Félelemkeltő hatalomfelfogás – elnöki határozat is született az Alaptörvény-módosításról

Miután az Országgyűlés elfogadta, Sulyok Tamás államfő szombaton aláírta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, ami az ő, hétfői hatállyal történő elmozdítását is jelenti. A köztársasági elnök döntését a Facebook-oldalára kitett videóban indokolta, az elnöki jóváhagyást követően pedig a módosítás meg is jelent a Magyar Közlönyben.

Az Alkotmánybíróság tagjainak hetvenéves korban való maximalizálását és egyéb rendelkezéseket is tartalmazó, erősen vitatott csomag aláírásáról köztársasági elnöki határozat is született, a dokumentumot pedig feltöltötték a Sándor palota honlapjára is.

számos eleme ugyanakkor – különösen a választójog példátlan mértékű korlátozása, valamint egyes hivatalban lévő közjogi tisztségviselők személyre szabott jogalkotás útján történő eltávolítása – sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét” – fejtegeti a határozatban a távozó államfő.

Hozzáteszi: „Az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásának éjszakájától kezdve a közbeszédet eluralta a verbális abúzusnak, a nyílt és közvetlen erőszakos fenyegetésnek egy olyan szélsőséges formája, ami arra épít, hogy egyes közjogi tisztségviselők, országgyűlési képviselők és más közszereplők emberi méltóságukban bármiféle erkölcsi korlát nélkül megalázhatók, hivatali feladat- és hatáskörük, illetve közéleti tevékenységük ellátásában pedig – az alaptörvényi és jogszabályi kereteket és fékeket teljes egészében figyelmen kívül hagyva – szabadon fenyegethetők, utasíthatók, kényszeríthetők.”

Sulyok szerint ennek a kommunikációs stratégiának az a célja, hogy elhallgattasson, ellehetetlenítsen és eltávolítson a magyar alkotmányos berendezkedésből olyan szereplőket, akik – a plurális demokráciában elengedhetetlen módon – biztosíthatnák a jogi, szakmai és politikai vélemények sokszínűségének érvényesülését.

„Látom és tapasztalom, hogy mindezek a törekvések jelen pillanatban a magyar társadalom egy jelentős része számára helyesnek vagy akár elkerülhetetlennek tűnnek. Ezeket az érzéseket és véleményeket természetesen tiszteletben tartom” – írja.

Hozzáteszi: „Látom és tapasztalom ugyanakkor azt is, hogy

és mind a jelenkor szempontjából, mind pedig történeti távlatokban összeegyeztethetetlennek tartom Magyarország alkotmányos alapelveivel mindazokat a rendelkezéseket, amelyek a jogállamiság követelményeinek semmibevételével avatkoznak be a népképviseleti demokrácia és a hatalommegosztás rendszerébe.”

A határozatban aztán megismétli az indoklást, „súlyos tartalmi ellenvetései” dacára miért írta mégis alá a dokumentumot: „Az Alaptörvény S) cikk (3) bekezdése ugyanakkor rendkívül szűken határozza meg a köztársasági elnök alaptörvény-módosítással kapcsolatos alkotmányos mozgásterét. A köztársasági elnök az alkotmánymódosító hatalom, azaz az Országgyűlés részére egyet nem értése esetén sem küldheti vissza az elfogadott alaptörvény-módosítást, az Alkotmánybírósághoz pedig kizárólag akkor fordulhat, ha az alaptörvény-módosítás megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg. Ilyen helyzet jelen esetben nem áll fenn.”
 

nyitókép: MTI / Koszticsák Szilárd