Izrael

A magyarok magyarok akarnak lenni a hazájukban, mi pedig zsidók Izraelben – Yossi Amrani a Mandinernek

2019. július 5. 17:55

Maráczi Tamás
Izrael nem legitimál korábban antiszemita, szélsőjobboldali pártokat csak azért, mert most muszlimellenesek – teszi világossá Izrael budapesti nagykövete. Yossi Amrani ezt annak ellenére mondja, hogy szerinte bizonyított tény, hogy a muszlim bevándorlás és az új európai antiszemita hullám között szoros összefüggés áll fenn. Az izraeli diplomatával arról beszélgettünk, hogyan érzi magát a hazai zsidó kisebbség, mik a fő okai a fejlődő magyar-izraeli kapcsolatoknak és érdeke-e a zsidó államnak, hogy Amerika megtámadja Iránt. Interjúnk.

Az európai parlamenti választások következtében új hatalmi viszonyok alakultak ki Európában, és már látjuk Európa új vezetőit is. Izraeli szempontból pozitív vagy negatív a változás?

Nem hiszem, hogy az izraeli érdek számít ennél a kérdésnél. Merre tart az Európai Unió? Mi lesz a jövője? Erről vitáznak most az európaiak maguk között, és ezt nekik is kell eldönteniük. Európa Izrael nagyon fontos partnere, fontos világpolitikai, kulturális és gazdasági szereplő, és ez komoly jelentőséggel bír Izrael számára is. Izrael nincs távol Európától – minden ottani konfliktusnak hatása van Európára, mint ahogy Európa is jelen van a Közel-Keleten, főleg a gazdasági és a tudományos együttműködések formájában. A zsidó-keresztény kultúra, a vallási hagyományok összefonódtak Európában, szétválaszthatatlanok. És igaza van, Európa jövője nem érdektelen Izrael számára, az az érdekünk, hogy jó irányba haladjanak itt a dolgok.

A bevándorlásellenes pártok előretörése nem volt annyira számottevő a választáson, mint ahogy azt várni lehetett. Ez például kapcsolódik az Önök érdekeihez.

Én nem mondanám ezt. Európában különböző folyamatok indultak el. A legjelentősebb a demográfiai helyzet alakulása. Európa elöregedő társadalom, szükség van tehát új munkaerőre. A gazdasági növekedés volt ugyanis mindig az európai siker forrása. Ugyanakkor Európa a múltban sok tragédia, emberi katasztrófa színtere volt, és nemcsak az elmúlt évszázadra gondolok, a két világháborúra, hanem például a korábbi vallásháborúkra is. De ezen a kontinensen ment végbe több ipari-gazdasági forradalom is. Most azonban Európa a migráció és a menekültügy kérdéseivel néz szembe. Őszintén remélem, hogy az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács együtt képesek lesznek kialakítani egy átfogó stratégiát ennek kezelésére, mert Európa stabilitása és jövője hatással van a Közel-Kelet stabilitására, jövőjére is.

De vajon Izraelnek van valamilyen befolyása az európai döntéshozatalra? Nem gondolnám.

Vannak érdekeink, Európa sikere a mi érdekünk is, de azt állítani, hogy támogatjuk az itteni bevándorlásellenes pártokat, az nem igaz.

Izrael érdeke az, hogy az antiszemitizmus visszaszoruljon Európában. Az ismert tézis szerint azért erősödik az antiszemitizmus, mert egyre több muszlim jelenik meg Európában. Izrael új szövetségeseként tűnnek fel a bevándorlásellenes, szélsőjobboldali pártok, akik korábbi zsidóellenességüket muszlimellenességre cserélték fel. Izrael elnézi nekik a múltat?

Izrael nem az alapján hozza meg a döntéseit, nem az alapján ismer el pártokat, hogy muszlimellenesek vagy bevándorlásellenesek-e. Izrael nem legitimál korábban antiszemita, szélsőjobboldali pártokat csak azért, mert most muszlimellenesek. Mi nem ilyen szempontok alapján hozzuk meg a döntéseinket. Vannak pártok, amelyek esetében változtatunk a velük kapcsolatos álláspontunkon, figyelembe véve a történelmi tényeket, a felelősségvállalást, és legfőképpen a viszonyukat a saját, helyi zsidó közösségeikhez. Nagyon határozottan ki kell jelentenem azonban, hogy nincs kapcsolatunk a francia Nemzeti Fronttal, se az osztrák Szabadságpárttal. Eközben igaz, hogy vannak pártok, amelyekkel felvettük a kapcsolatot, ilyen például az olasz Liga párt, de ennek a viszonynak is megvannak a szigorú feltételei. Hadd legyek világos: Izrael Államot és a zsidó embereket az antiszemitizmus kérdése érdekli, az antiszemitizmus pedig erősödik Európában, és az új zsidóellenesség az Európába érkező bevándorlók körében a legerősebb.

