Tavasz óta kering egy felvétel az interneten, amely valahol Kínában készült. Egy repülőgép-balesetet követően a két pilóta sikeresen katapultál. Az egyik, a tanítvány kínai, a másik, az oktató viszont külföldi, aki erőteljes francia akcentussal beszélt angolul. „Mi folyik itt?” – kérdezték többen. „Csak nem NATO-kiképzőket alkalmaznak a Kínai Népi Felszabadító Hadseregben?”
Pósa Tibor írása a Makronómon.
Nincs annyira szoros együttműködés az észak-atlanti szövetség és a Kínai Népköztársaság között, hogy brit vagy francia pilóták Kínában gyakorlatozzanak – vagy mégis? Miként kerültek az európai pilóták a messzi Távol-Keletre? Magánúton, mint az azóta kiderült.
Egy rejtélyes dél-afrikai cég közreműködésével utaztak ki a volt pilóták Kínába, ugyanis egyikük sem aktív, nyugdíjas életüket élik. Főleg olyan tapasztalattal rendelkezőket kerestek, akiknek volt gyakorlatuk repülőgép-anyahajóról való fel- és leszállásban. A Le Figaro francia napilap megtalált egy francia kiképzőt, aki kínai szolgálatba szegődött.
Ha ehhez hozzászámoljuk a pilóta nyugdíját, ami Franciaországban is jelentős összeg, akkor havonta bőven többet keres egy-egy ilyen tapasztalt repülős, mint a francia köztársasági elnök. A szerződés hossza három év, tehát nem csip-csup, alkalmi munkáról ráadásul szó.
„Hagytam meggyőzni magam” – mondta a nyugállományú francia tiszt, akinek magyarázkodása azt sejteti, hogy valami gond van a lelkiismeretével. Az ereje teljében lévő férfi a Charles de Gaulle francia anyahajón szolgált, Dassault-Breguet Super Étendard vadászbombázót vezetett. Aztán ennek vége lett, hiszen a pilóták korán mehetnek nyugdíjba – neki meg kevés az, hogy otthon nézze a tévésorozatokat. „Akinek hiányzik az adrenalin” – ez volt a hirdetésben, ami szíven találta.
Volt francia és NATO-katonaként, mintegy zsoldosként a különböző haditechnikákat oktatni egy másik ország haderejének, amelynek politikai berendezkedésével hazánk nem rokonszenvezik, az egyszerű ember számára ez már-már az árulással rokon fogalomnak minősül.
Ugyanis nem kell nagy képzelőerővel rendelkezni ahhoz, ha Tajvan körül gond adódik, és a NATO-erők beszállnak a sziget védelmébe, könnyen megeshet, hogy egy nyugat-európaiak által felkészített kínai pilóta hajt végre éles küldetést az ellenséges hadihajó ellen.
A tavaly Kína ellen létrehoztak egy katonai szövetséget, az AUKUS-t, amely magában foglalja az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Ausztráliát. Ez a katonai tömb ma már szinte bármely pillanatban összetűzésbe bonyolódhat Pekinggel a Csendes-óceánon.
Ez hivatalos munkavállalás, ami nem minősül árulásnak – vélik mások. Nyilván nem is egyértelműen az, hiszen a NATO egyetlen tagállama sincs hadiállapotban Kínával. Csak hát a politikai helyzet mást sugall. De nézzük meg, miről is van szó! A Kínai Népi Felszabadító Hadseregnek összesen három repülőgép-anyahajója van. Peking még egy évtizede, 2012-ben vette meg Ukrajnától az elsőt, amely még a szovjet időkből származik, de most már a Liaoning nevet viseli. Ezt a fenekétől a tatjáig fel kellett újítani, modernizálni kellett, ami egyúttal a második repülőgép-hordozó, a Sandong megépítéséhez is „hozzásegítette” a másolásban amúgy is jeleskedő nemzetet. Az igazi anyahajó azonban a harmadik, a Fucsien lett, amelyet az idén nyáron bocsátottak vízre Sanghajnál. Ez már a tervezéstől a kivitelezésig kínai munka, bár nyilván az előző két munkából bőven „merítettek ihletet” a tervezők.
Láthatóan a kínaiak szeretnék elkerülni azokat a borzalmas tragédiákat, amelyek egészen a ‘60-as évek végéig bekövetkeztek az US Navynél és a francia haditengerészetnél is. A britek a ‘80-as évek elejétől az anyahajóikon a helyből felszálló Harrier típusú vadászgépeket alkalmaznak, így túlfutásos és egyéb balesetek nem érintették őket. Pedig a kockázat most is jelen van: 2016-ban két J-15-ös vadászbombázó összeütközött a Liaoningon fel- és leszállás közben. Mivel nincs erre a célra létrehozott oktatógépük, így a kínai pilótáknak először szárazföldön kell próbálkozniuk. Ezt kell megtanítani és készségszinten elsajátítani, a hírek szerint éppen ezért szerződtették a nyugati oktatókat. Bölcs döntés volt, ugyanis nem szégyen a jobbtól tanulni. Az évtized végére 100-150 jól kiképzett és felkészített repülőgép-vezetővel akar rendelkezni a kínai haditengerészet, ezért folyamodott ilyen nem szokványos eszközökhöz.
Az elmondás szerint a külföldi oktatótiszteknek nagyobb becsületük van, mint a hazaiaknak. A „diákok” elismerik a tudást, amellyel rendelkeznek. A toborzás ellenére viszont a francia pilóták közül csak néhány vállalta el a kínai munkát. Ellenben britekből van vagy harminc, ők a Royal Air Force leszerelt katonái, a legnagyobb náció, amely eddig szerződött az oktatásra.
Akadt olyan francia tiszt, aki – a fenti, hazaárulási gondolatmenettől nem távoli megfontolásból – azért mondta vissza a busás ajánlatot, mert attól tartott, hogy majd a kínai hírszerző szervek megpróbálják beszervezni, és információkat kívánnak kicsikarni tőle. Végül visszautasította a szerződést, amelyben lelkiismereti okok is közrejátszottak:
„Ez számomra etikai kérdés volt – jelentette ki a Le Point hetilapnak. – Kína egy vetélytárs nagyhatalom, amely igencsak árgus szemekkel figyeli a mi kémszerveinket. Nem egy csapatban játszunk.”
De mi van akkor, ha a külföldi oktatók direkt azzal a céllal érkeztek Kínába, hogy a legfejlettebb kínai haditechnikáról adatokat gyűjtsenek? Nyilván ezzel az eshetőséggel számoltak a vendéglátók. Valószínűleg egy éber kínai szempár mindenhova elkíséri a „tanárokat”. Még a közelébe sem engedik őket olyan technikának, amely kényes lenne. De azért, ha hazatérnek, akkor majd számítaniuk kell egy „baráti beszélgetésre” a hazai hírszerző szervek képviselőivel.
(Fotó: 123RF)
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Nem tetszett neki az, ahogy a szervezők az oroszokkal bántak.
