Már most biztosra vehető, hogy az orosz-ukrán konfliktus témája kihatással lesz a magyar választásokra – mondták az általunk megkérdezett politikai elemzők, akik egyetértettek abban, hogy az „Orbán-Putyin barátság” hangoztatása az ellenzék részéről nem fog plusz szavatokat hozni a baloldali pártoknak. Kiszelly Zoltán arra mutatott rá, hogy a társadalom nagy többsége ugyanazt képviseli a háborúval kapcsolatban, mint a kormány, míg Boros Bánk Levente azt hangsúlyozta, hogy nem ez az első válság, amellyel Orbán Viktor kormányának szembe kell néznie. Nagy Attila Tibor szerint Márki-Zay Péter szavait a kampány végéig a fejére fogja olvasni a kormányoldal.
„Mindenkit váratlanul ért, hogy kitört a fegyveres konfliktus, ez a téma most mindent felül ír, mindenki erről beszél, úgy ahogy korábban a covid-járványról” – mondta a Mandinernek Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. „Ilyen konfliktusok esetén pedig az emberek a stabilitás irányába mozdulnak, nem akarnak változást és bizonytalanságot” – folytatta az elemző, hozzátéve, ezt a stabilitást az emberek jelenleg a kormányoldalon találják meg.
Ahogy kitért rá, a Századvég által közölt közvélemény-kutatások is azt mutatják, a társadalom többsége osztja a kormány álláspontját: ki kell maradni a háborúból és nem kell sem katonákat, sem fegyvereket küldeni a térségbe.
– mutatott rá Kiszelly.
Márki-Zay Péter kijelentései kapcsán megjegyezte: „egy államférfi először gondolkodik és aztán beszél. Nála azonban ez fordítva működik. Ebből is látszik, hogy nincs kész egy ilyen szerepre”. Az elemző szerint MZP tulajdonképpen következetesnek is mondható, hiszen egy olyan koalíció élén áll, amelyet csak az Orbán-gyűlölet, a hatalom- és pénzéhség tart össze. Ebben a háborús helyzetben is az Orbán-ellenességhez keresnek érveket, erre futtatnak ki mindent. Ennek az is az oka ugyanakkor, hogy nem beszélhetnek a saját programjukról, így például arról, hogy adót emelnének, ha hatalomra kerülnének.
Kiszelly szerint az Orbán-Putyin barátság témájának erőltetése nem hat, hiszen minden nyugat-európai ország kapcsolatot tart az oroszokkal és Putyinnal. „Ha a fegyveres ellentét elhúzódik, az lefagyasztja a kampányt, ezt látjuk már most is” – jelentette ki kérdésünkre.
Elképzelhetőnek nevezte, hogy a választási hajlandóság is csökkenni fog és még inkább a törzsszavazók voksai döntenek majd. Az elemző megjegyezte, most a Békement is új értelmet nyer.
Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója azt emelte, ki, hogy ez már a sokadik olyan válsághelyzet, amellyel Orbán Viktor kormányának szembe kell néznie, és eddig mindegyiken sikerült úrrá lennie. „Orbánék felelős kormányként viselkednek, azt teszik, amit kell, minden forgatókönyvre felkészülve. A konfliktusból pedig nem csinálnak kampánytémát” – hangsúlyozta Boros Bánk. Szerinte ahogy korábban, most sem ideológiai alapon közelítik meg a külpolitikai kérdéseket, hanem pragmatikusan, érdekalapon, vagyis azt nézik, mi az ország, a nemzet érdeke.
Boros Bánk is egyetért abban, hogy egy válság, különösen egy háborús szituáció, általában a regnáló poltikai erő támogatottságát erősíti meg, azonban ez feltételes. Mert ha egy kormány nem hoz helyes döntéseket, simán bele is bukhat egy ilyen helyzetbe. „Az elmúlt évtizedek válságai sok kormányt megrengettek, ahogy legutóbb a covid-járvány vagy korábban a migránsválság” – emlékeztetett.
Úgy tűnik ugyanakkor, hogy az Orbán-kormány döntései, intézkedései és viszonya a szituációhoz megegyezik azzal, amit az emberek gondolnak. „Ezért elhibázott az ellenzék agresszív kommunikációja, mert nem csak a kormánnyal, hanem az emberek véleményével is szembemennek” – mondta a Médianéző igazgatója.