A mi politikánk azonban soha nem legitimálna olyan politikai erőket, amelyek célzottan muszlimellenesek.

Mi, zsidók is ilyen szélsőséges pártok áldozatai voltunk a múltban, és ha valaki már volt áldozat, akkor nem vesz részt mások áldozattá tételében.

De az új antiszemitizmus akkor Ön szerint is a muszlim tömegek megjelenésével van összefüggésben? Ilyen egyszerű tehát a magyarázat?

Az antiszemitizmus problémája elég bonyolult ahhoz, minthogy általánosítani lehessen. Ez a jelenség olyan idős, mint maga a civilizációnk. A különböző statisztikák mind azt mutatják, hogy Európában az antiszemitizmusnak egy új hulláma tapasztalható. A zsidók sok térségben kevésbé érzik magukat biztonságban, vannak esetek, hogy a zsinagógából kilépő zsidókat megtámadják, ilyen több európai országban megtörtént már. Magyarországon a zsidó kisebbség iránt toleranciát mutat a kormány, a rendőrség a biztonságot garantálja, ezért gratulálok is nekik. Itt nem támadnak meg zsidókat.

Ezt nyilatkozta a Mazsihisz is az EP-választások előtt, vagyis hogy a magyar zsidó közösség nem tapasztal gyűlöletet, erőszakot, negatív diszkriminációt. Ön, Izrael képviselőjeként ugyanígy látja?

Én is ezeket az információkat ismerem. A saját álláspontomat a zsidó szervezetektől kapott adatok, illetve a kormányzati jelentések tényei alapján alakítom ki. A különböző európai kormányok hivatalos jelentései azonban egyöntetűen az antiszemitizmus növekedéséről számolnak be. Ezek az iratok a bevándorlással és a muszlim népesség megjelenésével hozzák összefüggésbe ezt a jelenséget. Én nem szeretném ezt ennyire leegyszerűsíteni. Melyek a fő okai azonban az antiszemitizmusnak? Az ismeretek hiánya, a tudatlanság, a vallási szélsőségesség. Erre konkrét törvényi szabályozás kellene és konkrét büntetési tételek. Az oktatásban is beszélni kellene erről, és a toleranciát tanítani kellene az oktatási intézményekben, az óvodától kezdve.

A választás előtt, a kampányfinisben a magyar kormányt több európai lap antiszemitizmussal vádolta meg. Az antiszemitizmus-kártya, mint politikai fegyver, nem új keletű. De Önök, akik nevében ezt teszik, mit szólnak ehhez? Legyintenek erre, hogy csak a politikai játszma része, kampányfogás, vagy mit tesznek?

Én először nem veszek róla tudomást, aztán megjegyzéseket teszek, végül pedig ideges leszek tőle, mert ez nagyon szomorú dolog. Nagyra értékelem, ha az európai vezetők, a politikai pártok vagy a média harcol az antiszemitizmus ellen, azt is, ha Európa sokkal kiegyensúlyozottabban áll hozzá Izrael ügyeihez, de amikor azt látom, hogy

az antiszemitizmus vádját politikai fegyverként használják rövidtávú politikai célok érdekében,

azon gondolkodom, hogy akkor vajon mennyire őszinte a fentebb említett elszánásuk. Amikor emiatt Magyarországot bírálják, én először nem veszek róla tudomást, majd nevetek rajta, végül pedig elszomorodom. Ahelyett, hogy egymást vádolják, az európai államoknak inkább egyenként és közösen is harcolniuk kellene az antiszemitizmus ellen.

Az izraeli-magyar kapcsolatok erősek, és erősödőben vannak. Mi ennek az igazi magyarázata? A két miniszterelnök jó viszonya, a Likud és a Fidesz hasonló nézete Soros Györgyről, a liberális demokráciáról és a szuverenitáson alapuló nacionalista-konzervatív kormányzásról? Vagy ennél több?

