Pártpolitikai érdekek árnyékában a katalán függetlenség kérdése

Szerdán a katalán regionális kormányfő Pedro Sánchez miniszterelnököt fogadta Barcelonában, ami két dolgot is jelez. Egyrészt úgy tűnik, hogy a baloldali spanyol vezetés a koronavírus-járvány válságkezelését lezártnak tekinti, így figyelmét ismét az alkotmányos rend védelmére összpontosítja.

Másrészt pedig az északkelet-spanyolországi régió részről a szeparatista törekvések, vagyis a „katalánkérdés” ismét napirendre kerül, ami az eltérő elképzelések miatt – papírforma szerint – politikai válságot vetít elő. 2021 elején a regionális kormány élére a függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldal (ERC) jelöltje, Pere Aragonès került, aki koalíciós kormányt alakított a másik nacionalista párttal, az Együtt Katalóniáért szövetséggel. 

A két politikus találkozója során mindketten a párbeszéd fontosságát és a demokratikus értékeket hangsúlyozták, miközben egyértelmű, hogy Barcelona és Madrid teljesen ellentétes oldalon áll. Aragonès referendumot szeretne kiírni és el szeretné érni, hogy azok a politikusok, akik a 2017-es alkotmányellenesnek nyilvánított katalán népszavazás miatt jogi eljárással néznek szembe, amnesztiában részesüljenek. Eközben Sánchez kijelentette, hogy a szocialisták mozgásterét a spanyol egységet rögzítő alkotmány jelenti. 

A spanyol kormányfő nyáron mégis úgy döntött, kilenc katalán politikust amnesztiában részesít, így ők elhagyhatták a börtönt.

hiszen az ERC külső támogatása nélkül a baloldali spanyol kormány megbukna. Így akármilyen hihetetlen, de az ERC és a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) lepaktáltak egymással, és bár politikai céljaik nem egyeztethetőek össze, most mégis a közös megoldást hangoztatják. 

A katalán vezetés kisebbik kormánypártja, az Együtt Katalóniáért éles kritikával illette a jelenlegi katalán elnököt, pedig a 2021-es választások után még mindkét párt a függetlenségpárti erők összefogásának fontosságát hangoztatták. Az Együtt egyre inkább szembe helyezkedik az ERC politikájával, előbbi szerint a tárgyalások nem vezetnek sehova, és mivel az alkotmányos válság elkerülhetetlen, így ők az egyoldalú kiválást támogatják. 

A tegnapi találkozó egyértelmű győztese tehát Pedro Sánchez, aki – ahogy azt korábbi prognózisunkban jeleztük – progresszív politikájával sikeresen csillapítani tudta a függetlenségi törekvéseket, a további időhúzás egyértelműen neki fog kedvezni. Hiszen ki szeretne helyi, nemzetiségi kérdésekkel foglalkozni, ha akadnak olyan, az EU által is priorizált európai emberi jogi kérdések, mint az LMBTQ-jogok.

A tegnapi találkozó előtt Sánchezt nem fogadták katalán tüntetők, pedig a szocialista kormányfő és elődje, a konzervatív Mariano Rajoy ugyanazt az álláspontot képviselték Katalóniával kapcsolatban. A szocialisták viszont azzal nem számolnak, hogy stratégiájukkal tovább radikalizálják a függetlenségpárti katalán erőket, így ami most rövid távon jó megoldásnak tűnik, az könnyen lehet, hogy hosszú távon a modern alkotmányos Spanyolország legjelentősebb belpolitikai válságának ágyaz meg. 

Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: LLUIS GENE / AFP