Ők ideológiát próbálnak belevinni ebben a helyzetbe és ugyanazt folytatják, mint az elmúlt tizenkét évben: szöges ellentétjét mondják mindig annak, amit a kormány képvisel.
Ez a helyzet egyébként szerinte a lehető legrosszabbkor jött az ellenzéknek politikai szempontból, hiszen még el sem tudták kezdeni a kampányukat. Mikor pedig nagy nehezen megalkották a közös listát, kitört a háború.
Bár saját támogatóiknál jól rezonál, hogy Orbánt az orosz elnök barátjaként mutatják be, valójában az ellenzéki politikusok hadilábon állnak a tényekkel, mert a kormányfő az orosz kapcsolatot is pragmatikusan közelítette meg mindig. Ráadásul akármilyen viszonyban is van Putyinnal, a jelenlegi helyzetben az Unió és a NATO álláspontját osztja, mindegyik szankcióhoz hozzájárult – fejtette ki az elemző.
Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének megszólalásait úgy értékelte: váltakozó kijelentéseivel Márki-Zay Péter a tőle eddig megszokott stílust képviseli, reggel mond valamit, amit délután megcáfol. Ez biztos nem segít az ellenzéki oldalnak. Az elemző szerint is kihatással lesz a választásra az, ki és hogyan cselekszik most.
„Váratlan fordulatot hozott a konfliktus a választási kampányban, a társadalom nagy részét sokkolta a háború kitörése, a járvány után egy olyan helyzet állt elő, amely újabb egzisztenciális félelmet kelt sokakban” – ezt már Nagy Attila Tibor mondta a Mandinernek.
Úgy látja, az a politikai erő jár a legjobban, amely leginkább el tudja hitetni a választókkal, hogy vele megmarad a biztonság és a béke. Az ellenzék a szokásos pályán mozog, az Orbán-ellenességet szítja, így a kormányfő túlzott Putyin barátságát emlegeti. A magyar választók nagy része azonban nem érdeklődik a külpolitikai részletek iránt, ezért ennek erőltetése nem vezet eredményre.
„Jobban hatnak a választókra Orbán Viktor szavai, amely szerint mindent elkövet, hogy az ország ne sodródjon háborúba” – hangsúlyozta az elemző.
Nagy Attila Tibor szerint a kormánymédia ügyesen kihasználja Márki-Zay korábbi kijelentését, hogy fegyvereket és katonákat is kellene küldenünk az Ukránoknak. Ezt a kampány végéig a fejére fogják olvasni. „A Fidesz megpróbálja bebizonyítani hogy az ellenzék hatalomra jutása esetén súlyos veszélybe kerülne a béke” – mondta az elemző. Hangsúlyozta, „a háború vezető téma, mindenkit érdekel, a kérdés az lesz, hogy az ország vezetésére való alkalmasságért folyó versenyben melyik politikai erő tudja jobban elhitetni, hogy ebben a helyzetben felelősségteljesen viselkedett”.
Nyitókép: Márki-Zay Péter, Tordai Bence és Hajnal Miklós társaságában egy januári sajtótájékoztatón (Ficsor Márton/Mandiner)
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Brüsszel aktiválta a kampánycenzúrát: ellenzéki propagandisták és Soros ügynökök döntik el a Tisza Párt érdekében, mi maradhat az online térben.
Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország hidakat, gátakat, vízerőműveket, valamint az ivóvízellátást biztosító szivattyúállomásokat is támadhat.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
Kazahsztán készen áll szállítani, a Mol pedig bármikor kérheti a következő adagot.
Többfrontos támadást indítottak a héten a magyar kormány intézkedéseivel szemben: a Tisza Párt megszüntetné a rezsicsökkentést, Brüsszel pedig – Magyar Péterék egyetértésével – a védett üzemanyagárak azonnali eltörlését várja Orbán Viktoréktól. A kijevi jegybank is hasonló húrokat penget, és fokozatos rezsiemelést jósol Ukrajnában a fűtési szezon utánra.
