Újabb zsarolómissziót köszönthettünk Budapesten

Mo. kötésig benne van a háborúban - azzal, hogy háborűs bűnösöket vetet le a szankciós listáról - azzal, hogy tiltakozik a szankciók ellen, azaz azt akarja, h a Nyugat biztosítsa putyin fegyveralkatrészeinek az utánpótlását, és finanszírozza a vele való kereskedelemmel a háborúját - azzal, hogy tiltakozik az ellen, hogy az ukránok fegyvereket kapjanak, és meg tudják védeni magukat Az már csak delikát, hogy egyedül Mo.-n van a háború miatt teljhatalom, vészhelyzet és kríziskormányzás kihirdetve.

Nocsak? Akkor már nem az átoperálásokba akarja Prüsszel belezsarolni M.o-t a segílykéért cserébe, hanem a háborúba? 🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣 Lemezt cseréltetek? És mégis milyen formában?

Nem háborúzunk!!! Ukrajnáért különösen NEM!!!!

Alapjogokért Központ Amelynek célja, hogy belekényszerítsék Magyarországot a háborúba! _------------------------- 1.Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti. Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális. Van ugye az indogermán e stuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódott e(itt, id, így, én, egy) és rakódott az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódott az a, ahogy a és az. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?... Három fokozat vahn így: e és o és a. Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel. A fenti dungyelből rakni duadó, hogy így az al jenseits is, és így van duadni alles is. Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa. Az ősmagyarnak innen három hang volt: 1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund. 2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupom(csupom) a stumát. 3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át. 2.Olyan hang, hogy jog nem van, az egy kreált libcsi hang, azt is mondani volna,hogy habubsd, ennyi az. A magyarnak a fájandja van a ra és re stumától a rakta, ez a racionális, az ősmagyar, az illiberális. 3.Miért?Ért? Miatt? Stak er és ár stuma van, az ér dekandencia. Miatt?Ez itt nem Kurdisztán!A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De a mi se magyar, az ér dekadens, fiatal formája az er-árnak, így ezeket a libcsizmusokat dúrgerni kell. Zielsetzung nem duad vanni a magyarnak innen, a magyar nyelv nem oly nyelv, nem libcsi. A magyar az akar, az ekon nyelvje, így a tevés instinktív, null Zielsetzung. 4. Cél? Libcsi jevevényhang, a magyarnak remu van, a ra és re stumától, ettől a remutól remni és remerni vagy remélni igék. 5.Kényszer? Nem rakom a hangot a kényt rakom, de a szer-vel nem. Szerint? Sor? Nem, szer-sor hangokat, indogermán ser stuma, dúrgerni a rakura, így azt mondjuk, hogy rekkint. Kegyetlen? He? Nem rakom. Hogy jön ez a brutálisnak? Sehogy. A kegy hang a ghé stumától ered, a kéj a gyök, ettl a kíván, germán kiwan, a kedv, a keidv, a geidw, a kevés, a kény, geinj, keinj, és a kegy is. A kéj egy antsó formája a hiány, híja van. A kegy nem más, ahogy a kéj dj kausatív-presenznek innen, hagyni tenni, engedni tenni. Az ősmagyarnak innen az ölésre ment. Az ősmagyarnak innen ott volt a kéjes dúrongás az ölésre, hiányja volt, ezt a kellett engedni tennije az embernek. A kegyes az, hogy ha kéjje vahn, hogy a veséjét leüsse, úgy azt teszja is. A kegyes az brutális. Így inkább dúrongni. Fordul? Ez a hang az indogermán sper stumától ered, ha az s hészakad, úgy a p az