Neue Zürcher Zeitung: „Orbanomics”, Magyarország miniszterelnöke és csatlósai bebetonozzák gazdasági hatalmukat

2021. augusztus 27. 10:43
A svájci portál szerint a „belső körön” túl Orbán Viktor egy 10-15 üzletemberből álló csoportot gyűjtött maga köré.

A Neue Zürcher Zeitung egy kommentárban arról ír, hogy jövőre választások lesznek Magyarországon, és a miniszterelnök az előkészületek során megpróbálja átcsoportosítani vagyonát a hozzá közel álló üzletemberekhez. A jogi bizonytalanságok egyre nőnek a svájci lap szerint, s ez a külföldi vállalatok számára is kockázatot jelent.

Ennek kapcsán a szerző kitért Mészáros Lőrincre, Orbán gyerekkori barátjára: a Felcsútról származó egykori gázszerelő néhány év alatt hatalmas vagyont halmozott fel, és egyre több ágazatban terjeszkedik. Jelenleg például Magyarország második legnagyobb pénzintézetét hozzák létre három bankból az ő főszereplésével.

Mészáros a miniszterelnök legközelebbi köréhez tartozik

– akárcsak édesapja és veje, Tiborcz István –, és egyértelműen Orbán bábja, mondta Király Júlia pénzügyi szakértő, a magyar jegybank korábbi alelnöke. Különösen a jól képzett magyarok bírálják a gazdag üzletembert, aki kicsit együgyű, és a beszéde is egyszerű – mondják egyesek becsmérlően.

Ezen a „belső körön" túl Orbán egy 10-15 üzletemberből álló csoportot gyűjtött maga köré. Tóth István János, a Korrupciókutató Központ munkatársa ezt a rendszert favoritizmusnak nevezi. „2011 óta folyamatosan nőtt azon közbeszerzések aránya, amelyeket Orbán köréhez tartozó személyek nyernek" – állítja. Azonban ezek az üzletemberek nem alkotnak állandó csoportot. Néha egyikük elveszíti a miniszterelnök kegyeit, míg mások felemelkednek.

Senki sem állhat Orbán fölött" 

– mondta Csillag István egykori gazdasági miniszter az orbáni körökben uralkodó erkölcsről. „Ő dönti el, ki nyer.”

Spéder Zoltán bankár és médiamenedzser például 2016-ban mélyrepülést élhetett át. Csányi Sándor pedig annyira beágyazódott a magyar gazdaságba, hogy valószínűleg támadhatatlan. Az üzletemberek az Orbánnal való kapcsolataiknak köszönhetően magas bevételeket tesznek zsebre, amelyek forrása az állam. Kovács Mátyás János gazdaságtörténész ezt a rendszert egy perpetuum mobile-hez hasonlítja: a miniszterelnök pénzt és posztokat osztogat, amivel megszilárdítja a rendszert.

(Fotó: Kárpáti László, a Kall Ingredients Kft. többségi tulajdonosa, Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc, az Opus Global Nyrt egyik tulajdonosa /b-j/ a kft. tiszapüspöki izocukorüzemének avatásán 2017. október 30-án. A magyar tulajdonban lévő vállalat 2015-ben jött létre azzal a céllal, hogy GMO-mentes magyar kukoricából cukor- és keményítőféleségeket állítson elő és értékesítsen. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Összesen 238 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Tiltakozom, hogy a Bodnár Zolit meg sem kérdezték, a Kulcsár Attilával közösen. Milyen világ már ez?

DDD

Elkobozni, lecsukni, kulcsot eldobni.
Ne röhögj gyurcsányi, ne röhögj!
Te is.

Mert az NZZ forrás a hazudik. Csillag idején az SZDSZ tele volt korrupciós ügyekkel.

"mondta Király Júlia pénzügyi szakértő, a magyar jegybank korábbi alelnöke."