Egyetértek Önnel, a két állam viszonya soha nem volt ilyen jó. Ez alapvetően a két kormányfő hasonló politikai stratégiájának és a személyes jó viszonynak köszönhető. Izrael és Magyarország néhány dologban nagyon hasonló kihívásokkal néz szembe: mindkét nemzet szabadságot, függetlenséget, szuverenitást élvez, és egyikük sem veszi magától értetődőnek, hogy önálló államisággal rendelkezik. Izrael semmiképpen sem, de szerintem Magyarország sem. A saját államunkat nagyon óvatosan és körültekintően védelmezzük. Nemzetállamban gondolkodunk. Azt szeretnénk, ha a térség, amelyben élünk, fejlődne, de nem akarunk asszimilálódni a térségbe. Azt hiszem, hogy ezek a megállapítások Magyarországra is igazak, ha a térséget ebben az esetben az Európai Uniónak értelmezzük. Mi és a magyarok is büszkék vagyunk a hagyományainkra, a történelmi örökségünkre,

a magyarok magyarok akarnak lenni a hazájukban, mi pedig zsidók Izraelben.

Ilyen értelemben sok közös pont van a két nemzet életében. Ezen kívül a magyar zsidóság története része a magyar történelemnek, a magyar zsidók pedig részei Izrael történetének is. Kétségtelen, hogy Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu tettek eddig vezetőként a legtöbbet a kétoldalú kapcsolatok javításáért, de én azt remélem, hogy a kapcsolatok nemcsak a személyes jó viszonyokon, hanem egyre inkább a két ország közös érdekein fognak alapulni. Szorosabb katonai, tudományos és gazdasági együttműködésre lenne szükség.

Néhány nappal ezelőtt kis híja volt, hogy háború tört ki Irán és az Egyesült Államok között. Izraelnek mi lenne a jobb: ha háború lenne (hiszen Izrael atomfenyegetésnek érzi Iránt, amelyet valahogy meg kell fékezni), vagy ha nem lenne háború (az ugyanis beláthatatlan következményekkel és emberveszteséggel járna)?

Mi békét és stabilitást szeretnénk. A szomszédainkkal, a térségünkben és a térségünkön túl is.

Soha nem volt Izraelnek olyan szándéka, hogy konfrontációt gerjesszen olyan fontos ügyekben, mint amilyen az iráni atomfenyegetés.

Mi a szankciós politikában hiszünk, és nem támogattuk az iráni atomalkut, mert az nem kényszerítette rá Iránt a szükséges együttműködésre, nem adott garanciákat arra, hogy Irán ne legyen képes nukleáris fegyverek előállítására. Ezért üdvözöltük Trump elnök új Irán-politikáját, és azt gondoljuk, hogy az újraélesztett szankciók visszatérítik Iránt a józanság útjára, hogy ne a szomszédai biztonságát fenyegesse. Az iráni rakéták hatótávolságán belül van már Európa is, bár nem aggódom, hogy Európát támadás érné a részükről. De minket már megfenyegettek iráni vezetők, hogy letörölnek bennünket a térképről.

Végül, van egy új amerikai közel-keleti béketerv, amelynek a részletei nem annyira ismertek még. Ez Önök számára elfogadható? Esetleg egyállami megoldás lehet, a palesztinok kompenzálására pedig egy nagy pénzügyi segély...

Az egyállami megoldás nem megoldás. Ezt az izraeliek sem fogadják el. Izrael a zsidók nemzetállama, de emellett egy demokratikus állam is.

Ha egy állam lesz, akkor az vagy zsidó nemzetállam lesz, vagy demokratikus – de a kettő együtt nem lehet.

Az amerikai béketerv minden részlete nem ismert, mert az amerikaiak a bejelentéssel még megvárják az izraeli választásokat. Én hiszek az amerikai közvetítésben, hiszem, hogy Amerika fontos szerepet játszik a békeegyezmény tető alá hozásában, de egy megállapodás sem lesz elég, ha a két fél nem ül le a tárgyalóasztalhoz, és nem tárgyal egymással. 2009-ben, amikor Netanjahu kormányra került, Mahmúd Abbász palesztin elnök megtagadta a vele való tárgyalást, előfeltételeket támasztott. Tíz évet vesztettünk ezzel, eközben Izrael virágzik, a palesztin területek pedig nem élvezik a szuverenitást a saját döntéseik miatt. Én nem értem a stratégiájukat, a logikájukat, de remélem, hogy a palesztinok ráébrednek, hogy a megoldás megtalálása, a tárgyalás az ő érdekük is.