f-vá vál,vagyis fer, ahogy fertő is. De sokkal inkább rakni van a dúr stuma, germán dru, dur-der, ettől rakód k-vel dúrekni, és dúrkerni, nem tekerni, vagy dúrekszelni. A dúr stuma ja kausatív preseztvel lesz dúrjni, ez to-val, dúrjatni(fordít) és ed kausatív-presenzt-vel rakód dúrjad. A dúrjad rakta hang a marternire is, ahogy a dúrelnire is. Antsó nyelveknek innen a torn a dúr stumától a drehen, ahogy az üben is, ahogy a gót dúrjad, így: -dúrekni -dúrkerni -dúrekszelni -dúrgerni -dúrjni -dúrjat -dúrjad Fenyeget? Ezt a hangot nem rakom. Az etimológia bizonyvész,hogy most talán a fen hangtól ered, a spi, fi formájától, vagy antsóól? A dúr stuma sokkal inkább rakni van, így ha a dúr-ra rakom a va-vá-t, indogemrán au, rakód dúrva, ahogy dúrva van, ez főnévhént Leid is, de így dúrvány is, ahogy Garten, hisz a Garten dúrva van. A dúrva hang volna magajanak innen ige is, de rakni volna kausatívina is, így rakód dúrvat(dúrvati, dúrvato), ez tenni rakjuk múltidőina is, így rakód dúrvata. Dúrvatni lehet annyi is, ahogy dúrjatni. Ez a dúrvat hang a rakta magyar, a rakta primitív, hisz: Ginyu rengyár a Dragon Ball-tól dúrvat(droht), ha a marokájával a molyt málasztja, vagyis dúrvat. A dúr stumától így a dúrva Leid is, így ha a marokával molyt málaszt az ember, úgy dúrvat, rekkja, hogy az anattsó is így vál tettavá. Nem törölünk. Törjük az ablakot? Nem, nem törjük az ablakot. Dúrunk! A dúr stuma g-vel dúrg lesz, ana nem dörg, ez az hang dialektus, az ö magyarlosz, és ez a hang egyina menne a dörög hangval is, így nem maradni duad.Ígyhát a dúrástól eredünk itten hé, ez g-vel dúrg, ez er-vel dúrgerni. Dúrgerjük mondjuk a málmát, tovadúrgerjük. 6.Ország? Nem rakom a hangot, ha az úr-tól ered, úgy nagyon kurka, korcs hang, és az úr az úra wera, úra. Ha sok ra s re stuma van, úgy a magyar, ősmagyar hang a rejku. Hisz regerda van, rengyár, rektár, raktár. A rengyárnak így rejku van, vagy a rakónak, a rejku reja a népnek. Én egy országtagadó vagyom, az egy habubsd persóna, newyorki cég. 7. Háború?Mívelnek? Ilyen hang nem van, vagyis az a művel. A magyarnak örökni igéje van. Az uer stuma magyaros formája, de az uer stumája az uei(íj) stuma az ör stuma, ezektől a hangok: öröng, öröngel, örjít, örjed, örjöng, örer, örerel, öresz, öreszt, öresztel, örbel, örökni(ige), öröm, ördu... Így a wirken magyarul örökni, vagy örekni, ez mondjuk, ahogy az árda örök(ige) és így öröka. Öröktől: -örökni ige -öröka naknév -öröku főnév -örökma Így olyan hang, hogy gép nem van, ez egy jevevényhang, ősmagyarul, magyarul azt mondjuk, hogy örökma vagy örökmány. Az árda is örjed, de magyarul azt mondjuk a Wirtschaftra, hogy örjedés, ahogy a cikkek örjednek, germán wreiden ige. A gazda etimológiája bizonylosz, volna a germán Gast-tól, de sokkal inkább rakni van az örjed ige, ahogy a cikkek örjednek, de inkább az árdára mondjuk az igét. Az uer stumáól ered az ördu, az ördöng is, ez örjed az árdának innen, ő örök, egy árnjy, egy erjeszja, ahogy Kirgen árnyunk, ahé örjed, örjöng. A háború hang egy pógári hang, habár az indogermán kuep stumától ered. De ez a hang szelentja a pogárit és antsót, a perspektíva más, a háborúnál, olyan libcsi ideológiai hang, ahogy a forradalom. Magyarul azt mondjuk, hogy öreszu, az uer stumától, sz-vel, ahogy War, vagy wirren. Így nem katona van, az a libcsi, haenm öreszor, ennek az öreszornak az árnyja, az erjeszjája az ördu, a démon, Kirgen ördu.