Öngyűlölet és önbecsülés

2021. szeptember 06. 07:11

A hazai balos politikai bábszínház marionett figurái a nyugati vezérlőtermek elvárásait teljesítik. Abban viszont világelsők.

2021. szeptember 06. 07:11
Bognár Zsolt
Bognár Zsolt
Vendégszerző

Álljunk meg egy pillanatra a „haladó” világ egyre fokozódó önpusztítását látva. Tegyünk fel egy végtelenül egyszerű kérdést szűkebb hazánk frusztrált Orbán-gyűlölőinek. Miért gondolják napi 24 órában, hogy a szomszéd kertje mindig zöldebb?  Próbáltak-e akár csak egyszer is a saját kertjükben, fejükben, családi és baráti körükben rendet tenni? A politikai éleslátásuk tévedhetetlenségének és önnön világuk kikezdhetetlenségének tudatában gyakoroltak-e bármikor is önkritikát? Néztek-e már esetleg úgy tükörbe, hogy szégyellték magukat? „Nem kicsit, nagyon!”

Ahhoz, hogy ez megtörténjen alapfeltétel volna a saját, egészséges önbecsülésük létezése. Ez nem azonos azzal, hogy öngyűlöletükben sikertelen életükkel másokat összemaszatolnak. Az nem önbecsülés, hanem csupán kínlódásuk pótcselekvése. Belső bizonytalanságaikkal, elhallgatott és ki nem mondott bocsánatkéréseikkel, objektív mérlegeléseik hiányával szemben ugyanis teljes vértezetében mindig ott fog állni a normalitás, a generációk egymást segítő körforgása, a tiszteletet adó és az azt megkövetelő világ rendje, a férfi- és a női nem vitán felüli egyértelműsége és a kizárólag csak ebből a felállásból megszületni képes gyermekeink, akikért szerető felelősséggel tartozunk. Sajnos hazai és nemzetközi „haladárjaink” nem változni akarnak, hanem csak változtatni, öngyűlöletüket kiterjeszteni és egyetemessé tenni, mindezt nyugati elvbarátaik támogató fedezékéből.

Végtelenül aljas, hogy ezek az „érzékenyítő” vándorcirkuszosok, miután kénytelenek belátni, hogy a társadalmak felnőtt tagjai maguktól általában nem igen vevők elmebajaikra, átlépve a Rubicont, immáron az önmaga védelmére képtelen gyerekkorosztályt célozták meg hagymázas elképzeléseikkel. Ha a fejekben tiszta és világos rend van, akkor a társadalmak képesek a szükséges önkorrekcióra, ha annak helyét már gyermekkorban átveszi a zűrzavar, a hamiskártyások önérdekű hatalma, ott hiába lengetik majd pár évtized múlva a tolerancia zászlaját.

A hazai balos politikai bábszínház marionett figuráinak ténykedése közel sem az önmaguk és embertársaik megbecsüléséből fakadó életelvük érvényre juttatásáért zajlik. Kizárólag a nyugati vezérlőtermek elvárásait teljesítik, abban viszont világelsők. Csak az ilyenek képesek a hazát úton-útfélen feljelentgetni, akiknek a nemzet fogalma vajmi keveset jelent, akik nem számolnak azzal, hogy haza csak egy van, annak minden örömével és minden keservével. Ha eljutnak egyszer az életben Ady Endre A föl-földobott kő című versének katartikus megéléséhez, akkor talán hihetünk abban, hogy a gyógyulás útjára léptek és ráéreznek a vers soraiban arra, mit is jelent Magyarország szeretete: „Tied vagyok én nagy haragomban, Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban Szomoruan magyar; ...És, jaj, hiába mindenha szándék, Százszor földobnál, én visszaszállnék, Százszor is, végül is.”

Orbán „diktatúrája” csak az ő fejükben létező billog, mellyel megbélyegzik és lejáratni próbálják hazánkat a hasonszőrű nyugati eszmetársaik előtt. Megszámlálhatatlan számú dehonesztáló megjegyzésük nem felemel, hanem lehúz. Nem gyarapítanak, ellenben kitartóan csak azért lobbiznak, hogy szankciókkal nehezítsék és ellehetetlenítsék hazánk saját jogán kivívott helyét a világban.

A hazaárulás nem csak a büntetőjogi kategória betű szerinti megfelelését jelenti.

Lelkük hazaárulásának rájuk mért büntetési tétele pusztítóbb: a hazátlanság érzése, végtelen magányuk nyomasztó súlya, a lelkiismeretük kínja és a többség megvetése irántuk. Megszolgálták, megérdemlik.

Az eredmények felmutatásában nem jeleskedő, osztódással szaporodó balos társadalommérnökeink mégis veszik a bátorságot, hogy bejelentkezzenek hazánk vezetésére. Most éppen a lejárt szavatosságú jelöltjeiket jelölgetik. Önnön kudarcuk és sikertelenségük vakká és süketté teszi őket jelenünk jobboldal által megteremtett élhető valóságára, amit rombolás helyett megbecsülniük kellene. Zsigerből cselekszenek, nem szívből, de mégis hinnünk kell abban, hogy ellenfeleink nem eredendően olyanok, mint amilyennek mutatják magukat. Böjte Csaba ferences rendi szerzetes mondta, hogy „mindenkiből kiszerethető a jó”. Legyen igaza, bár én kissé szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban.

Magyarország közel tízmillió polgár alkotóközössége, lélekszövete, éppen ezért vagy együtt lélegzik, vagy belefullad a szavak és fogalmak relativizálásába, az egymás ellen hergelő demagóg szónokok fülsértő károgásába. Ennek eredménye csak a félrevezetett tömeg önsorsrontása lehet.

