Stop the madness: NO VITORLÁSCIPŐ!

„A vitorláscipő a férfidivat csótányroppantója, a XXI. század makkoscipője és nejlongarbója,a legvisszataszítóbb, legfölöslegesebb és legrandább divatjelenség. Ezt nem én mondom (illetve: dehogynem!), hanem David Yi, a Mashable dél-koreai divatszakírója. Csodálatos szakember. Egy hónapja ő mondta ki azt is: semmilyen körülmény, soha nem indokolhatja azt, hogy felnőtt, ivarérett férfiak közterületen, normális környezetben (tehát: nem strandon) olyan lábbelit hordjanak, amelyből kilátszanak a lábujjaik. Tehát a szandál nem hogy zoknival, de anélkül sem minősíthető elfogadható viseletnek, a tangapapucsokkal meg aztán tényleg menjen mindenki a picsába.

Szívemből szólt.

Én is elborzadva figyelem azokat az ötvenes fériakat, akik abban a pillanatban, amikor a napi átlaghőmérséklet tíz fok fölé emelkedik, átvedlenek pszeudo-úszómesterré, és térd alá (vagy fölé) érő rövid vászonnadrágban és tangapapucsban (az angol neve még undorítóbb, szinte érezni a klaffogásban képződő gumis lábszagot: flip-flop) csapatják utcán, plázában, bótban, kocsmában, mintha valami megfiatalító energiát nyernének a kibaszott lábszőreik közszemlére tételétől. (...)

Egy cipő, aminek, basszameg, az a legnagyobb kunsztja, hogy egy kis bőrszalag fut rajta végig oldalt. BŐRSZALAG! Az utoljára Csoóri Sándornak állt jól, de neki is westernnyakkendőként.”