Fotók: Földházi Árpád

 

Összesen 118 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Erős és - megalapozott - önképpel kettő nép rendelkezik magas fokon a világon:
a valódi magyar
és a valódi zsidó
Ebben a tekintetben a valódiak - rokonok vagyunk.

Chanad, Zàzri meg Balóné a Mozgalomban akart magukfajta lenni :)

Kb. száz éve ezt már megfogalmazták:
„Senki sem hiszi, hogy egy japán vagy indiai gyerek angol, csak azért mert Angliában született. Ugyanez vonatkozik a zsidókra is.”
(Jewish World, London, 1915. szeptember 22.)

Ez igaz.
De akkor mit mondhatunk pl. egy Weiss Manfrédról?
Aki rengeteg magyarral tett jót, zsidóként.
Az lényegtelen, hogy mindez másodlagosan történt, vagy volt egy olyan énvezérelt erkölcsrendszere, amely erre predesztinálta.

Pénzért vették Izraelt az Antanttól, elsősorban a britektől.
1916-ban a háború döntetlennel véget ért.
Ekkor léptek be a cionisták, alkalmasnak látván az időpontot, összekötve a zsidó állam létrehozását az angolszász-frank rablóbandák uralmi szerepének továbbvitelével...
Pénzt adtak a háborút eldöntő folytatáshoz, cserébe a Balfour-elismervényért.
Így történt.
Nem kell ezt szégyellni, bár valójában ez az esemény - és egyenes következménye, a Párizsi-Trianoni "békék" - lett Európa és a fehér keresztény világ pusztulásának kezdete.
A holokausztot nem a németek, nem Hitler, nem a nemzeti szocializmus hozta létre, hanem:
Izrael "teremtésének" gyalázatos körülményei...

Egyetértek.
A magyar túlontúl leegyszerűsít, a részletekhez nincs affinitása.
Pedig ezek, a részletek, sőt: "alrészletek" a legfontosabbak, ezek döntenek el mindent.

Miért ne lenne alátámasztva?
A Párizs-környéki, a Trianoni "békék" aljas, hazugságra, megtévesztésre épültek.
Ráadásul a "jóvátételek", ez volt a világtörténelem első aljas "békéje", ez roppantotta össze az addig a Westfáliai elvekre épült Európát.
Nekünk, magyaroknak, különösképpen:
"Az Erdély iránt megnyilvánuló kiemelt figyelmet és a fejedelemség nemzetközi státusát jól jellemzi, hogy I. Rákóczi György követei, Szentpáli István és Padányi Ferenc a francia békebiztos hintóján tartották meg bevonulásukat Münsterbe 1646 tavaszán. Mivel Erdély már sikeres békét kötött III. Ferdinánd császárral Linzben (1645), a magyar követeknek egyetlen feladatuk volt, amiért Vesztfáliába mentek: az, hogy Erdélyt belefoglalják a békeokmányokba, vagyis az ország nemzetközi garanciát kapjon. Ez is sikerült. Ezért tarthatjuk az 1648-as békét „Magyarország” legsikeresebb szereplésének a nemzetközi békekonferenciák sorában.

Mindent sikerült elérni, Erdély a győztesek oldalán szerepelt. Ennél többet I. Rákóczi György nem is kívánt, s azzal a tudattal hunyhatta le szemét 1648 őszén, hogy „az ország külső szabadsága érdekében erdélyi fejedelem a vesztfáliai békében ennél nagyobbat még nem cselekedett”."
De ami a lényeg:
A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének.
Ez a hatalmi egyensúly bomlott meg, végzetesen a Balfour-papírok nyomában...
És ettől kell számítani Európa hanyatlását, ii. vh.: 60-70-80 millió halott?
A zsidó faj kiátkoztatása Európa testéből - persze összefüggésben 1916-tal! - a vörös kommunizmus letarolta Kelet-Közép-Európa népeit estébé..., míg mára megérkeztünk a gendervilágba.
És az a rossz hírem van a számodra, ezt a gendervilágot ugyanazok zúdítják a nyakunkba, mint anno a párizsi békéket...
Azok pedig: elfajzott, gátlástalan, Amerikában, Londonban, Páriszban befészkelődött sémik, magyarul: Rothschildok (a könnyebb érthetőség kedvéért)... (Bizonyára közöttük is van rendes ember, még ha, talán csak egy is...)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés