A trágár DK-s Gyurcsány-kitűzővel a mellén olyan gyorsan menekült, hogy azt még Szoboszlai is megirigyelné

Nyitókép: AFP / Isza Ferenc

„Sokan megálltak és hallgatták, de nem mert neki szólni senki, megdöbbentő jelenet volt. Na, nekünk több se kellett, a barátnőimmel akcióba léptünk. Odamentünk a férfihoz és rákérdeztünk, hogy mondja már el, legyen olyan kedves, miért mocskolja a kormányt, mi a problémája? Azonnal felmondta a baloldali mantrát, oktatás, egészségügy, meg egyébként is itt minden úgy rossz, ahogy van, nincs demokrácia s a többi. Ezek után elmagyaráztuk neki a lányokkal, hogy ezek csak a baloldal sablonszövegei, ne dőljön be nekik, a saját tapasztalatainak higgyen. Felhívtuk a figyelmét, hogy ha itt nem lenne demokrácia, a rendőrök vitték volna el innen, de mivel demokrácia és szólásszabadság van, így más politikai nézetű állampolgárok szívélyes véleményét kellett csupán meghallgatnia.

Próbáltuk még a genderről és a migrációról is kérdezni az urat, akinek egy nagy, kerek Gyurcsány-kitűző volt a mellére tűzve, de csak morgott egyet az orra alatt, és szélvész gyorsan elviharzott a piacról. Tudja, kedves Félix, nagyon büszkék voltunk magunkra, mert észérvekkel, tényekkel kényszerítettük megfutamodásra a trágár DK-st. Nem viccelek, szerkesztő úr, olyan gyorsan futott, hogy azt még a mi Szoboszlai Dominikunk is megirigyelte volna. Na, nem is tartom fel, érzem az illatokból, hogy éppen főzi a vasárnapi ebédet. Minden jót – mondta, és azon nyomban eltűnt a lépcsőfordulóban.

Felhévizy éppen csak integetni tudott neki, nem tudta elmondani, hogy mennyire büszke az Orbán Viktor-akciócsoportra. Majd visszament a konyhába, megkóstolta a rotyogó paprikás csirkét és elégedetten nyugtázta, hogy bizony az ismét jól sikerült.”