A káosz ördögképű korcsa csak az öngyűlölők számára tetszetős torzszülött. A normalitás a békét kívánja, a rendezettséget, az összevisszaság csak a devianciák érvényesülésének melegágya.

A rend, a kiszámíthatóság, a következő generációk létezése csak a szilárd önbecsüléssel és értékrenddel bírókon múlhat. A háború zajlik, kimenetele még nem dőlt el. Egy biztos, a konzervatív oldal nem hátrálhat tovább. Hazánk nem válhat a nyugat és hazai kiszolgálóinak éppen „soros” áldozatává.

Abban is bízhatunk, hogy az évezredek működésének fogaskerekei közé, ha olykor-olykor homokszem kerül, azt a teremtett világ kidolgozza magából és helyreállítja a kizökkent időt. Az alternatívák mindannyiunk számára ismertek. A választás csak rajtunk áll.

Kapcsolódó cikkek

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2021. szeptember 06. 10:39
Tóth Gabi az Orbán-rendszer Mária Magdolnája Puzsér Róbert A nemzeti együttműködés rendszere úgy igazol kulturális szereplőket, ahogy a Real Madrid labdarúgókat. Legfrissebb szerzeményük, Tóth Gabi kapásból be is jelentkezett a Kossuth-díjra egy országimázs-reklámfilm élményét keltő zenés videóval. Ritkán látni nyilvánosan ennyire hazug giccset – nehéz eldönteni, mi a hamisabb: a bulvárhisztérika Tóth Gabi népviseletben, szolid, keresztény parasztlány képében, amint barátságosan köszönti az ismerős plébánost; vagy az őt körülvevő közeg, mely mintha nem is Magyarország, hanem egy nyugat-európai skanzen lenne, ahonnan süt a liechtensteini jólét. Nem is tudja eldönteni a magyar ember, hogy mire ne ismerjen rá: a kereskedelmi tévékben parádozó és arcoskodó, szégyentelen celebre, aki Orbán Viktor kultúrharcának megfelelő jelmezt öltött; vagy arra az országra, ahol tömegcikk a nélkülözés, de hiánycikk a közbiztonság, az egészség, a korrekt bér és a nívós oktatás. Ezúttal azonban koncentráljunk arra, hogy hófehér az abrosz, ropogós a kenyér, illatos a sajt, ízletes a parasztkolbász, zamatos a bor, és jókedvűen ropják a néptáncosok, hisz ünnep van a Kárpát-medencében: a rendszer a magyarság nem csekélyebb igazodási pontját vásárolta fel, mint Tóth Gabit. Kicsoda ez a Tóth Gabi? Egyszer Soroksári úti prostituáltnak öltözik, aztán meg etno-hímzéses, Váci utcai szuvenírbabának. Egyszer, csak egyetlenegyszer nem bírna esetleg normálisan felöltözni, ahogy a hétköznapi magyarok teszik? A gyalázatceleb, a médiahisztérika, a Való Világ és az Éjjel-Nappal Budapest című hulladékreality műsorok hangja többé nem éri be a nyilvánossággal, a jó ízléssel és a kultúrával – már a Krisztushoz való megtérést is meg kell gyaláznia. Ez volna a megtérés? Leveszed a kurvás szerkódat, felveszed a rakott szoknyát, és mehetsz is Sztárban Sztározni Jocival meg Majkával? Ezt vállalták a mártírok? Ez történt Pál apostollal a damaszkuszi úton? Értem én, hogy Tóth Gabi úgy érzi, valóban megtért, és igaza is van – csakhogy Orbán Viktor lábához tért meg. Persze ez is valami, csak nem kéne belekeverni a Jézus Krisztust. Amennyire szégyentelenül és feltétel nélkül kiszolgálta az RTL producereit, Tóth Gabi most ugyanazzal a konzisztenciátlan szervilizmusssal hajtja alá teljes lényét az Orbán-rendszer identitáspolitikai elvárásainak. A magyar közélet pedig már ott tart, hogy nem szabad nevén nevezni ezt a szélhámosságot, nem szabad kijelenteni, hogy a hazugság bűze árad a rakott szoknya alól, nem szabad észervenni, hogy Tóth Gabi nagyjából úgy megtért keresztény, ahogy Baukó Éva zaklatott úrinő, mert a szolgamédia romlott és cinikus véleménypribékjei teljes fegyverzetükkel és gyűlöletükkel vetik rá magukat arra, aki a kereskedelmi mainstreamet széltében-hosszában telerikácsoló celeb „hazatérésének” hitelét kétségbe vonni merészeli. Nem számít nekik, hogy mennyi igazság van emögött a médiaélmény mögött, csakis az érdekli őket, hogy egy nap majd egyedül ők írják a valóságot Magyarországon. Ennek próbája az, hogy Tóth Gabiból Mária Magdolnát hamisítanak. Akkora vállalás ez, hogy jogosan érzik: ha ez a hazugságuk működik, minden más is működni fog. https://hirklikk.hu/kozelet/toth-gabi-az-orban-rendszer-maria-magdolnaja/386505
zakar zoltán béla
2021. szeptember 06. 09:04
Azaz bárcások.
Kormánypárti1
2021. szeptember 06. 08:06
Nem teljesen így van, mert ezek a bal? (franc tudja hogy bármilyen oldaliak-e)oldaliak bármely segghez vonzódnak, ha abból némi alamizsna eshet le nekik, azonnal csontig nyalnak. Legyen az épp vörös komcsi segg, vagy szivárványos nyugati buzivalag. És még vehemensebb nyelvcsapásokkal dolgoznak, ha olyanoknak nyalhatnak akik segítik kiélni beteges magyar és kereszténygyűlöletüket.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik