Menni vagy maradni? Mérlegen London és Budapest

A magyar közbeszédben folyton előkerül az elvándorlás és a külföldön − sokszor emlegetett példával Londonban − munkát vállaló fiatal magyarok témája. Amellett, hogy az EU-n belül mindenki, mindanyian oda mehetünk lakni és dolgozni, ahová csak akarunk (legalábbis megpróbálhatjuk ezt), egyes sajtótermékek kifejezetten propagálják az elvándorlást. Ennek legékesebb példája az Index Szevasztok című rovata.

Mennyi magyar élhet és dolgozhat ma külföldön? Sokáig tartotta magát a 600 ezer külföldön dolgozó magyar mítosza, de az Eurostat tavaszi adatai szerint az derült ki, hogy

Az adatokból az is kitűnik, hogy régiós összehasonlításban Magyarországról alacsonynak mondható az elvándorlás. Ennek a nem magyar, hanem európai szerv által készített statisztikának az értelmezése meglehetősen érdekes volt a hazai sajtóban: a két véglet itt és itt olvasható.

Ezzel és más összegzésekkel megdőlni látszik a sokat hangoztatott ellenzéki toposz, miszerint London a második legnagyobb magyar város.

De ettől még érdekes lehet számszerűen megvizsgálni és összehasonlítani, milyen és mennyibe kerül a létezés a magyar és a brit fővárosban. Alább el is olvashatják, mire jutottunk.

A külföldi munkavállalással kapcsolatban gyakran olvashatunk demagóg, leegyszerűsített kijelentéseket arról, mennyit kereshet külföldön egy csapos vagy pincér. Valóban, a legtöbb nyugati országbeli és a hazai

Arról is érdemes azonban beszélni, mennyivel drágább az élet külföldön. Ennek igyekeztünk utánajárni néhány fontos szempont alapján.

A magyar átlagkereset nagyjából havi bruttó 340 ezer Ft. Angliában az átlagos havi fizetés 2200 font körül van, ami 370 forintos font árfolyammal számolva 2,4-szerese (814 ezer forint) a magyar átlagbérnek, ami nem csekély különbség. (A továbbiakban végig a 370 Ft/font árfolyammal számolunk.) De a megélhetési költségek is sokkal jelentősebbek, és természetesen ahogy hazánkban, úgy Nagy-Britanniában is magasabbak a fizetések a fővárosban az országos átlagnál.

Mindenkinek izgalmas kísérlet és életidőszak lehet a londoni munkavállalás – de valódi egzisztenciát teremteni és aztán családot alapítani már egy egészen más kávéház.

Lakhatás

Nem hogy a külföldről bevándorló, de még a született brit fiatalok is sokat panaszkodnak, hogy nehezen tudják elkezdeni önálló felnőtt életüket, különösen a brit fővárosban – ez már kifejlett társadalmi problémát is jelent Nagy-Britannia számára. 

Egy átlagos londoni lakás heti bére 665 font, ami havonta 2660 fontot (836 ezer forintot) jelent. Ez több mint egy teljes, bruttó brit havi átlagfizetés. Budapesten az átlagos havi lakbér 130 000 forint körül van. Ez a magyar bruttó átlagbér mintegy 38 százaléka. (A lakás bérlésekor 1-2 havi kaucióval is számolni kell, ami komoly összeg egy átlagos magyar fiatal számára.)

Konyha, kanapé, vécé: mindent kiadnak Londonban

Hozzá kell tenni, hogy Londonban a lakbérek (és az ingatlanárak is) rendkívül széles skálán mozognak a lakás méretétől és elhelyezkedésétől függően – az utolsó lyukat is kiadják vagy eladják a fővárosban „lakásként”. Azt is tudni kell, hogy természetesen ott is vannak olyan környékek, ahol egy fiatal család kisgyermekekkel nem érezné jól magát.

Ha valaki nem bérelni, hanem vásárolni szeretne ingatlant Londonban, magyar szemmel nézve döbbenetesnek tűnő árakkal találkozik: 623 000 font az átlagos ingatlanár, ez 230 millió forint.

