Mi erre az ellenzék reakciója? A különböző balliberális megmondóemberek és sajtótermékek (HírTV-ben például már azt kérdezik: »Gazdasági recesszió dönti meg Orbánék hatalmát?«) már most annak a reményüknek adnak hangot, hogy ha rövidesen egy, a hazánkba is begyűrűző gazdasági válság robban ki a világban, akkor abból az ellenzéki pártok politikai tőkét tudnak majd kovácsolni. Magyarán azt várják, hogy a magyar emberek a lehető legrosszabb legyen, hiszen attól ők politikai hasznot remélnek.
Ezek a megnyilvánulások egyértelművé teszik, hogy az ellenzék még az eddig gondoltaknál is mélyebben van, számukra egyáltalán nem az ország és a magyar emberek gyarapodása a fontos, hanem kizárólag a hatalom megszerzése.
A mostani és korábbi helyzet közötti különbség megértéséhez érdemes visszaemlékezni, hogy a balliberális kormányok miként hazudtak a választóknak, milyen rossz gazdasági állapotba sodorták az országot a válság előtti években. Míg jelenleg fegyelmezett gazdaságpolitikai jellemzi az országot, addig 2008 előtt folyamatosan nőtt az államadósság és rendkívül magas volt a költségvetési hiány. Az Index például 2006 októberében meglepő őszinteséggel ezt írta: »Nem éjjel-nappal, hanem – esetleg sőt – éveken át hazudott a kormány. És ez éveken át mindig ki is derült.« Hozzátették: »az MSZP-SZDSZ kormány 2002 óta traktálja hamis költségvetési adatokkal a közvéleményt«.