Király Júlia volt az az úgynevezett pénzügyi szakértő, aki a jegybank volt irányítóival együtt 2012 őszéig mesterségesen magasan tartotta a jegybanki alapkamatot, ezzel több százmilliárd forintnyi kárt okozva az országnak. E súlyos szakmai hibát tetézi, hogy az MNB vezetésében épp Király Júlia volt az, aki még a 7 százalékos mértékről is növelni szerette volna az alapkamatot 2012 áprilisában.

Király Júlia vezetőtársaival korábban egyetemben több száz milliárd forint kárt okozott azzal, hogy mesterségesen magasan tartotta az alapkamatot. Ő és Simor sohasem szavazott arra, hogy a jegybanki alapkamat 7 % alá csökkenjen. Az infláció veszélyére hivatkozva akkor is 7%-on tartották az alapkamatot amikor az ifláció 3-4,5% között mozgott. Ezzel bénították a hitelezést és fékezték a válságból kilábalás esélyét.
Amikor Simor András és Király Júlia álltak a jegybank élén, magyar jegybanki alapkamat a legmagasabb volt az Európai Unióban.
Amikor ők arról beszéltek, hogy „szeptemberben már 6,75 százalékos alapkamata lehet a forintnak”, Akkoriban Csehország is kamatvágásra készült, ott a pillanatnyi ráta 0,75 százalékos volt.”
A Cseh jegybank nem volt abszolút független a csehek érdekeitől.

2008-ban Király Júlia (és Simor is) úgy vélekedett, hogy a válságnak csak oldalszele érinti hazánkat, s olyan szűk rétegnek nevezte a devizahiteleseket, akiket nem szabad megmenteni!
WikiLeaks: Simor szerint nem helyes menteni a devizahiteleseket
Simor a távirat szerint azt mondta April Foley USA nagykövet asszonynak: a devizahiteleseket nem lenne helyes megmenteni

(az eredetiben: foreign currency debtors should not be saved), mert végre meg kell tanulnunk, hogy nincs ingyen ebéd.

A Tudatos Vásárlók Egyesületének javaslatai azt célozzák, hogy a Föld erőforrásaival úgy gazdálkodjunk, hogy azok ne fogyjanak el!
Ha javaslataik megvalósulnának, akkor mindenki a fejlett országokban a Deprivált Szegénység állapotában leledzene!
A nélkülözés mutatóját minden évben számítja az Eurostat.
A deprivációs mutató esetében szegénységet a háztartás egy kilenctényezős kérdés-sorra adott válaszaiból állapítják meg. A tényezők között olyan életkörülményekre vonat-kozó jellemzőket találunk, mint hogy
van-e hitel vagy rezsitartozása,
évente egy hét nyaralást,
kétnaponta húsfogyasztást,
a lakás megfelelő fűtését megengedhetik-e maguknak,
illetve tudnak-e
automata mosógépet,
színes televíziót, telefont
és személyautót vásárolni, valamint
hogy a váratlan kiadások fedezésére önerőből képes-e a háztartás.
Amennyiben
e kilenc tényezőből anyagi okok miatt három esetben nemleges a válasz, akkor
a háztartás deprivált szegénynek minősül.

Kéri Lászlót ezúttal nem kérdezték:
"Van kétmillió ember Magyarországon, aki a rendszerváltás nyertese. Egy részük az MDF, mások a Horn, Medgyessy vagy a Gyurcsány korszak alatt szedtek össze kisebb-nagyobb vagyont." (Népszava, 2018. április 10.)

Írja: "a gazdaságot befolyásoló kp-i intézkedések egyszerre több (nem egy, nem kettő stb.) és időben változó tényezőtől függnek, és kimenetelüket tekintve valószínűségek, vagyis kockázatok kapcsolódnak hozzá."

Ezt tudták a csehek is, mégis 0,75 százalékon tartották az alapkamatot, akkor, mikor Király Júliáék 7%on, inflációs veszélyre hivatkozva.
2014. július 23.-án, mikor Király Júliáék már elhúztak a jegybankból, a jegybanki alapkamat 2,10%-ra csökkent, mégis az inflációs ráta abban az évben -0,2%-ra csökkent.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés