Öt százalék fölé repítette az LMP-t az Összefogás

Az elmúlt hetek egyik kiemelt belpolitikai fejleménye a baloldali–liberális ellenzéki pártok összefogása és a közös lista állítása volt. A Századvég korábbi, január 10–12. között végzett reprezentatív pártpreferencia-felmérése képet adott arról, hogy milyenek voltak a választási esélyek közvetlenül a bejelentéskor. Az intézet legújabb kutatása során annak járt utána, hogy a baloldali választási összefogás létrejötte mennyiben rendezte át a politikai tér erőviszonyait az elmúlt hetekben, különös tekintettel arra, hogy a baloldali közös lista szereplőjévé vált Gyurcsány Ferenc is.

A január végén készített kutatásuk szerint a baloldali összefogás nem erősebb közös listával, mint ha a pártok külön indulnának az országgyűlési választásokon. A baloldali közös listára jelenleg a választókorúak 20 százaléka szavazna, a korábbi felmérés szerint az MSZP 13, az Együtt-PM 4, a DK pedig 3 százalékon állt a teljes népességben.

A Századvég eredményei szerint a legszembetűnőbb változást az hozta, hogy az LMP támogatottsága bő egy év után újra elérte a parlamenti bejutási küszöböt. A teljes népesség 5 százaléka voksolna rájuk. A Századvég elemzése szerint az összefogás nyertese elsősorban az LMP, és kevéssé a koalícióban szereplő baloldali pártok, amiben szerepe lehet annak is, hogy Bajnai Gordon hátra-, Gyurcsány Ferenc pedig előrelépett, ami csalódást kelthetett a baloldali választók egy részében.

Az ellenzéki átrendeződés ellenére stabilnak mondható a Fidesz–KDNP előnye, továbbra is a felnőttkorú lakosság 32 százaléka támogatja a kormányzó pártokat. A Jobbik jelenleg 11 százalékon áll a teljes népességben (a korábbi mérés 10 százalékra tette támogatottságukat), más pártokra a választókorúak 2 százaléka szavazna.

A biztos szavazó pártválasztók között a kormánypártok támogatottsága 51 százalék (a hónap elején 52 százalék volt). Az Összefogás 28 százalékon áll, ami valamivel kevesebb a baloldali pártok korábban mért összes támogatottságánál: az MSZP 21, az Együtt-PM 5, a DK 4 százalékon állt az előző felmérésben. Az LMP ebben a rétegben is erősödött, a korábbi 3 helyett 6 százalék voksolna rájuk. A Jobbikra – januárhoz hasonlóan – a biztos szavazó pártválasztók 14 százaléka, míg más pártra 1 százalék szavazna.