Közlekedés

Londonban a tömegközlekedés sem olcsó. Aki ismeri az ottani közlekedési rendszert, az tudja, hogy rengeteg lehetőség van: eltérő árakkal találkozunk a napszaktól, a járműtől és a környéktől függően. London zónákra van osztva. Minél olcsóbb környéken, azaz minél messzebb lakik valaki a városközponttól, annál drágább számára az utazás. (Feltéve, hogy olyan bérletet szeretne venni, amivel az egész városban szabadon mozoghat, ami Budapesten természetes.)

Amit esetleg a lakbéren spórolni lehet, annak egy része a közlekedésen elfolyik. Az 1-2-es zónákra szóló legolcsóbb havi bérlet ára 131 font (48 470 Ft). Ez az átlagbér 5,95 százaléka. Az olyan havi bérlet, ami London egész területére érvényes 340 font (125 800 Ft), ami az angol átlagbér 15,45 százalékát jelenti.  

Londonban szinte mindenki az ún. Oyster kártyát használja utazáshoz. Ezzel olcsóbban és gyorsabban lehet utazni. Tegyük fel, hogy valaki közlekedés szempontjából abban a nagyon kedvező helyzetben van, hogy a városközponton (1-2-es zóna) belül átszállás nélkül megy a munkahelyére metróval. Ez azt jelenti, hogy naponta két csúcsidei metróutazást kell állnia Oysterrel fizetve. Havi 20 nappal számolva ez 116 font, azaz 42 920 Ft lesz. Ez csak a metróval munkába járás költsége, ha az illető nem utazott semmi egyéb okból, és egyetlen átszállást sem számoltunk. (Arról nem is beszélve, hogy mivel a város belsejében lakik, minden bizonnyal sokat fizet a lakásáért.)  

Budapesten egy havi BKV-bérlet, ami minden járműre, a város egész területén érvényes, az átlagbér 2,79 százalékát kitevő 9 500 Ft-ba kerül.

A londoni tömegközlekedés rendkívül jól szervezett, a lógás a járműveken kizárt. Viszont mivel a város hatalmas és valamit folyton felújítanak, ezért gyakoriak a lezárások, járatváltozások. A legforgalmasabb metróvonalakon (pl. Northern Line) csúcsidőben előfordul, hogy nem fér fel minden utas, akkora a tömeg, hiába járnak rendkívül gyakran a szerelvények. Sok metróvonal pedig jóval szűkösebb a budapestinél.

Családalapítás, oktatás

Más a helyzet, ha valaki fiatalon, rövidebb ideig dolgozik vagy tanul az angol fővárosban, s vállalja az olcsóbb lakhatással járó esetleg kényelmetlen körülményeket; és más az, ha valaki családot akar alapítani, és szeretne mondjuk átlagosnak tekinthető londoni egzisztenciát teremteni a szeretteinek. A gyermekvállalás Angliában sem olcsó mulatság, elsősorban az oktatás költségei miatt.

A szigetországban a gyerekek attól az évtől járnak iskolába, amelyikben betöltik az ötöt. Amíg Magyarországon arról folyik a vita, hogy az állam tudja-e biztosítani minden gyermek számára az ingyenes bölcsődei és óvodai férőhelyeket, addig Angliában ezt a szülőknek teljesen egyedül kell megoldaniuk. Nincs általános, ingyenes állami bölcsőde, óvoda. Az ingyenes állami szolgáltatás csak korlátozott időre vehető igénybe, ami mesze nem elég egy főállásban dolgozó édesanya gyermekének. Londonban az átlagos teljes bölcsődei ellátás havi költsége meghaladja az 1200 fontot, ami mintegy 444 000 Ft. Egy átlagos, mondjuk két kisgyermekes fiatal család költségei tehát rendkívül tetemesek. Komoly segítség, hogy a munkáltatók igyekeznek biztosítani az édesanyák számára a rugalmas munkaidőt vagy a részmunkaidős foglalkoztatást. Ebből a szempontból az angolok lényegesen előttünk járnak.

mert anyagilag jobban jár a család, ha otthon marad a gyerekekkel.

Az Egyesült Királyságban az állami általános iskolai oktatás csakúgy, mint hazánkban, ingyenes. Az iskolák színvonala azonban ott is rendkívül eltérő. Ezért a diákok mintegy 7 százaléka fizetős magánintézményekben tanul.

Budapesten ezzel ellentétben olyan világszínvonalú iskolák, mint a Fazekas, az Apáczai, a Trefort vagy a Radnóti Gimnázium, ingyen képzik a diákokat. Ezekből az iskolákból a végzősök krémje bekerülhet a világ legjobb egyetemeire is. A kimagasló oktatáshoz való hozzáférés tehát nem anyagiak, hanem elsősorban tehetség kérdése. Londonban, ha valaki a legjobb iskolák egyikébe szeretné járatni a gyermekét, mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Ezekben az iskolákban az átlagos éves tandíj 17 000 font (6 290 000 Ft). Alapesetben a híres angol bentlakásos középiskolák is tandíjat számítanak. Extrém példa a világhírű Eton College, amely évente 40 668 fontba kerül (15 047 160 Ft). Hozzá kell tenni, hogy a diákok egy része tandíjkedvezményt kaphat, és a legtehetségesebbek ingyen tanulhatnak Etonban. Ez a híres középiskola, amelybe az angol trónörökösök, William és Harry jártak, valamint számos vezető politikus alma matere is volt, egyébként nem a legdrágább iskola az országban.

Az egyetemi oktatás sokáig ingyenes volt Angliában. Most viszont már fizetniük kell a hallgatóknak. A londoni egyetemek az alapképzéseikért maximum 9 250 fontot (3 422 500 Ft-ot) kérhetnek el évente. A legjobb hallgatók számára hozzáférhető az ingyenes oktatás, míg a többség diákhitelt vehet föl.

Adózás

Arra is érdemes vetni egy pillantást, hogy milyen adóterheik vannak a brit munkavállalóknak. A személyi jövedelemadó angol szabályozása bonyolultabb, mint a magyar. Nálunk egykulcsos, 15 százalékos szja van. A briteknél 11 850 font (4 384 500 forint) éves jövedelem alatt nincs szja. A legszegényebbek tehát nem adóznak. A második sávban − ebbe a sávba esik az átlagbér is − 11 851−46 350 font között viszont már 20 százalék adót kell fizetni. Efölött, 46 350 font éves jövedelem fölött 40 százalék az szja. A leggazdagabbak, a 150 000 font fölött keresők, 45 százalékot fizetnek be az államnak a jövedelmük legfelső hányada után.

Noha az átlagbér személyijövedelemadó-határkulcsa Angliában magasabb, mint Magyarországon, az átlagbérből számított nettó bér átlagos adókulcsa mégis alacsonyabb.

A szociális hozzájárulások mértéke közel 10 százalékkal alacsonyabb Nagy-Britanniában, mint nálunk. Ezért a kiszámított nettó bérek általában véve arányosan jóval magasabbak, mint Magyarországon.

A különbség azonban szinte eltűnik a sokgyerekes családok esetében a magyarországi családi adókedvezmény miatt.

Ha a bérkülönbségek mellett azt is megvizsgáljuk, mennyibe kerül az élet Londonban, néha döbbenetes számokkal találkozunk.

Angliában a ruhavásárlás vagy az élelmiszerek beszerzése feltehetőleg kisebb gondot jelent, mint itthon. De egy normális helyen levő, jól berendezett lakás, a hétköznapi és emellett néha az igényesebb szolgáltatások használata (fodrászat, étterem, bárok, más időtöltések), vagyis egy stabil középosztálybeli egzisztencia megteremtése és fenntartása már semmivel sem lesz olcsóbb és egyszerűbb mutatvány, mint Magyarországon.

A Túró Rudi beszerzési nehézségeiről nem is beszélve!

Riportunk következő részében kinti magyarok mesélnek majd a londoni életük mérlegéről.