váró énekeket is! Még az Önök gondolkodása is nemsokára a mi irányításunk alatt lesz! “

Madarat tolláról, MÚOSZ-t kitüntettjeiről...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés